Baza je ažurirana 09.05.2024.
zaključno sa NN 53/24
NN 83/2020 (17.7.2020.), Odluka o donošenju kurikuluma za nastavni predmet Mađarski jezik i književnost za osnovnu i srednju školu s nastavom na jeziku i pismu mađarske nacionalne manjine u Republici Hrvatskoj (model A)
Ministarstvo znanosti i obrazovanja
1555
Na temelju članka 27. stavka 9. Zakona o odgoju i obrazovanju u osnovnoj i srednjoj školi (»Narodne novine«, broj 87/08, 86/09, 92/10, 105/10 – ispravak, 90/11, 5/12, 16/12, 86/12, 126/12, 94/13, 152/14, 7/17, 68/18, 98/19 i 64/20), ministrica znanosti i obrazovanja donosi
ODLUKU
O DONOŠENJU KURIKULUMA ZA NASTAVNI PREDMET MAĐARSKI JEZIK I KNJIŽEVNOST ZA OSNOVNU I SREDNJU ŠKOLU S NASTAVOM NA JEZIKU I PISMU MAĐARSKE NACIONALNE MANJINE U REPUBLICI HRVATSKOJ (MODEL A)
I.
Ovom odlukom donosi se kurikulum za nastavni predmet Mađarski jezik i književnost za osnovnu i srednju školu s nastavom na jeziku i pismu mađarske nacionalne manjine u Republici Hrvatskoj (model A).
II.
Sastavni dio ove odluke je kurikulum nastavnog predmeta Mađarski jezik i književnost za osnovnu i srednju školu s nastavom na jeziku i pismu mađarske nacionalne manjine u Republici Hrvatskoj (model A).
III.
Početkom primjene ove odluke stavlja se izvan snage:
– Odluka o nastavnom planu i programu Mađarskog jezika za osnovne škole s nastavom na mađarskom jeziku i pismu (model A), (klasa: 016-01/09-01/00662, urbroj: 533-16-09-0001 od 19. siječnja 2010.), objavljena u »Narodnim novinama«, broj 29/10;
– Odluka o nastavnom planu i programu Mađarskog jezika za srednje škole s nastavom na mađarskom jeziku i pismu (model A), (klasa: 016-01/09-01/00698, urbroj: 533-16-09-0001 od 19. siječnja 2010.), objavljena u »Narodnim novinama«, broj 29/10.
IV.
Ova Odluka stupa na snagu osmoga dana od dana objave u »Narodnim novinama«, a primjenjuje se za učenike 1., 2., 3., 5., 6. i 7. razreda osnovne škole, 1., 2. i 3. razreda srednje škole od školske godine 2020./2021., a za učenike 4. i 8. razreda osnovne škole i 4. razreda srednje škole od školske godine 2021./2022.
Klasa: 016-01/19-01/00201
Urbroj: 533-09-20-0016
Zagreb, 29. lipnja 2020.
Ministrica prof. dr. sc. Blaženka Divjak, v. r.
KURIKULUM ZA NASTAVNI PREDMET MAĐARSKI JEZIK I KNJIŽEVNOST ZA OSNOVNU I SREDNJU ŠKOLU S NASTAVOM NA JEZIKU I PISMU MAĐARSKE NACIONALNE MANJINE U REPUBLICI HRVATSKOJ (MODEL A)
UVOD
Zajednica Mađara u Republici Hrvatskoj, koja živi na vlastitome povijesnom području te ima status nacionalne manjinske zajednice, ima pravo – između ostaloga – na odgoj i obrazovanje na mađarskome jeziku te na pisanu i usmenu, formalnu i neformalnu uporabu mađarskoga jezika u osobnoj i javnoj životnoj sferi.
Mađarski jezik u mađarskome narodu te u kulturnome i duhovnome bogatstvu mađarske nacionalne manjine Republike Hrvatske zauzima vrlo važnu ulogu, što ga čini neophodnim za oblikovanje nacionalnoga identiteta učenika te temeljnim sredstvom za stjecanje novih spoznaja.
Broj je pripadnika mađarske nacionalne manjine u Republici Hrvatskoj otprilike 14 tisuća.
Naši su se predci stoljećima borili za opstanak mađarskoga naroda, mađarskoga jezika i kulture. Smatrali su kako narod živi u svome jeziku.
Svojom su darovitošću i marljivošću doprinijeli zajedničkim europskim vrijednostima. Držimo kako je naša (nacionalna) kultura dala znakovit doprinos raznolikosti europskoga jedinstva.
Poštujemo jezike drugih naroda, smatramo da je važno i korisno njima ovladati, no njegovanje vlastitoga, materinskoga jezika našom je dužnošću. To dugujemo svojim predcima i to ćemo prenositi svojim potomcima.
Spoznaje visoke razine iz različitih znanosti te jezika drugih naroda mogu se očekivati samo ako svoj materinski jezik usvojimo u odgovarajućoj mjeri, među ostalim i na satima materinskoga jezika.
Ovaj kurikulum služi kao temelj za poučavanje mađarskoga jezika i književnosti u mađarskim osnovnim i srednjim školama u Republici Hrvatskoj. Omogućuje poučavanje učenika koji mađarski jezik i književnost uče na razini materinskoga jezika.
A. OPIS PREDMETA
Temeljna načela i ciljevi
Glavni cilj predmeta Mađarski jezik i književnost jest razviti kompetencije materinskoga jezika, potaknuti izražajnu i nijansiranu uporabu govornoga i pisanoga jezika, usvojiti spoznaje glede razumijevanja i tumačenja klasičnih i suvremenih književnih djela i književnosti kao umjetnosti te ovladati temeljnim spoznajama književnoga obrazovanja.
Sposobnost komunikacije na materinskome jeziku ključna je kompetencija koja u znatnoj mjeri utječe na dubinu i opseg usvajanja spoznaja iz određenih područja učenja, na djelotvornost i uspješnost komunikacije s drugima te, u konačnici, na sposobnost samoizražavanja.
Kompetencija služenja materinskim jezikom koja je dovoljno razvijena pomaže u slijeđenju normi zajednice, a tako utječe na sudbinu i budućnost pojedinca te čitave jezične zajednice.
Složeno poučavanje materinskoga jezika mora postaviti temelje promišljenoj jezičnoj uporabi učenika te je razvijati, mora u učenika pobuditi ljubav i potrebu prema njegovanju materinskoga jezika i njegove kulture. Bitan cilj poučavanja mađarskoga jezika jest ujednačiti jezično znanje učenika koji žive u različitim jezičnim sredinama, odnosno učenika koji su svoje školsko obrazovanje započeli s razinom jezičnoga znanja koje odstupa od većine. Učenje mađarskoga jezika pridonosi oblikovanju osobnosti učenika, oblikuje njihove temeljne odnose prema mađarskome narodu i kulturi, pomaže u učenika razviti osjećaj nacionalne pripadnosti.
Jezične sastavnice predmeta u sklopu formalnoga odgoja i obrazovanja nastavljaju prirodni proces usvajanja materinskoga jezika iz ranijega djetinjstva. Cilj predmeta jest stjecanje jezičnih spoznaja, postavljanje temelja za pravilno i istančano pisano i usmeno izražavanje na materinskome jeziku te za njegovo razumijevanje, a sve u skladu s kontekstom. Ključno je i vježbanje i oblikovanje materinskoga jezika. Tako stečeno znanje postavlja temelje za samostalno stjecanje spoznaja učenika, njihovo učenje, tj. diferencirano razmišljanje koje je s tim usko povezano, te za sposobnost i potrebu cjeloživotnoga obrazovanja.
Glavni zadatak predmeta jest u učenika stvoriti čvrste vještine čitanja i čitanja s razumijevanjem, koje se odvija istodobno s razvojem svijesti. Cilj učinkovitoga razvoja vještina razumijevanja i tumačenja teksta jest oblikovati sustav znanja (metakognicije) koji je povezan sa strategijama razumijevanja pisanih tekstova u tradicionalnome i digitalnome obliku te koji jednako potiče obradu svakodnevnih, književnih, stručnih i znanstvenih tekstova. Ovladavanje tom kompetencijom omogućuje prepoznavanje i kritičku obradu informacija iz teksta u skladu s trenutačnom razinom svijesti te održavanje motivacije koja pomaže u proučavanju netipičnih tekstnih vrsta.
Književne sastavnice predmeta pomažu steći kompetenciju čitanja radi traženja informacija i kompetenciju čitanja radi stjecanja iskustva čitanja, prepoznati sadržajne i jezične osobitosti pjesničkih i proznih djela, razviti vještine koje su potrebne za prihvaćanje književnih djela te oblikovati otvorenost za njihovo prihvaćanje; sve to ostvaruje se upoznavanjem i aktivnom obradom književnih djela koja su prilagođena učeničkomu jezičnom znanju te kognitivnomu i afektivnomu stupnju razvoja. U sklopu književnoga obrazovanja važnu ulogu dobiva stvaranje i održavanje potrebe za čitanjem, koja se nadograđuje na unutarnju motivaciju učenika, zatim upoznavanje nacionalne i univerzalne književne kulture, usvajanje različitih strategija prihvaćanja i analize te povijesni pregled inačica književnoga ukusa i načina izražavanja. Književnost s pomoću djela mađarskih književnika potiče oblikovanje nacionalnoga identiteta, a upoznavanjem i analizom književnih tvorevina drugih naroda omogućuje usporedbu i razumijevanje vlastite i tuđe kulture.
Sastavnice predmeta koje obuhvaćaju kulturu i medije nastoje se osvrnuti na medijsko okružje učenika. Primjenom različitih postupaka i sredstava medijskih sadržaja razvija se učenikova sposobnost analiziranja i kritičkoga mišljenja, a ujedno se potiče svijest o vlastitome položaju u tome procesu. Istraživanje umjetničkih sadržaja pridonosi estetskomu odgoju te razvija sposobnost primjenjivanja različitih strategija prihvaćanja i analize. Također, istraživanje društvene sastavnice medijskih pojava u učenika potiče oblikovanje sustava načela i gledišta te osnažuje njihovu unutarnju potrebu za građanskom odgovornosti. Tumačenje lokalnih i nacionalnih sadržaja pridonosi produbljivanju nacionalnoga identiteta učenika, odnosno višeslojnomu razumijevanju vlastitoga okružja.
B. ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI PROCESA UČENJA I POUČAVANJA
Učenik:
− usvaja sredstva pisane i usmene komunikacije mađarskoga jezika koja odgovaraju njegovoj dobi, analizira jezični sustav i primjenjuje stečene spoznaje
− usvaja pravila pisanoga i usmenoga izražavanja obradom tekstova različite teme, vrste i forme, a tako oblikuje vlastiti izričaj, nijansiran i bogat vokabular te stječe učinkovite čitateljske navike
− prepoznaje, analizira i primjenjuje (samostalno ili u suradnji s drugima) kodove i čimbenike verbalne i neverbalne komunikacije te njihove veze, a to mu omogućuju kompetencije razumijevanja teksta te pisanoga i usmenoga izražavanja koje se neprestano razvijaju
− tumači informacije na kritički način, savjesno rabi medije, ocjenjuje informacije prema njihovoj važnosti te tako proširuje vlastite spoznaje
− upoznaje se s različitim mogućnostima prikupljanja informacija, čime se osamostaljuje u učenju i samoobrazovanju
− interpretira različite tekstne vrste na osnovi većega broja načela
− razvija potrebu za čitanjem upoznavajući se s djelima mađarske i svjetske književnosti, a tako razvija i opći interes prema umjetnosti
− čita i kontekstualizira tekstove mađarske i svjetske književnosti koji odgovaraju njegovim afinitetima, kritički analizira sadržaje i informacije iz različitih izvora, vrjednuje njihovu vjerodostojnost
− razvija vlastiti jezični i kulturni identitet, što čini i komuniciranjem na dijalektu mađarskoga jezika (u svojoj zajednici), poštuje vrijednosti različitih kulturnih zajednica, tumači pojmove zavičaj, domovina i narod te obrazlaže svoj odnos prema njima
− oblikuje i argumentira vlastito mišljenje o pitanjima povezanima sa zajednicom, prihvaća tuđe argumente, upoznavanjem mađarske i europske kulture i tradicije osvješćuje se glede pripadnosti zavičaju, narodu, Europskoj uniji te Europi općenito.
C. USTROJ I PODRUČJA KURIKULUMA ZA NASTAVNI PREDMET MAĐARSKI JEZIK I KNJIŽEVNOST
Poučavanje i učenje mađarskoga jezika zasniva se na tri znanstveno utemeljena i međusobno povezana predmetna područja:
• Jezik i komunikacija
• Književnost i stvaralaštvo
• Medijska kultura.
U sklopu svakoga predmetnog područja u učenika se razvija komunikacijska jezična kompetencija, tj. sljedeće komunikacijske vještine: tehnika pisanja i čitanja, razumijevanje teksta nakon čitanja i slušanja, pisano i usmeno izražavanje.
A. Jezik i komunikacija
Jezik je sredstvo izražavanja i razumijevanja, a ujedno i temelj duhovnoga, moralnoga, osjećajnoga, društvenoga i kulturnoga razvoja pojedinca. Jezična socijalizacija dijelom je procesa usvajanja jezika koji je neophodan za uklapanje u društvenu zajednicu.
U sklopu ovoga predmetnog područja učenik se upoznaje s razvojem standardnoga mađarskog jezika, njegovim temeljnim pravilima i zakonitostima.
Učenik jezik promatra kao sastavnicu društvene pojavnosti i nacionalnoga identiteta. Razlikuje standardni jezik i dijalekt, sociolekt i idiolekt, razlikuje funkcionalne stilove te ih primjenjuje u različitim komunikacijskim situacijama.
Učenik oblikuje tekst koji je u skladu s pravopisnim pravilima i kontekstom.
Predmetno područje Jezik i komunikacija tvori pet razvojnih područja:
1. Razumijevanje teksta
− interpretacija teksta nakon čitanja i slušanja, a na osnovi više načela
− strategije čitanja
− proširivanje fonda riječi i izraza
2. Pisano i usmeno izražavanje
− razvoj vokabulara
− razvijanje vještina pisanoga i usmenoga izražavanja
3. Jezične razine
− usvajanje spoznaja različitih jezičnih razina (glas, slovo, riječ, spoj riječi, rečenica, tekst)
− primjena pravopisnih pravila
4. Jezik i društvo
− razvoj svijesti o nacionalnome identitetu
− usvajanje frazeoloških spoznaja
− upoznavanje podrijetla jezika i jezičnih varijanata
− razvijanje svijesti o uporabi jezika u skladu s komunikacijskom situacijom
− prikaz jezičnih slojeva (dijalekti, sociolekti)
− jezična politika
5. Komunikacijska kultura
− samostalno iznošenje mišljenja
− temelji argumentacije
− kultura raspravljanja
− kritičko mišljenje
− jezična uljudnost.
B. Književnost i stvaralaštvo
Književni odgoj oblikuje i razvija sposobnost vođenja razgovora s književnim djelima. Prvobitni je zadatak poticanje ljubavi prema čitanju te osnaživanje volje za čitanje. K stjecanju književnih spoznaja vodi zajedničko razmišljanje glede poimanja i analize teksta, a koje se povezuje s čitanjem teksta, iznošenje vlastitih misli, razmjena mišljenja, stjecanje iskustava u odnosu na književna djela, otkrivanje estetskih i moralnih vrijednosti te prihvaćanje djela potkrijepljeno osjećajima. Sve to može snažno utjecati na osjećajni svijet, samospoznaju te razvoj međuljudskih odnosa.
Predmetno područje Književnost i stvaralaštvo tvore četiri razvojna područja:
1. Teorija književnosti
− izražajno čitanje i čitanje s razumijevanjem
− temeljne književnoteorijske spoznaje: forme, književni rodovi, književne vrste, stilska izražajna sredstva, stilski pravac
− osobitosti književnoga jezika
− edukativni tekstovi
2. Analiza književnoga djela
− tvrdnje i mišljenja o književnim djelima
− sustavna primjena književnoteorijskih pojmova
3. Spoznaje o književnome djelu
− književna djela svjetske, mađarske, zavičajne i lokalne književnosti
− lektira
− memoriranje i citiranje tekstova
− pisci
− nacionalni identitet, kulturno pamćenje
4. Kultura čitanja
− poticanje motivacije za čitanje
− spoznaje povezane s knjižnicom.
C. Medijska kultura
Poučavanje ne smije zaboraviti na snažan utjecaj i ulogu medija u današnjemu društvu. Da bi učenik kritički mogao istražiti određeni medij, mora raspolagati medijskim spoznajama odgovarajuće razine te sposobnošću kritičkoga rasuđivanja.
Područje Medijska kultura temelji se na analizama brojnih medijskih usmenih i vizualnih simbola. Učenika se osposobljava za komunikaciju s medijima te za tumačenje, razumijevanje i vrjednovanje medijske poruke.
Učenika se potiče na oblikovanje medijskih poruka i kreativnih tekstova, čime obogaćuje kulturu svoga neposrednog, a i širega okružja. Ovo predmetno područje u učenika razvija i sposobnost poimanja, koncentraciju, vizualno pamćenje te samopouzdanje, suosjećajnost, solidarnost i toleranciju.
Predmetno područje Medijska kultura tvore dva razvojna područja:
1. Mediji
− razlikovanje temeljnih medija
− vrste tiskovina
− dramatizacija i kazalište
− vizualni mediji i filmska umjetnost
− prihvaćanje i stvaranje digitalnih tekstova
2. Mediji i društvo
− utjecaj medija na svakodnevni život
− uloga medija u društvenim procesima
− vjerodostojnost i reprezentacija.
D. ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI, SADRŽAJI PO RAZREDIMA, PREDMETNIM I RAZVOJNIM PODRUČJIMA TE RAZINE USVOJENOSTI
Učenike na usvajanje spoznaja, vještina i važnih kompetencija koje su propisane odgojno-obrazovnim ishodima potiču oblici organizacije učenja koji se oslanjaju na različite djelatnosti.
Ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda jest proces u kojemu se sadržaji, zadatci i aktivnosti od početka obrazovanja postupno proširuju i produbljuju te naposljetku rezultiraju stjecanjem i razvojem odgovarajućih kompetencija.
Predviđeni broj nastavnih sati u kurikulumu za predmet Mađarski jezik i književnost u osnovnoškolskome obrazovanju dijeli se po razredu na sljedeći način:
140 + 140 + 140 + 140 + 140 + 140 + 140 + 140.
Predviđeni broj nastavnih sati u kurikulumu za predmet Mađarski jezik i književnost u srednjoškolskome obrazovanju dijeli se po razredu na sljedeći način:
140 + 140 + 140 + 128.
Predmet tvore sljedeća predmetna područja, a koja se označuju ovako:
A. Jezik i komunikacija
B. Književnost i stvaralaštvo
C. Medijska kultura.
U stupcima tablica koje pripadaju trima predmetnim područjima nalaze se odgojno-obrazovni ishodi, razrada odgojno-obrazovnih ishoda te odgojno-obrazovni ishodi na razini usvojenosti dobar na kraju razreda.
Objašnjenje kratica koje su uporabljene u prvome stupcu:
OŠ – osnovna škola
SŠ – srednja škola
MJ – mađarski jezik
A. – Jezik i komunikacija
B. – Književnost i stvaralaštvo
C. – Medijska kultura.
Prvi broj koji je kod označavanja ishoda pridružen predmetnomu području odnosi se na razred, primjerice:
A.1. – prvi razred
A.2. – drugi razred.
Drugi (zadnji) broj koji je pridružen predmetnomu području pak označava redni broj razvojnoga područja:
A.1.1. – prvo razvojno područje (razumijevanje teksta)
A.1.2. – drugo razvojno područje (jezično izražavanje).
ISHODI UČENJA PO PREDMETNIM I RAZVOJNIM PODRUČJIMA PREDMETA MAĐARSKI JEZIK I KNJIŽEVNOST OD 1. DO 4. RAZREDA OSNOVNE ŠKOLE
| A. JEZIK I KOMUNIKACIJA | |||
| 1. razred | 2. razred | 3. razred | 4. razred |
| RAZUMIJEVANJE TEKSTA OŠ MJ A.1.1. Učenik sluša kraći pročitani tekst te uz pomoć učitelja prepričava tekst. |
RAZUMIJEVANJE TEKSTA OŠ MJ A.2.1. Učenik sluša, s razumijevanjem prati pročitani tekst i odgovara cjelovitim rečenicama na postavljena pitanja. |
RAZUMIJEVANJE TEKSTA OŠ MJ A.3.1. Učenik s razumijevanjem prati čitani ili slušani tekst i na osnovi pitanja prepričava sadržaj teksta. |
RAZUMIJEVANJE TEKSTA OŠ MJ A.4.1. Učenik samostalno i jasno prepričava i interpretira sadržaj pročitanoga ili slušanoga teksta. |
| JEZIČNO IZRAŽAVANJE OŠ MJ A.1.2. Učenik govori i razgovara u skladu s jezičnim razvojem. |
JEZIČNO IZRAŽAVANJE OŠ MJ A.2.2. Učenik govori i razgovara o zadanoj temi iz svakodnevnoga života u skladu s dobi. |
JEZIČNO IZRAŽAVANJE OŠ MJ A.3.2. Učenik se jasno usmeno i pisano izražava o zadanim temama. |
JEZIČNO IZRAŽAVANJE OŠ MJ A.4.2. Učenik razgovijetno govori i pokreće raspravu o slobodno odabranoj ili zadanoj temi, samostalno izražava svoje mišljenje u skladu s komunikacijskom situacijom. |
| JEZIČNE RAZINE OŠ MJ A.1.3. Učenik prepoznaje glasove i slova, usvaja i primjenjuje sustav znakova, pravilno oblikuje i povezuje slova. |
JEZIČNE RAZINE OŠ MJ A.2.3. Učenik piše riječi i rečenice pri čemu primjenjuje naučena pravopisna pravila i jezične spoznaje. |
JEZIČNE RAZINE OŠ MJ A.3.3. Učenik prepoznaje i imenuje naučene jezične pojmove, vrste riječi te primjenjuje naučena pravila. |
JEZIČNE RAZINE OŠ MJ A.4.3. Učenik rješava zadatke i piše kratke tekstove uz pravilnu primjenu jezičnih znanja. |
| JEZIK I DRUŠTVO OŠ MJ A.1.4. Učenik se pravilno služi jezikom u skladu s komunikacijskim situacijama. |
JEZIK I DRUŠTVO OŠ MJ A.2.4. Učenik razlikuje mjesni govor od standardnoga jezika. |
JEZIK I DRUŠTVO OŠ MJ A.3.4. Učenik sudjeluje u njegovanju i očuvanju jezičnih vrijednosti svoga zavičaja. |
JEZIK I DRUŠTVO OŠ MJ A.4.4. Učenik svoj jezični identitet potkrjepljuje kulturološkim spoznajama. |
| KOMUNIKACIJSKA KULTURA OŠ MJ A.1.5. Učenik pravilno rabi riječi i izraze s obzirom na njihovo značenje u uobičajenim komunikacijskim situacijama. |
KOMUNIKACIJSKA KULTURA OŠ MJ A.2.5. Učenik rabi riječi, sintagme i rečenice u točnome značenju s obzirom na komunikacijsku situaciju. |
KOMUNIKACIJSKA KULTURA OŠ MJ A.3.5. Učenik u različitim komunikacijskim situacijama izražava svoje misli cjelovitim rečenicama o zadanoj temi. |
KOMUNIKACIJSKA KULTURA OŠ MJ A.4.5. Učenik razgovijetno govori u skladu s komunikacijskom situacijom i izražava svoje stavove i mišljenja. |
| B. KNJIŽEVNOST I STVARALAŠTVO | |||
| TEORIJA KNJIŽEVNOSTI OŠ MJ B.1.1. IZRAŽAJNO ČITANJE S RAZUMIJEVANJEM Učenik čita s razumijevanjem kratki književni tekst u skladu sa svojim jezičnim razvojem i dobi. |
TEORIJA KNJIŽEVNOSTI OŠ MJ B.2.1. Učenik čita s razumijevanjem i u skladu s književnom vrstom tekst primjeren dobi. |
TEORIJA KNJIŽEVNOSTI OŠ MJ B.3.1. Učenik čita s razumijevanjem književni tekst primjeren dobi, prepoznaje i određuje književnu vrstu pročitanoga teksta. |
TEORIJA KNJIŽEVNOSTI OŠ MJ B.4.1. Učenik čita s razumijevanjem književni tekst primjeren dobi, imenuje vrstu teksta i opisuje njegova obilježja. |
| ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA OŠ MJ B.1.2. Učenik izražava svoje doživljaje i osjećaje nakon čitanja ili slušanja književnoga teksta u skladu sa svojim jezičnim razvojem i dobi. |
ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA OŠ MJ B.2.2. Učenik izražava svoja zapažanja i osjećaje usmeno i pisano nakon slušanja ili čitanja književnoga teksta primjerenoga dobi. |
ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA OŠ MJ B.3.2. Učenik usmeno izražava svoje mišljenje i doživljaj o pročitanome književnom tekstu primjerenoga dobi. |
ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA OŠ MJ B.4.2. Učenik usmeno i pisano izražava svoje mišljenje o pročitanome književnom tekstu primjerenoga dobi, povezuje doživljaj teksta s vlastitim životnim iskustvom. |
| SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU OŠ MJ B.1.3. Učenik prepoznaje pročitane ili slušane književne vrste prema obliku. |
SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU OŠ MJ B.2.3. Učenik prepoznaje i razlikuje književne tekstove prema obliku i sadržaju. |
SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU OŠ MJ B.3.3. Učenik imenuje književne vrste i nabraja obilježja književnoga teksta. |
SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU OŠ MJ B.4.3. Učenik na osnovi pročitanoga opisuje obilježja književnoga teksta i književne vrste. |
| KULTURA ČITANJA OŠ MJ B.1.4. Učenik samostalno odabire književne tekstove, čita ih s razumijevanjem prema vlastitome interesu i u skladu s dobi. |
KULTURA ČITANJA OŠ MJ B.2.4. Učenik samostalno odabire književne tekstove prema vlastitome interesu i čita ih ili sluša s razumijevanjem. |
KULTURA ČITANJA OŠ MJ B.3.4. Učenik odabire i redovito čita književne tekstove, djela koja su u skladu s njegovim interesima i dobi. |
KULTURA ČITANJA OŠ MJ B.4.4. Učenik redovito odabire književne tekstove prema vlastitome interesu i u skladu s dobi, iskazuje stavove i vrijednosti povezane s pročitanim te pokazuje sklonost prema čitanju. |
| C. MEDIJSKA KULTURA | |||
| MEDIJI OŠ MJ C.1.1. Učenik upoznaje različite medijske sadržaje u skladu sa životnom dobi. |
MEDIJI OŠ MJ C.2.1. Učenik razlikuje različite vrste medija primjerene dobi i interesu. |
MEDIJI OŠ MJ C.3.1. Učenik odabire medij prema vlastitome interesu i izražava svoje mišljenje o njemu. |
MEDIJI OŠ MJ C.4.1. Učenik razlikuje različite vrste medija u skladu sa svojim interesima i objašnjava razlike. |
| MEDIJI I DRUŠTVO OŠ MJ C.1.2. Učenik sluša ili čita medijske tekstove iz različitih medijskih izvora u skladu s početnim opismenjavanjem. |
MEDIJI I DRUŠTVO OŠ MJ C.2.2. Učenik sluša ili čita medijske tekstove iz različitih medijskih izvora primjerenih dobi te poznaje načine pronalaženja i pretraživanja podataka. |
MEDIJI I DRUŠTVO OŠ MJ C.3.2. Učenik sluša ili čita medijske tekstove primjerene dobi iz različitih medijskih izvora te samostalno pronalazi podatke iz različitih izvora. |
MEDIJI I DRUŠTVO OŠ MJ C.4.2. Učenik sluša ili čita informacije iz različitih medijskih izvora te samostalno ističe bit različitih medijskih poruka. |
ISHODI UČENJA PO PREDMETNIM I RAZVOJNIM PODRUČJIMA PREDMETA MAĐARSKI JEZIK I KNJIŽEVNOST OD 5. DO 8. RAZREDA OSNOVNE ŠKOLE
| A. JEZIK I KOMUNIKACIJA | |||
| 5. razred | 6. razred | 7. razred | 8. razred |
| RAZUMIJEVANJE TEKSTA OŠ MJ A.5.1. Učenik čita tekstove različitih književnih vrsta i oblika, u njima traži informacije, prepoznaje osnovne sličnosti (odnose). Izdvaja ključne riječi. |
RAZUMIJEVANJE TEKSTA OŠ MJ A.6.1. Učenik čita i sluša tekstove različitih književnih vrsta i oblika, objašnjava ih prema komunikacijskim situacijama. Izdvaja ključne riječi, bitne podatke iz teksta. |
RAZUMIJEVANJE TEKSTA OŠ MJ A.7.1. Učenik prepoznaje i navodi koherentne sadržaje u složenijim tekstovima prema zadanim kriterijima. |
RAZUMIJEVANJE TEKSTA OŠ MJ A.8.1. Učenik prepoznaje i obrađuje koherentne sadržaje u složenijim tekstovima prema zadanim kriterijima. |
| JEZIČNO IZRAŽAVANJE OŠ MJ A.5.2. Učenik razgovijetno izražava svoje misli u skladu sa zadanom temom. Služi se novim riječima i izrazima u usmenome i pisanome izražavanju. |
JEZIČNO IZRAŽAVANJE OŠ MJ A.6.2. Učenik razgovijetno i precizno izražava svoje mišljenje u skladu sa zadanom temom, vrstom teksta i svrhom komunikacije. |
JEZIČNO IZRAŽAVANJE OŠ MJ A.7.2. Učenik sastavlja tekst od međusobno povezanih rečenica. Svjesno se služi naučenim strukturama i tipovima rečenica u usmenome i pisanome izražavanju. |
JEZIČNO IZRAŽAVANJE OŠ MJ A.8.2. Učenik oblikuje i predstavlja tekst međusobno povezanim rečenicama. Služi se naučenim načinima tvorbe riječi i složenim rečenicama u njegovu oblikovanju. |
| JEZIČNE RAZINE OŠ MJ A.5.3. Učenik obrađena pravopisna pravila svjesno primjenjuje. Prepoznaje fonetske i morfološke elemente, imenuje ih i razlikuje. |
JEZIČNE RAZINE OŠ MJ A.6.3. Učenik obrađena pravopisna pravila svjesno primjenjuje. Prepoznaje, imenuje i razlikuje vrste riječi i njihove sastavne elemente. |
JEZIČNE RAZINE OŠ MJ A.7.3. Učenik piše riječi i tekstove dosljedno poštujući pravopisna pravila. Prepoznaje, imenuje i razlikuje rečenične dijelove i rečenice prema priopćajnoj svrsi, sadržaju i sastavu. |
JEZIČNE RAZINE OŠ MJ A.8.3. Učenik svjesno primjenjuje usvojena pravopisna pravila. Prepoznaje, razlikuje i imenuje složene rečenice, njihove vrste i načine tvorbe riječi. |
| JEZIK I DRUŠTVO OŠ MJ A.5.4. Učenik se služi razgovornim oblicima prema komunikacijskoj situaciji. Prepoznaje i primjenjuje frazeme. |
JEZIK I DRUŠTVO OŠ MJ A.6.4. Učenik prepoznaje biće (skup obilježja) promjena jezika tijekom povijesti te razlike između jezika književnosti (pjesničkoga) i standardnoga jezika. |
JEZIK I DRUŠTVO OŠ MJ A.7.4. Učenik se služi raznim nestandardnim oblicima jezika unutar zadane teme. |
JEZIK I DRUŠTVO OŠ MJ A.8.4. Učenik se služi i opisuje više jezičnih varijanata. |
| KOMUNIKACIJSKA KULTURA OŠ MJ A.5.5. Učenik govori razgovijetno i u skladu s komunikacijskom situacijom, samostalno iznosi svoje stavove i mišljenja. |
KOMUNIKACIJSKA KULTURA OŠ MJ A.6.5. Učenik govori razgovijetno i u skladu s komunikacijskom situacijom, samostalno iznosi i obrazlaže svoje stavove i mišljenja. Sluša i poštuje tuđe mišljenje. |
KOMUNIKACIJSKA KULTURA OŠ MJ A.7.5. Učenik govori razgovijetno i u skladu s komunikacijskom situacijom, iznosi i argumentira svoje stavove i mišljenja. Pridržava se osnovnih pravila debatiranja. |
KOMUNIKACIJSKA KULTURA OŠ MJ A.8.5. Učenik objašnjava komunikacijske situacije. Iznosi svoje stavove tijekom raspravljanja. |
| B. KNJIŽEVNOST I STVARALAŠTVO | |||
| TEORIJA KNJIŽEVNOSTI OŠ MJ B.5.1. Učenik razlikuje i imenuje osnovne književne oblike, vrste i rodove te stilska izražajna sredstva. |
TEORIJA KNJIŽEVNOSTI OŠ MJ B.6.1. Učenik prepoznaje obrađene oblike književnoga izražavanja, književne vrste i rodove te njihova obilježja. Prepoznaje i imenuje stilska izražajna sredstva. |
TEORIJA KNJIŽEVNOSTI OŠ MJ B.7.1. Učenik razlikuje i objašnjava osnovne književne rodove, vrste, oblike, stilska izražajna sredstva i razdoblja. |
TEORIJA KNJIŽEVNOSTI OŠ MJ B.8.1. Učenik uspoređuje i prepoznaje književne vrste, stilska izražajna sredstva i razdoblja. |
| ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA OŠ MJ B.5.2. Učenik izražava svoje osjećaje, misli i iskustva potaknuta pročitanim književnim djelima, odnosno povezuje ih s književnom vrstom pojedinoga djela, njegovim izražajnim sredstvima i formalnim obilježjima vrste. |
ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA OŠ MJ B.6.2. Učenik oblikuje tvrdnje u vezi s pojedinim poetskim obilježjima određenoga djela, daje obrazloženja. |
ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA OŠ MJ B.7.2. Učenik primjenjuje znanja iz književne teorije uz usmjeravanje učitelja. Analizira književno djelo iz više gledišta, svoje tvrdnje potkrjepljuje primjerima iz teksta. |
ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA OŠ MJ B.8.2. Učenik samostalno primjenjuje svoja znanja iz teorije književnosti. Pridodaje značenja djelima sa zadanih gledišta. |
| SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU OŠ MJ B.5.3. Učenik prepoznaje obrađena svjetska i mađarska književna djela, iz njih citira. |
SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU OŠ MJ B.6.3. Učenik prepoznaje i opisuje upoznata djela svjetske i mađarske književnosti, iz njih citira. |
SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU OŠ MJ B.7.3. Učenik imenuje obrađena djela svjetske i mađarske književnosti, iznosi svoje spoznaje o njima, citira iz njih. |
SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU OŠ MJ B.8.3. Učenik imenuje analizirana djela svjetske, mađarske, domaće i zavičajne (mjesne) književnosti, dijeli ih u skupine, iznosi svoje spoznaje povezana s njima. Stvaralački se izražava potaknut analiziranim djelima u vlastitome pisanom i usmenom uratku. |
| KULTURA ČITANJA OŠ MJ B.5.4. Učenik čita preporučena ili samostalno odabrana djela prema vlastitim interesima. Ima čitateljske navike, rado čita i u slobodno vrijeme. |
KULTURA ČITANJA OŠ MJ B.6.4. Učenik redovito čita. Naslove odabire prema prije oblikovanome interesu. Govori o svojim doživljajima povezanima s pročitanim djelima. Obrađuje ih kreativno i samostalno. |
KULTURA ČITANJA OŠ MJ B.7.4. Učenik s pomoću digitalnih, tiskanih i audioknjiga odabire složenije, duže tekstove za čitanje kod kuće, samostalno ili po preporuci, obrazlaže svoj odabir te izvješćuje o svojim čitateljskim doživljajima primjenjujući naučene pojmove. |
KULTURA ČITANJA OŠ MJ B.8.4. Učenik predstavlja pročitane književne tekstove i uratke povezane s njima, iznosi svoje mišljenje i međusobno ih uspoređuje. Sastavlja plan čitanja. |
| C. MEDIJSKA KULTURA | |||
| MEDIJI OŠ MJ C.5.1. Učenik razlikuje i opisuje vizualne, auditivne i audiovizualne te pisane medije. |
MEDIJI OŠ MJ C.6.1. Učenik analizira kratke audiovizualne uratke. |
MEDIJI OŠ MJ C.7.1. Učenik objašnjava medijske uratke u kojima su povezane tekstne i vizualne platforme (npr. strip, blog, videozapis pjesme). |
MEDIJI OŠ MJ C.8.1. Učenik razlikuje vrste tiskanih medija, u skladu s njima oblikuje vlastite medijske uratke na raznim platformama. Povezuje odnos medijskih poruka i stvarnosti. |
| MEDIJI I DRUŠTVO OŠ MJ C.5.2. Učenik prepoznaje internetsko nasilje, zlostavljanje, navodi potrebne etične postupke i mjere za žrtve i svjedoke nasilja. |
MEDIJI I DRUŠTVO OŠ MJ C.6.2. Učenik prepoznaje i navodi utjecaj pojedinih medijskih sadržaja na kupovne navike potrošača. |
MEDIJI I DRUŠTVO OŠ MJ C.7.2. Učenik poštuje temeljna ljudska prava, prepoznaje njihovo kršenje, odnosno govor mržnje. |
MEDIJI I DRUŠTVO OŠ MJ C.8.2. Učenik prepoznaje i navodi utjecaj medija na uporabu jezika i formiranje stavova medijske publike. |
ISHODI UČENJA PO PREDMETNIM I RAZVOJNIM PODRUČJIMA PREDMETA MAĐARSKI JEZIK I KNJIŽEVNOST OD 1. DO 4. RAZREDA SREDNJE ŠKOLE
| A. JEZIK I KOMUNIKACIJA | |||
| 1. razred | 2. razred | 3. razred | 4. razred |
| RAZUMIJEVANJE TEKSTA SŠ MJ A.1.1. Učenik na temelju postavljenih pitanja pronalazi informacije i prepoznaje temeljne logičke strukture. Razlikuje značenjske slojeve. |
RAZUMIJEVANJE TEKSTA SŠ MJ A.2.1. Učenik na temelju postavljenih pitanja prikuplja informacije te imenuje temeljne logičke strukture. Objašnjava razlike među značenjskim slojevima. |
RAZUMIJEVANJE TEKSTA SŠ MJ A.3.1. Učenik usustavljuje informacije, prepoznaje i imenuje složenije logičke strukture, opisuje značenjske slojeve. |
RAZUMIJEVANJE TEKSTA SŠ MJ A.4.1. Učenik tumači informacije, opisuje složenije logičke strukture, uspoređuje značenjske slojeve. |
| JEZIČNO IZRAŽAVANJE SŠ MJ A.1.2. Učenik oblikuje sadržajno koherentan i ujednačen tekst. Stil kojim piše prilagođava postavljenomu zadatku. |
JEZIČNO IZRAŽAVANJE SŠ MJ A.2.2. Učenik razmatra kontekst pri pisanome i usmenome izražavanju te oblikuje tekst koji obilježavaju različita načela/gledišta. Stvara promišljene sintaktičke cjeline. |
JEZIČNO IZRAŽAVANJE SŠ MJ A.3.2. Učenik se pri pisanome i usmenome izražavanju prilagođava kontekstu, uspoređuje različita načela/gledišta, rabi ustrojstvene i stilske zakonitosti određene tekstne vrste. |
JEZIČNO IZRAŽAVANJE SŠ MJ A.4.2. Učenik u vlastitome tekstu vrjednuje točke gledišta, usustavljuje vlastite misli i poruku koju želi prenijeti. Uporabom stilskih sredstava oblikuje nijansirana značenja. |
| JEZIČNE RAZINE SŠ MJ A.1.3. Učenik prepoznaje, imenuje i razlikuje glasovne i morfološke elemente, vrste riječi. |
JEZIČNE RAZINE SŠ MJ A.2.3. Učenik prepoznaje, imenuje i opisuje odnos glasovnoga oblika i značenja, načine tvorbe riječi te vrste složenih rečenica prema sastavu. |
JEZIČNE RAZINE SŠ MJ A.3.3. Učenik prepoznaje, imenuje i analizira tekstne vrste, stilske slojeve i jezične varijante. |
JEZIČNE RAZINE SŠ MJ A.4.3. Učenik povezuje i usustavljuje svoje spoznaje o jezičnim razinama, tumači veze među jezičnim razinama. |
| JEZIK I DRUŠTVO SŠ MJ A.1.4. Učenik podjednako prepoznaje i regionalne i standardne jezične varijante te ih rabi u skladu s komunikacijskom situacijom. |
JEZIK I DRUŠTVO SŠ MJ A.2.4. Učenik prepoznaje više jezičnih registara te ih rabi u skladu s komunikacijskom situacijom. |
JEZIK I DRUŠTVO SŠ MJ A.3.4. Učenik prepoznaje jezične varijante, stilove i registre te ih rabi i opisuje u skladu s komunikacijskom situacijom. |
JEZIK I DRUŠTVO SŠ MJ A.4.4. Učenik prepoznaje jezik kao sustav te ga definira i opisuje u pogledu raznolikosti jezične uporabe. Tumači i objašnjava vlastitu svijest o uporabi jezika. |
| KOMUNIKACIJSKA KULTURA SŠ MJ A.1.5. Učenik samostalno oblikuje i dosljedno iznosi svoja mišljenja i stavove, piše koherentan tekst u skladu s pravilima kulturne komunikacije. |
KOMUNIKACIJSKA KULTURA SŠ MJ A.2.5. Učenik vrjednuje tijekom pisanoga i usmenoga izražavanja: potkrjepljuje svoje tvrdnje, logički povezuje argumente, oblikuje tekst koherentne strukture. |
KOMUNIKACIJSKA KULTURA SŠ MJ A.3.5. Učenik procjenjuje i obrazlaže vrijednost protuargumenata. |
KOMUNIKACIJSKA KULTURA SŠ MJ A.4.5. Učenik učinkovito razvija svoju vještinu argumentiranja (provjerava vjerodostojnost vlastitih argumenata) u skladu s temom i kontekstom. |
| B. KNJIŽEVNOST I STVARALAŠTVO | |||
| TEORIJA KNJIŽEVNOSTI SŠ MJ B.1.1. Učenik prepoznaje, imenuje, opisuje i usustavljuje književne rodove, temeljne književne vrste, stilske figure, forme priopćavanja i oblike rime. Razlikuje strategije čitanja (usmjerene na autora, tekst i način razumijevanja teksta). |
TEORIJA KNJIŽEVNOSTI SŠ MJ B.2.1. Učenik prepoznaje i imenuje ključne čimbenike književnih vrsta koje se obrađuju. Prepoznaje, imenuje i opisuje dana kulturno-povijesna razdoblja, književne forme i složenije stilske postupke. |
TEORIJA KNJIŽEVNOSTI SŠ MJ B.3.1. Učenik prepoznaje i imenuje ključne čimbenike diskurzivnih književnih vrsta. Prepoznaje, imenuje, opisuje književne vrste, stilske figure i postupke te ih pridružuje stilskim pravcima. |
TEORIJA KNJIŽEVNOSTI SŠ MJ B.4.1. Učenik u danome tekstu prepoznaje jednostavnije oblike samorefleksije i intertekstualnosti te elemente koji odstupaju od konvencija književnih vrsta. Prepoznaje, imenuje i opisuje dana kulturno-povijesna razdoblja, tj. probleme pri njihovu određivanju. |
| ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA SŠ MJ B.1.2. Učenik nabraja temeljna načela analize određenoga književnog roda, odnosno književne vrste, potvrđuje ih pri interpretaciji teksta. |
ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA SŠ MJ B.2.2. Učenik odabire načela analize koja su relevantna za dano književno djelo te na temelju njih interpretira tekst. |
ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA SŠ MJ B.3.2. Učenik uspoređuje načela koja su primijenjena na dano književno djelo, u danome tekstu uspoređuje i opisuje stilska obilježja različitih umjetničkih pravaca. |
ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA SŠ MJ B.4.2. Učenik na temelju danih načela uspoređuje različite tekstove, pri interpretaciji teksta donosi zaključke. |
| SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU SŠ MJ B.1.3. Učenik razlikuje djela i autore svjetske i mađarske književnosti. Vrijeme nastanka djela određuje prema stoljeću. Napamet citira najmanje dva kratka isječka teksta iz književnih djela koja su predmet tumačenja/ rasprave. |
SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU SŠ MJ B.2.3. Učenik djela svrstava u kulturno-povijesna razdoblja. Temeljne motive koji su predmet tumačenja prepoznaje i u novim tekstovima. Prepoznaje istaknute, karakteristične citate. Napamet citira najmanje dva kratka isječka teksta iz književnih djela koja su predmet tumačenja/ rasprave. |
SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU SŠ MJ B.3.3. Učenik opisuje najvažnije motive koji postaju mjesta kulturnoga pamćenja. Prepoznaje krilatice. Napamet citira najmanje dva kratka isječka teksta iz književnih djela koja su predmet tumačenja/rasprave. |
SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU SŠ MJ B.4.3. Učenik nabraja nekoliko autora koji ne pripadaju europskomu kulturnom krugu, prepoznaje intertekstualna upućivanja. Napamet citira najmanje dva kratka isječka teksta iz književnih djela koja su predmet tumačenja/rasprave. |
| KULTURA ČITANJA SŠ MJ B.1.4. Učenik predstavlja samostalno odabrane književne tekstove. Čitanje kao pojam pripisivanja značenja proširuje na usmene tekstove. |
KULTURA ČITANJA SŠ MJ B.2.4. Učenik analizira književni tekst koji je samostalno odabrao. Čitanje kao pojam pripisivanja značenja proširuje na sakralne i prigodne tekstove. |
KULTURA ČITANJA SŠ MJ B.3.4. Učenik vrjednuje samostalno odabrani književni tekst. Čitanje kao pojam pripisivanja značenja proširuje na tiskovine i multimedijske tekstove. |
KULTURA ČITANJA SŠ MJ B.4.4. Učenik samostalno odabrane književne tekstove uspoređuje s prethodnim čitateljskim doživljajima. Čitanje kao pojam pripisivanja značenja proširuje na svakodnevne tekstove. |
| C. MEDIJSKA KULTURA | |||
| MEDIJI SŠ MJ C.1.1. Učenik opisuje stvarnu i fiktivnu problematiku prikazanu filmom. |
MEDIJI SŠ MJ C.2.1. Učenik u danim filmskim sekvencijama opisuje elemente koji pobuđuju osjećaje, izazivaju pozornost te pridonose stvaranju atmosfere. |
MEDIJI SŠ MJ C.3.1. Učenik u danim filmskim sekvencijama obrazlaže ulogu montaže u oblikovanju značenja te tumači zahvate filmskoga pripovijedanja. |
MEDIJI SŠ MJ C.4.1. Učenik razlikuje vrste filmskih materijala i autorske filmske uratke te ih analizira u odnosu na obilježja filmske vrste ili autorske zahvate. |
| MEDIJI I DRUŠTVO SŠ MJ C.1.2. Učenik opisuje postupke masovne komunikacije koji utječu na oblikovanje zajednice. Objašnjava vezu između stvarnoga identiteta i alter ega koji se mogu stvoriti u virtualnome okružju, prepoznaje opasne situacije koje iz toga proizlaze. |
MEDIJI I DRUŠTVO SŠ MJ C.2.2. Učenik razlikuje medijske platforme i medijske sadržaje, tj. njihova marketinška i javnoslužbena obilježja, prepoznaje i imenuje sredstva dane reklame. |
MEDIJI I DRUŠTVO SŠ MJ C.3.2. Učenik na temelju samostalno odabranoga primjera predstavlja načine ustroja novih medija (nelinearan tekst, interaktivnost, sustav mreža). |
MEDIJI I DRUŠTVO SŠ MJ C.4.2. Učenik predstavlja nekoliko modela prihvaćanja masovne komunikacije. Analizira javnost koju su oblikovale platforme masovne komunikacije. Sadržaje analizira s obzirom na njihovu vjerodostojnost. |
RAZRADA ODGOJNO-OBRAZOVNIH ISHODA OD 1. DO 8. RAZREDA OSNOVNE ŠKOLE
1. razred – 140 sati godišnje
| A. JEZIK I KOMUNIKACIJA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHOD NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| RAZUMIJEVANJE TEKSTA OŠ MJ A.1.1. Učenik sluša kraći pročitani tekst te uz pomoć učitelja prepričava tekst. |
− sluša jednostavne tekstove iz različitih izvora te odgovara na postavljena pitanja − uz pomoć učitelja prepričava slušani tekst − postavlja jednostavna pitanja o slušanome tekstu − sluša s razumijevanjem i točno odgovara na pitanja o sadržaju teksta prema smjernicama − razgovarajući, obogaćuje vlastiti rječnik novim riječima |
− uz pomoć učitelja prepričava dio slušanoga teksta i odgovara na postavljena pitanja o njegovu sadržaju |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − kraći književni tekstovi koji su u skladu s jezičnim razvojem učenika i dobi (pjesme, narodna poslovica, priča). |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − pri odabiru odgovarajućih tekstova za učenje, poučavanje i vrjednovanje valja poštovati važnost načela stupnjevitosti (od jednostavnijega prema složenome), obraćajući pažnju na sadržaj, ustroj teksta i njegovu jezičnu strukturu. Tekstovi tijekom početnoga opismenjavanja moraju biti kratki, razumljivi i trebaju se postupno usložnjavati u skladu s početnim opismenjavanjem učenika. Tekstovi bi kod učenika svojim sadržajima i porukama trebali poticati jezični razvoj i razvoj tehnike početnoga čitanja. Grafički izgled i oblik teksta mora biti u skladu sa zahtjevima razdoblja početnoga opismenjavanja i vizualno podupirati i olakšavati poučavanje pisanja i čitanja. |
||
| JEZIČNO IZRAŽAVANJE OŠ MJ A.1.2. Učenik govori i razgovara u skladu s jezičnim razvojem. |
− razgovara o temama u skladu sa svojim potrebama i interesima − razumljivo priča − postavlja pitanja − izražava svoje misli cjelovitim rečenicama − u govoru intonira rečenice s obzirom na priopćajnu svrhu − na pitanja odgovara cjelovitim rečenicama |
− postavlja pitanja i odgovara na postavljena pitanja kratkim rečenicama |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − kratki tekstovi iz svakodnevnoga života, tekstovi u kojima se poštuju pravila uljudnoga ophođenja tijekom razgovora. (Učenik rabi riječi molim, hvala, oprosti, izvoli i izražava svoje misli i osjećaje potaknute riječima.) |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − učitelj bi svakodnevno trebao organizirati aktivnosti i jezične vježbe koje putem igre potiču razgovor i uključivanje svih učenika. |
||
| JEZIČNE RAZINE OŠ MJ A.1.3. Učenik prepoznaje glasove i slova, usvaja i primjenjuje sustav znakova, pravilno oblikuje i povezuje slova. |
− razlikuje slova od drugih znakova − prepoznaje slova − povezuje glas s odgovarajućim slovom − razlikuje tiskana velika i mala slova abecede − oblikuje, precrtava i prepisuje slova po sjećanju − povezuje slova (glasove) te rastavlja riječi na slova (glasove), odnosno slogove − prepisuje dvije-tri međusobno povezane rečenice ili ih piše po diktatu − prepoznaje kratke i duge otvornike po dijakritičkim znakovima − primjenjuje jednostavna pravopisna pravila primjerena početnomu opismenjavanju |
− uz pomoć učitelja piše i čita riječi i kratke rečenice, uz smjernice piše veliko početno slovo i rečenični znak na kraju rečenice |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − glasovi i slova abecede mađarskoga jezika. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − učitelj treba motivirati učenike; stvoriti poticajno okružje za čitanje, razvijati vještine potrebne za čitanje (prepoznavanje fonema, sposobnost razlikovanja, pažnju, brzinu čitanja, ritam, rječnik, jezična pravila, komunikacijske sposobnosti itd.); treba ih poučiti tehnikama čitanja koje im omogućuju pravilnu artikulaciju glasova, pravilnu rečeničnu intonaciju i razumijevanje pročitanoga − učitelj treba učenike poučiti urednomu vođenju bilježnice i pravilnoj uporabi pisaljke; potrebno je izvoditi motoričke vježbe i vježbe koordinacije pokreta (crtati crte, precrtavati početne crte slova, elemente slova, izrađivati slova od papira, plastelina, izrezivati naučena slova iz časopisa itd.); poticati na usvajanje pravilnih radnih navika (pravilno držanje tijela, držanje pisaljke u ruci, klizanje ruke po papiru); paziti na urednost rukopisa, čitljivost slova, njihovu međusobnu povezanost − učenik mora pisati slova i rečenice prepisivanjem s primjera tekstova napisanih pisanim ili tiskanim slovima te pisati slova i rečenice po diktatu. |
||
| JEZIK I DRUŠTVO OŠ MJ A.1.4. Učenik se pravilno služi jezikom u skladu s komunikacijskom situacijom. |
− prepoznaje razlike u izražavanju u uobičajenim komunikacijskim situacijama i komunicira u skladu s tim − prepoznaje međusobnu povezanost jezika i društva − upoznaje druge sa svojom kulturom i svojim običajima i poima vlastiti identitet − poštuje tuđe kulture i običaje |
− razlikuje jezično-komunikacijske situacije, pretežito točno služi se jezikom koji je u skladu s tim |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − tekstovi koji su primjereni početnomu opismenjavanju i narodne igre. |
||
| KOMUNIKACIJSKA KULTURA OŠ MJ A.1.5. Učenik pravilno rabi riječi i izraze s obzirom na njihovo značenje u uobičajenim komunikacijskim situacijama. |
− govori i razgovara o svakodnevnim temama − pripovijeda kratku priču prema nizu slika − opisuje predmete na temelju svojih zapažanja − priča o vlastitim doživljajima − pozorno sluša sugovornika ne prekidajući ga u govorenju − pridržava se pravila uljudnoga ophođenja tijekom razgovora (rabi riječi hvala, molim, oprosti) − služi se pristojnim i pravilnim jezičnim izrazima pri predstavljanju, pozdravljanju i obraćanju drugim učenicima ili odraslima |
− uz pomoć učitelja prepoznaje i pravilno rabi riječi i izraze u rečenicama u uobičajenim komunikacijskim situacijama |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − dramski tekstovi, igrokazi ili igre, priče iz raznih životnih situacija. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − učitelj treba razvijati učenikove jezične sposobnosti i bogatiti učenikov rječnik čitanjem tekstova primjerenih njegovu početnom opismenjavanju. |
||
| B. KNJIŽEVNOST I STVARALAŠTVO | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHOD NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| TEORIJA KNJIŽEVNOSTI OŠ MJ B.1.1. IZRAŽAJNO ČITANJE S RAZUMIJEVANJEM Učenik čita s razumijevanjem kratki književni tekst u skladu sa svojim jezičnim razvojem i dobi. |
− samostalno čita naglas i u sebi − čita razumljivo i odgovarajućim tempom − književne tekstove čita s razumijevanjem |
− čita tekstove u skladu s jezičnim razvojem i dobi uz povremene pogreške u čitanju |
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − učitelj redovito čita naglas učenicima; potiče pravilno brzo čitanje ili čitanje odgovarajućim tempom jer pravilno čitanje nije samo djelatnost potrebna za učenje, nego omogućuje da se upoznavanjem književnih tekstova potiče usvajanje osnovnih životnih vrijednosti, razvoj osobnosti, bogaćenje vlastitoga osjećajnog svijeta i, naravno, služi za zabavu i razonodu. |
||
| ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA OŠ MJ B.1.2. Učenik izražava svoje doživljaje i osjećaje nakon čitanja ili slušanja književnoga teksta u skladu sa svojim jezičnim razvojem i dobi. |
− čita priče i kratke pripovijetke − odgovara na pitanja o pročitanome književnom tekstu i pokazuje zanimanje za pročitani tekst − određuje likove i mjesto radnje u književnome tekstu − iznosi svojim riječima doživljaj i objašnjava svoj dojam o pročitanome − opisuje vlastite proživljene situacije koje su povezane s pročitanim tekstom − prepričava pročitanu priču prema redoslijedu događaja i izražava doživljaje ilustracijom (crtežom) |
− uz pomoć iznosi svoje doživljaje i zapažanja o pročitanome književnom tekstu te uspoređuje događaje u književnome tekstu s vlastitim proživljenim situacijama |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − likovi, mjesto radnje, bajka, priča. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − čitanjem i slušanjem bajki učenik stvara osnove za kasnije čitanje i prihvaćanje književnih djela, usvaja princip analize djela, razvija sposobnost izražavanja svoga mišljenja o pročitanome književnom tekstu. |
||
| SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU OŠ MJ B.1.3. Učenik prepoznaje pročitane ili slušane književne vrste prema obliku. |
− prepoznaje jednostavne književne tekstove na osnovi njihovih obilježja − razlikuje pjesmu od proznoga teksta po obliku − recitira pjesme napamet |
− uz pomoć učitelja prepoznaje književna djela na temelju obilježja književnih vrsta |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − pripovijedanje priče prema nizu slika; narodne priče, kratki edukativni tekstovi. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − prema odabiru učitelja učenik čita i upoznaje tekstove koji su primjereni njegovoj dobi, njegovim doživljajnim i spoznajnim mogućnostima. |
||
| KULTURA ČITANJA OŠ MJ B.1.4. Učenik samostalno odabire književne tekstove, čita ih s razumijevanjem prema vlastitome interesu i u skladu s dobi. |
− upoznaje se sa školskom knjižnicom − razlikuje slikovnicu od bajki i drugih književnih tekstova − upoznaje se s radom školske knjižnice − redovito posjećuje knjižnicu i jedanput mjesečno posuđuje slikovnicu za čitanje − upoznaje se s različitim vrstama slikovnica − preporučuje pročitane priče i knjige drugim učenicima − razgovara i iznosi doživljaje o pročitanim književnim tekstovima |
|
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − književni tekstovi koje je učenik samostalno odabrao prema vlastitome interesu. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − učenici bi trebali steći naviku redovitoga posjećivanja školske knjižnice, odabirati knjige prema vlastitome interesu u skladu s dobi (slikovnice, bajke, edukativni tekstovi, priče), upoznati pravila lijepoga ponašanja u knjižnici, upoznati i pravilno rabiti dječji leksikon, redovito čitati kratke književne tekstove. |
||
| C. MEDIJSKA KULTURA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHOD NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| MEDIJI OŠ MJ C.1.1. Učenik upoznaje različite medijske sadržaje u skladu sa životnom dobi. |
− sluša ili čita različite medijske tekstove u skladu s početnim opismenjavanjem − upoznaje namjenu dječjega leksikona i dječjega časopisa − upoznaje dječji film i igrokaz − odgovara na postavljena pitanja usmenim ili likovnim izrazom (crtežom) |
− sluša ili čita podatke iz različitih medijskih sadržaja u skladu s početnim opismenjavanjem |
| MEDIJI I DRUŠTVO OŠ MJ C.1.2. Učenik sluša ili čita medijske tekstove iz različitih medijskih izvora u skladu s početnim opismenjavanjem. |
− sluša ili čita različite medijske sadržaje (crtani film, televizijske emisije, kazališna predstava, dječji časopis) − sluša ili samostalno čita kratki novinski isječak, zabavni dječji časopis |
|
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − knjižnica, kazališna ili lutkarska predstava, kinematografska projekcija, kulturni projekti ili događanja. |
||
Prijedlog postotne zastupljenosti predmetnih područja u 1. razredu OŠ
U planiranju i programiranju ostvarivanja odgojno-obrazovnih ishoda učitelj i nastavnik može odstupiti od preporučene postotne zastupljenosti pojedinoga predmetnog područja do 10 %.
U svim se predmetnim područjima razvija komunikacijska jezična kompetencija te se potiče razvoj jezičnih djelatnosti: slušanje, govorenje, čitanje i pisanje te njihovo međudjelovanje. Ujedno se potiče razvoj vokabulara.
2. razred – 140 sati godišnje
| A. JEZIK I KOMUNIKACIJA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHOD NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| RAZUMIJEVANJE TEKSTA OŠ MJ A.2.1. Učenik sluša, s razumijevanjem prati pročitani tekst i odgovara cjelovitim rečenicama na postavljena pitanja. |
− sluša s razumijevanjem jednostavne i kratke tekstove koji su u skladu s jezičnim razvojem i dobi − odgovara na postavljena pitanja o slušanome tekstu − razgovara o tekstu s drugim učenicima − postavlja pitanja o pročitanome ili slušanome tekstu − sluša i prati smjernice − izražava misli i osjećaje (riječima, crtežom, pokretom) |
− razumije pročitani tekst i uz pomoć učitelja aktivnim rječnikom odgovara na postavljena pitanja u skladu s jezičnim razvojem |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − kratki književni tekstovi koji su primjereni učenikovu jezičnom razvoju i dobi (pjesme, poslovice, priče). |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − pri odabiru odgovarajućih tekstova za učenje, poučavanje i vrednovanje valja poštovati načelo od jednostavnijega prema složenome s obzirom na sadržaj, ustroj teksta i jezičnu strukturu; tekstovi moraju biti kratki, pisani razumljivim jezikom; svojim sadržajem i poukama trebaju biti u skladu s interesima i napredovanjem učenika; moraju poticati jezični razvoj i čitalačku pismenost učenika. |
||
| JEZIČNO IZRAŽAVANJE OŠ MJ A.2.2. Učenik govori i razgovara o zadanoj temi iz svakodnevnoga života u skladu s dobi. |
− razgovara o temama iz svakodnevnoga života koji su u skladu s interesima i potiču na izražavanje osjećaja − razgovara o zadanoj temi − izražava misli usmeno i pisano oblikujući cjelovite rečenice − govori više cjelovitih rečenica − aktivno rabi i točno izgovara novonaučene riječi − točno intonira rečenice |
− prema smjernicama razgovara o temama iz svakodnevnoga života u skladu s vlastitim iskustvom |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − kratki tekstovi iz svakodnevnoga života, tekstovi u kojima se poštuju pravila uljudnoga ophođenja tijekom razgovora (učenik rabi riječi molim, hvala, oprosti, izvoli i izražava svoje misli i osjećaje potaknute riječima); izgovaranje cjelovitih rečenica, pitanja, odgovora. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − učitelj bi svakodnevno trebao organizirati aktivnosti i jezične vježbe koje putem igre potiču na razgovor i sudjelovanje svih učenika u razgovorima i aktivnostima. |
||
| JEZIČNE RAZINE OŠ MJ A.2.3. Učenik piše riječi i rečenice pri čemu primjenjuje naučena pravopisna pravila i jezične spoznaje. |
− prepoznaje i imenuje naučene jezične pojmove te ih rabi tijekom rješavanja različitih zadataka − prepoznaje i imenuje glasove, slova; razlikuje riječi od rečenica − nabraja glasove abecede − rabi redoslijed slova pri rješavanju različitih vrsta zadataka − razlikuje otvornike i zatvornike; grupira glasove s obzirom na njihovo trajanje (dugi i kratki otvornici) − prepoznaje pravilo rastavljanja riječi na slogove − prepoznaje korijen i nastavak riječi − prepoznaje nastavke u riječima u rečenici, tekstu, pravilno rabi nastavke riječi i sklonjive riječi (-ba, -be, ban, -ben, -val/-vel, -ból/-ből, – tól/-től, -t, -hoz/-hez/-höz, -va/ – ve/-vá/-vé, -kor) − pravilno govori i piše riječi čiji se izgovor ne podudara s pisanim oblikom − prepoznaje pet vrsta rečenica prema namjeri govornika − primjenjuje pravopisna pravila u skladu s jezičnim razvojem i rječnikom − pravilno upotrebljava glas J u riječima, duge jednoslovne i dvoslovne zatvornike, duge i kratke otvornike |
− primjenjuje naučena pravopisna pravila, prepoznaje jezične pojmove te rješava zadatke uz pomoć učitelja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − otvornik, zatvornik, jednosložne, dvosložne, višesložne riječi, nastavci, vrste rečenica. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − učitelj bi trebao stvarati situacije u kojima se potiče samostalna primjena jezičnih pojmova: rečenica, riječ, samoglasnik, suglasnik, kratki i dugi glasovi, pisanje jednoslovnih, dvoslovnih, troslovnih slova, izgovaranje slova abecede te pisanje riječi i kratkih rečenica. |
||
| JEZIK I DRUŠTVO OŠ MJ A.2.4. Učenik razlikuje mjesni govor od standardnoga jezika. |
− prepoznaje razlike između mjesnoga govora, jezičnih registara i standardnoga jezika. | − prepoznaje razlike između mjesnoga govora i standardnoga jezika uz pomoć učitelja |
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − ovim se ishodom potiče očuvanje zavičajnih idioma kao kulturnoga nasljeđa; učeniku treba dopustiti slobodno izražavanje idiomom, što je iznimno važno za daljnji razvoj; uvažavanje mjesnoga govora preduvjet je za ovladavanjem standardnim jezikom. |
||
| KOMUNIKACIJSKA KULTURA OŠ MJ A.2.5. Učenik rabi riječi, sintagme i rečenice u točnome značenju s obzirom na komunikacijsku situaciju. |
− razgovara i oblikuje rečenice u aktivnome rječniku − samostalno izražava svoje mišljenje − sudjeluje u razgovorima − traži objašnjenje nepoznatih riječi − pronalazi nepoznate riječi u dječjemu rječniku − obogaćuje aktivni rječnik objašnjavanjem, preciziranjem, pravilnom komunikacijom i sastavljanjem rečenica |
− izražava svoje misli odgovarajućim jednostavnim rečenicama s obzirom na komunikacijsku situaciju |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − dramatizacija teksta i vježbe ili igre u različitim komunikacijskim situacijama. |
||
| B. KNJIŽEVNOST I STVARALAŠTVO | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHOD NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| TEORIJA KNJIŽEVNOSTI OŠ MJ B.2.1. Učenik čita s razumijevanjem i u skladu s književnom vrstom tekst primjeren dobi. |
− razumije pročitani književni tekst − čita naglas točno i precizno − odgovara na pitanja o književnome tekstu nakon čitanja u sebi − točno izgovara nastavke riječi − točno čita riječi s odgovarajućim nastavkom − primjenjuje stanku nakon završene rečenice − uvježbava pravilnu intonaciju u izjavnim i upitnim rečenicama − točno čita glasove čiji se izgovor ne podudara s pisanim oblikom |
− odgovara na postavljena pitanja prema smjernicama nakon čitanja naglas ili u sebi |
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − učitelj bi trebao poticati redovito čitanje naglas; poticati pravilno čitanje i čitanje odgovarajućim tempom; pravilno čitanje nije samo djelatnost potrebna za učenje, nego omogućuje da se upoznavanjem književnih tekstova potiče usvajanje osnovnih životnih vrijednosti, razvoj osobnosti, bogaćenje vlastitoga osjećajnog svijeta i, naravno, služi za zabavu i razonodu. |
||
| ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA OŠ MJ B.2.2. Učenik izražava svoja zapažanja i osjećaje usmeno i pisano nakon slušanja ili čitanja književnoga teksta primjerenoga dobi. |
− čita kratke književne tekstove (pjesme, priče) − odgovara na jednostavna pitanja nakon čitanja i postavlja pitanja o pročitanome književnom tekstu − određuje likove i mjesto radnje − objašnjava sviđa li mu se književni tekst ili ne sviđa − izražava vlastiti doživljaj književnoga teksta − izdvaja dijelove iz teksta koji mu se najviše sviđaju i doživljaj izražava ilustracijom (crtežom) − opisuje događaje u književnim tekstovima s obzirom na vlastiti doživljaj − prepoznaje glavne i sporedne likove − analizira likove prema njihovim karakteristikama − prepoznaje rimu u pjesmama |
− izražava svoja zapažanja i osjećaje o književnome tekstu uz pomoć učitelja i uspoređuje događaje u književnim tekstovima s vlastitim iskustvom |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − pjesme, narodne priče, priče, glavni likovi, sporedni likovi, analiza likova. |
||
| SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU OŠ MJ B.2.3. Učenik prepoznaje i razlikuje književne tekstove prema obliku i sadržaju. |
− prepoznaje jednostavne književne tekstove prema obilježjima vrste − razlikuje pjesme od proznih tekstova prema obliku |
− razlikuje književne tekstove prema obilježjima vrste, obliku i sadržaju uz pomoć učitelja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − kratke priče prema nizu slika, narodne priče, kratki edukativni tekstovi, pjesme i prozne vrste. |
||
| KULTURA ČITANJA OŠ MJ B.2.4. Učenik samostalno odabire književne tekstove prema vlastitome interesu i čita ih ili sluša s razumijevanjem. |
− upoznaje se s različitim vrstama zbirki priča i zbirki pjesama za djecu − redovito posjećuje školsku knjižnicu i posuđuje knjige za djecu − preporučuje pročitane knjige za djecu drugim učenicima − objašnjava vlastiti izbor dječje knjige − iskazuje vlastiti doživljaj o pročitanome na satu |
|
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − književne vrste odabrane prema interesu učenika. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − učenik bi trebao redovito posjećivati školsku knjižnicu, odabirati knjige primjerene svojoj dobi, pridržavati se pravila ponašanja u školskoj knjižnici, redovito čitati kratke književne tekstove. |
||
| C. MEDIJSKA KULTURA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHOD NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| MEDIJI OŠ MJ C.2.1. Učenik razlikuje različite vrste medija primjerene dobi i interesu. |
− odabire i prepričava sadržaj odabranoga crtanog filma, televizijske emisije, kazališne predstave, dječjega časopisa − razlikuje crtani film od lutkarskoga filma, odnosno prepoznaje razlike u prikazu likova − sluša i samostalno čita kratke novinske članke, zabavne dječje časopise − prepričava i izražava ilustracijom svoje doživljaje o kazališnim ili drugim priredbama |
− razlikuje različite vrste medija s pomoću smjernica |
| MEDIJI I DRUŠTVO OŠ MJ C.2.2. Učenik sluša ili čita podatke iz različitih medijskih sadržaja primjerene dobi i poznaje načine pronalaženja i pretraživanja podataka. |
− sluša ili samostalno čita obavijesni tekst oblikovan u skladu s početnim opismenjavanjem i dobi te izdvaja bitno − prepoznaje i primjenjuje različite načine pronalaženja podataka te pronalazi podatke samostalno |
|
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − knjižnica, dječji časopis, internet, kazalište, filmske priče, posjećivanje kulturnih događaja. |
||
Prijedlog postotne zastupljenosti predmetnih područja u 2. razredu OŠ
U planiranju i programiranju ostvarivanja odgojno-obrazovnih ishoda učitelj i nastavnik može odstupiti od preporučene postotne zastupljenosti pojedinoga predmetnog područja do 10 %.
U svim se predmetnim područjima razvija komunikacijska jezična kompetencija te se potiče razvoj jezičnih djelatnosti: slušanje, govorenje, čitanje i pisanje te njihovo međudjelovanje. Ujedno se potiče razvoj vokabulara.
3. razred – 140 sati godišnje
| A. JEZIK I KOMUNIKACIJA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHOD NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| RAZUMIJEVANJE TEKSTA OŠ MJ A.3.1. Učenik s razumijevanjem prati čitani ili slušani tekst i na osnovi pitanja prepričava sadržaj teksta. |
− sluša i razumije tekstove primjerene jezičnomu razvoju − prepričava priče jednostavnih struktura, pripovijetke; cjelovitim rečenicama iznosi redoslijed događaja − obogaćuje svoj aktivni rječnik uporabom novih riječi povezanih sa svakodnevnim komunikacijskim situacijama |
− prepričava sadržaj priče jednostavnih struktura, pripovijeda prema pravilnome redoslijedu događaja uz pomoć učitelja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − književni tekstovi, kratki tekstovi jednostavnih struktura, audiovizualni zapisi, govor učitelja, razgovor, opisi, dijalozi, monolozi, tablice, umne mape. |
||
| JEZIČNO IZRAŽAVANJE OŠ MJ A.3.2. Učenik se usmeno i pisano jasno izražava o zadanim temama. |
− samostalno se usmeno i pisano izražava cjelovitim rečenicama o svakodnevnim temama ili temama povezanima s književnim tekstovima − jasno izražava svoje doživljaje i iskustva cjelovitim rečenicama usmeno i pisano |
− izražava se usmeno i pisano uz pomoć učitelja i sudjeluje u različitim komunikacijskim situacijama |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − kratke pripovijetke, kratki opisi (o živim bićima, stvarima, ljudima), pismo, obavijest, dijalog, razgovor, rasprava, izvještaj, elektronička pošta (e-mail). |
||
| JEZIČNE RAZINE OŠ MJ A.3.3. Učenik prepoznaje i imenuje naučene jezične pojmove, vrste riječi te primjenjuje naučena pravila. |
− prepoznaje i imenuje uskličnu, zapovjednu rečenicu i rečenicu za izražavanje želje prema namjeri govornika − prepoznaje odnose među riječima (riječi sličnoga ili istoga značenja i riječi suprotnoga značenja) i pravilno ih primjenjuje − razlikuje vrste riječi, prepoznaje i imenuje naučene riječi prema značenju (glagol, imenica, pridjev) − izdvaja vrste riječi unutar rečenica − prepoznaje i pravilno rabi članove i prijedloge − prepoznaje i imenuje naučene vrste riječi prema značenju u skupini riječi, rečenicama i tekstovima |
− prepoznaje i imenuje naučena jezična pravila te rješava zadatke uz pomoć učitelja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − glagol, imenica, pridjev, član, prijedlog, riječi sličnoga značenja, riječi istoga značenja, riječi suprotnoga značenja, usklična rečenica, zapovjedna rečenica i rečenica kojom se izriče želja. |
||
| JEZIK I DRUŠTVO OŠ MJ A.3.4. Učenik sudjeluje u njegovanju i očuvanju jezičnih vrijednosti svoga zavičaja. |
− razlikuje pravilnu uporabu jezičnih registara, mjesnoga govora i standardnoga jezika ovisno o komunikacijskoj situaciji − recitira pjesme, poslovice, narodne igre, kratke tekstove − njeguje vlastitu kulturu i običaje |
− razlikuje pravilnu uporabu jezičnih registara, mjesnoga govora i standardnoga jezika ovisno o komunikacijskoj situaciji uz pomoć učitelja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − narodna priča, brojalica, poslovica, izreka, narodne igre. |
||
| KOMUNIKACIJSKA KULTURA OŠ MJ A.3.5. Učenik u različitim komunikacijskim situacijama izražava svoje misli cjelovitim rečenicama o zadanoj temi. |
− izražava svoje mišljenje prema situacijama iz vlastitoga iskustva − pozorno sluša sugovornika − pazi na pravilan izgovor riječi − sudjeluje u grupnim raspravama, debatama − poštuje pravila uljudnoga ophođenja tijekom razgovora u svakodnevnim situacijama |
− u različitim komunikacijskim situacijama izražava svoje misli o zadanoj temi uz smjernice učitelja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − razgovor, rasprava, debata, izražavanje mišljenja. |
||
| B. KNJIŽEVNOST I STVARALAŠTVO | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHOD NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| TEORIJA KNJIŽEVNOSTI OŠ MJ B.3.1. Učenik čita s razumijevanjem književni tekst primjeren dobi, prepoznaje i određuje književnu vrstu pročitanoga teksta. |
− jasno, automatizirano čita naglas i u sebi − prepoznaje različite oblike i vrste tekstova (s kojima je već upoznat) − prepoznaje jednostavne književne tekstove prema vrsti na osnovi njihovih obilježja |
− određuje književni tekst prema vrsti uz pomoć učitelja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − priča, pjesma, pripovijetka, zagonetka. |
||
| ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA OŠ MJ B.3.2. Učenik usmeno izražava svoje mišljenje i doživljaj o pročitanome književnom tekstu primjerenoga dobi. |
− određuje likove i osobine likova (unutarnje i vanjske), objašnjava obilježja likova u pročitanim književnim tekstovima − određuje vrijeme radnje i mjesto radnje, početak i završetak priče te redoslijed događaja − prepoznaje preokrete u radnji karakteristične za priče; fraze, izraze − prepričava sadržaj priča jednostavnih struktura, pripovijeda prema redoslijedu događaja cjelovitim rečenicama |
− prepričava sadržaj priče, određuje osobine likova i izražava svoje mišljenje i doživljaj uz pomoć učitelja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − obilježja priče, motiviranost u postupcima likova. |
||
| SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU OŠ MJ B.3.3. Učenik imenuje književne vrste i navodi obilježja književnoga teksta. |
− prepoznaje književne vrste i navodi obilježja književnoga teksta − izdvaja i objašnjava bitne poruke djela |
− uočava i navodi obilježja književnoga teksta uz pomoć; prepoznaje poruke uz navođenje učitelja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − priče, narodne priče, kratki edukativni tekstovi, pjesme. |
||
| KULTURA ČITANJA OŠ MJ B.3.4. Učenik odabire i redovito čita književne tekstove, djela koja su u skladu s njegovim interesima i dobi. |
− redovito posjećuje školsku knjižnicu − svakodnevno čita iz užitka − redovito čita književne tekstove primjerene dobi, preporučuje ih drugim učenicima |
|
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − književna djela odabrana prema interesu učenika. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − učenik bi trebao redovito posjećivati školsku knjižnicu i samostalno posuđivati knjige prema vlastitome interesu. |
||
| C. MEDIJSKA KULTURA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHOD NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| MEDIJI OŠ MJ C.3.1. Učenik odabire medij prema vlastitome interesu i izražava svoje mišljenje o njemu. |
− prepoznaje različite medije primjerene dobi i izražava svoje mišljenje o njihovim sadržajima − prepoznaje obilježja igranoga filma i crtanoga filma |
− prepoznaje različite vrste medija i izražava svoje mišljenje o njima uz smjernice |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − internet, knjižnica, rječnik, dječji leksikon, film. |
||
| MEDIJI I DRUŠTVO OŠ MJ C.3.2. Učenik sluša ili čita medijske tekstove primjerene dobi iz različitih medijskih izvora te samostalno pronalazi podatke iz različitih izvora. |
− prepoznaje poruke medijskih sadržaja − poznaje načine pronalaženja podataka iz različitih izvora kojima se i služi (skuplja i razvrstava podatke) − rabi leksikone i rječnike za pronalaženje podataka i rješavanje zadataka |
|
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − internet, digitalni edukativni sadržaji, knjižnica, dječji leksikon. |
||
Prijedlog postotne zastupljenosti predmetnih područja u 3. razredu OŠ
U planiranju i programiranju ostvarivanja odgojno-obrazovnih ishoda učitelj i nastavnik može odstupiti od preporučene postotne zastupljenosti pojedinoga predmetnog područja do 10 %.
U svim se predmetnim područjima razvija komunikacijska jezična kompetencija te se potiče razvoj jezičnih djelatnosti: slušanje, govorenje, čitanje i pisanje te njihovo međudjelovanje. Ujedno se potiče razvoj vokabulara.
4. razred – 140 sati godišnje
| A. JEZIK I KOMUNIKACIJA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHOD NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| RAZUMIJEVANJE TEKSTA OŠ MJ A.4.1. Učenik samostalno i jasno prepričava i interpretira sadržaj pročitanoga ili slušanoga teksta. |
− interpretativno i automatizirano čita tekst − čita i sluša s razumijevanjem tekst i izdvaja bitne podatke iz teksta − obogaćuje svoj rječnik novim riječima − samostalno prepričava sadržaj pročitanoga ili slušanoga teksta − sažima, tumači i procjenjuje poruke tekstova koji su primjereni jezičnoj dobi |
− pronalazi poruku slušanoga ili pročitanoga teksta uz pomoć učitelja; navodi redoslijed događaja i odgovara na postavljena pitanja o tekstu |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − književni tekstovi, kratki tekstovi, audiovizualni tekstovi, govor, razgovor, opisi, dijalozi, monolozi. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − primjenom različitih načina grafičkoga prikaza informacija može se olakšati razumijevanje teksta (mentalne mape, tablice). |
||
| JEZIČNO IZRAŽAVANJE OŠ MJ A.4.2. Učenik razgovijetno govori i pokreće raspravu o slobodno odabranoj ili zadanoj temi, samostalno izražava svoje mišljenje u skladu s komunikacijskom situacijom. |
− oblikuje tekst pisano i usmeno u skladu sa svojim jezičnim sposobnostima i dobi − izražava svoje misli i osjećaje u raspravama − samostalno iznosi i objašnjava svoje mišljenje i osjećaje − samostalno oblikuje kratke pripovijetke, opise, pisma, čestitke i obavijesti − primjenjuje pravopisna pravila − pazi na pravilnu struktura tijekom oblikovanja teksta (odabir naslova, odvajanje bitnoga od nebitnoga, kompozicija teksta, redoslijed događaja) |
− oblikuje kraće tekstove prema zadanome primjeru i sudjeluje u različitim komunikacijskim situacijama |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − kratke pripovijetke, kratki opisi (živih bića, stvari, ljudi), pismo, oglas, dijalog, razgovor u skupini, rasprava, debata, obavijest, pozivnica, izvješće, elektronička pošta (e-mail). |
||
| JEZIČNE RAZINE OŠ MJ A.4.3. Učenik rješava zadatke i piše kratke tekstove uz pravilnu primjenu jezičnih znanja. |
− prepoznaje i imenuje naučene jezične pojmove i primjenjuje pravopisna pravila − prepoznaje nastavke u riječima i sklonjive riječi te imenuje vrstu riječi − prepoznaje, imenuje i pravilno bilježi, označava imenice − razlikuje i razvrstava opće i vlastite imenice − prepoznaje vrste vlastitih imenica i pravilno primjenjuje pravopisna pravila koja se na njih odnose − prepoznaje i pravilno rabi glagole i glagolska vremena − poznaje nastavke za označavanje glagolskih osoba i pravilno ih primjenjuje u rečenici − prepoznaje i pravilno piše osobne zamjenice, članove, prijedloge, brojeve, pridjeve izvedene od vlastitih imenica − prepoznaje i pravilno rabi izjavne i niječne rečenice |
− rješava zadatke i piše kratke tekstove primjenjujući jezična znanja uz odstupanja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − glagolska vremena, vrste imenica, zamjenice, izjavne i niječne rečenice. |
||
| JEZIK I DRUŠTVO OŠ MJ A.4.4. Učenik svoj jezični identitet potvrđuje kulturološkim spoznajama. |
− razlikuje jezične registre, mjesni govor, narječje od standardnoga jezika te poštuje i razumije važnost očuvanja mjesnoga govora − navodi riječi i frazeme mjesnoga govora − na različite načine predstavlja naučene izreke i poslovice − osvješćuje važna kulturno-povijesna obilježja kojima poznaje značenje (državni blagdani, simboli, običaji...) − poštuje i prihvaća kulturu svoga kraja i sudjeluje u raznim kulturnim događajima |
− djelomično prepoznaje i razlikuje mjesni govor od standardnoga jezika, njeguje vlastitu kulturu i običaje |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − pjesma, poslovica, narodne igre, izreke, narodne pjesme, običaji. |
||
| KOMUNIKACIJSKA KULTURA OŠ MJ A.4.5. Učenik razgovijetno govori u skladu s komunikacijskom situacijom i izražava svoje stavove i mišljenja. |
− pravilno izgovara rečenice, riječi, glasove, naglaske − govori u skladu s pravogovornom normom, primjenjuje pravila komunikacijskoga bontona − sudjeluje u grupnim razgovorima, raspravama, prepričavanju događaja, prepričavanju doživljaja, pripovijedanju − izražava mišljenje o osnovnim životnim vrijednosti, prihvaća mišljenja i stavove drugih, pokušava se poistovjetiti s njima − pozorno sluša sugovornika, čeka da sugovornik završi svoj govor |
− djelomično primjenjuje pravila komunikacijskoga bontona u skladu s komunikacijskom situacijom i govori o zadanoj ili slobodno odabranoj temi |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − razgovor, rasprava, debata, stav, diskusija. |
||
| B. KNJIŽEVNOST I STVARALAŠTVO | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHOD NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| TEORIJA KNJIŽEVNOSTI OŠ MJ B.4.1. Učenik čita s razumijevanjem književni tekst primjeren dobi, imenuje vrstu teksta i opisuje njegova obilježja. |
− navodi obilježja izreke, poslovice, zagonetke, pjesme, priče, pripovijetke i dječjega romana − prepoznaje naučene pjesničke slike, stilske figure ili izražajna sredstva, obilježja pjesništva − prepoznaje književna sredstva u lirskim tekstovima (stih, ritam, rima, refren, usporedba, personifikacija) − prepoznaje obilježja proznih tekstova − prepoznaje i određuje temu književnih tekstova primjerenih učeniku i određuje pojedinosti u tematsko-sadržajnome sloju − grupira tekstove koji se nalaze u čitanci prema obliku i prema vrsti − prepoznaje i određuje vrste priča i obilježja priča |
− čita s razumijevanjem književni tekst primjeren dobi, prepoznaje vrstu teksta i njegova obilježja uz povremena odstupanja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − književni tekstovi, edukativni tekstovi, prozni tekstovi, izreka, poslovica, zagonetka, pjesma, stih, ritam, rima, refren, usporedba, personifikacija, priča, pripovijetka, dječji roman. |
||
| ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA OŠ MJ B.4.2. Učenik usmeno i pisano izražava svoje mišljenje o pročitanome književnom tekstu primjerenoga dobi, povezuje doživljaj teksta s vlastitim životnim iskustvom. |
− uočava glavne ideje teksta − poistovjećuje se sa situacijama likova i na osnovi toga izražava svoje mišljenje − iskazuje svoje mišljenje o onome o čemu tekst govori i argumentira svoj kritički stav − opisuje osobine likova iz teksta (unutarnje i vanjske osobine) − navodi vrijeme i mjesto radnje i redoslijed događaja u tekstu |
− izražava dojam o književnome tekstu i povezuje doživljaj teksta s vlastitim životnim iskustvom |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − književni tekst, edukativni tekst, prozni tekst. |
||
| SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU OŠ MJ B.4.3. Učenik na osnovi pročitanoga opisuje obilježja književnoga teksta i književne vrste. |
− čita s razumijevanjem kraće narodno i umjetničko stvaralaštvo u stihu, pjesme − imenuje i razlikuje književne vrste − upoznaje književne tekstove drugih naroda − upoznavanjem mađarskih i europskih tekstova dječje književnosti stječe nova znanja i iskustva− upoznaje tekstove, pjesme, običaje povezane s važnim mađarskim blagdanima i drugim prigodama |
− određuje književnu vrstu teksta uz pomoć učitelja i poznaje obilježja književne vrste |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − književni tekst, edukativni tekst. |
||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHOD NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| KULTURA ČITANJA OŠ MJ B.4.4. Učenik redovito odabire književne tekstove, djela prema vlastitome interesu i u skladu s dobi; iskazuje stavove i vrijednosti povezane s čitanjem i pokazuje sklonost prema čitanju. |
− čita književne tekstove primjerene dobi koje odabire prema vlastitome interesu ili po preporuci − vlastite stavove i vrijednosti stječe čitanjem različitih vrsta književnih tekstova − iskazuje stavove, dojmove i znanja o pročitanome književnom tekstu |
|
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − učenik redovito posjećuje školsku knjižnicu, odabire knjige u skladu s interesima. |
||
| C. MEDIJSKA KULTURA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHOD NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| MEDIJI OŠ MJ C.4.1. Učenik razlikuje različite vrste medija u skladu sa svojim interesima i objašnjava razlike. |
− razlikuje obilježja različitih izvora informacija (knjiga, film, internet itd.) − prepoznaje razliku u doživljaju koji pruža knjiga i doživljaju koji pruža film |
− poznaje tiskane i digitalne izvore, medije primjerene dobi, razlike navodi uz pomoć učitelja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − internet, digitalni sadržaj, knjiga, film, dokumentarni film itd. |
||
| MEDIJI I DRUŠTVO OŠ MJ C.4.2. Učenik sluša ili čita informacije iz različitih medijskih izvora te samostalno ističe bit različitih medijskih poruka. |
− traži, skuplja i obrađuje informacije iz različitih izvora − iz pronađenih informacija ističe i izdvaja bitno i na taj način proširuje svoje znanje − traži, skuplja i odabire informacije iz rječnika i leksikona te primjenjuje naučene tehnike pronalaženja informacija |
|
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − izvori informacija, digitalna informacijska sredstva, internet, digitalni sadržaji, knjižnica, rječnik, leksikon itd. |
||
Prijedlog postotne zastupljenosti predmetnih područja u 4. razredu OŠ
U planiranju i programiranju ostvarivanja odgojno-obrazovnih ishoda učitelj i nastavnik može odstupiti od preporučene postotne zastupljenosti pojedinoga predmetnog područja do 10 %.
U svim se predmetnim područjima razvija komunikacijska jezična kompetencija te se potiče razvoj jezičnih djelatnosti: slušanje, govorenje, čitanje i pisanje te njihovo međudjelovanje. Ujedno se potiče razvoj vokabulara.
5. razred – 140 sati godišnje
| A. JEZIK I KOMUNIKACIJA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| RAZUMIJEVANJE TEKSTA OŠ MJ A.5.1. Učenik čita tekstove različitih književnih vrsta i oblika, u njima traži informacije, prepoznaje osnovne sličnosti (odnose). Izdvaja ključne riječi. |
− samostalno odgovara na pitanja postavljena u vezi s pročitanim ili slušanim jednostavnijim tekstom, usmeno i pisano − samostalno odgovara na pitanja postavljena u vezi s bitnim elementima/podatcima iz sadržaja pročitanih ili slušanih složenijih tekstova uz izdvajanje ključnih riječi, usmeno i pisano − uz pomoć učitelja odgovara na pitanja postavljena u vezi s detaljima/pojedinostima iz sadržaja pročitanih ili slušanih složenijih tekstova − riječima izražava svoje osjećaje i misli, povezuje temu sa stečenim znanjem i iskustvom − uz pomoć učitelja objašnjava nepoznate riječi i izraze koristeći se bilješkama, digitalnim i/ili tiskanim rječnicima |
− traži osnovne informacije u tekstovima različitih književnih vrsta te djelomično prepoznaje osnovne sličnosti (odnose) |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − književna djela / tekstovi za slušanje (radio, zvučna knjiga) i čitanje (tradicionalna i digitalna knjiga); književni tekstovi različitih književnih rodova i vrsta, književnih oblika i oblika prenošenja kao i ostale vrste tekstova: novinski prilozi (tiskani i digitalni), znanstveni i obrazovni tekstovi (tradicionalni i digitalni). |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: – obrazlaganje naslova nakon upoznavanja s tekstom; prijedlozi za drugi naslov; razlikovanje glavnih i sporednih likova, opisivanje likova; izdvajanje ključnih riječi podcrtavanjem; pisanje kratkih bilježaka o slušanome tekstu različitih dužina, bilježenje ključnih riječi; vođenje razgovora, sastavljanje pitanja, davanje odgovora. |
||
| JEZIČNO IZRAŽAVANJE OŠ MJ A.5.2. Učenik razgovijetno izražava svoje misli u skladu sa zadanom temom. Služi se novim riječima i izrazima u usmenome i pisanome izražavanju. |
− samostalno i na razumljiv način prepričava sadržaj pročitanoga ili slušanoga teksta te gledanoga filma pridržavajući se pravila opisivanja i prepričavanja događaja − svoje mišljenje, osjećaje, zamisli te poruke pročitanoga ili slušanoga teksta izražava tečno, međusobno povezanim rečenicama − govori razgovijetno i izražajno − služi se novim riječima i izrazima te sinonimima − piše tekstove primjenjujući pravila strukturiranja |
− razgovijetno izražava svoje misli u skladu sa zadanom temom; djelomično se služi novim riječima i izrazima u usmenome i pisanome izražavanju |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − vrste tekstova i stilova, književne vrste: razgovorni, izvještajni, informativni tekst, popisi, pripovijetke − spoznaje o obliku i strukturiranju teksta: trodijelna struktura, naslov, označavanje strukturnih dijelova − primjena stečenoga znanja u usmenome izlaganju: brzina govorenja, intonacija, naglašavanje, izgovaranje suglasnika j u skladu sa standardnim mađarskim jezikom. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − izricanje doživljaja, prikupljanje podataka, stvaranje govorne (komunikacijske) situacije (razni tekstovi, umjetnička djela, fotografije, crteži, slike, filmovi, predavanja, programi, manifestacije, obiteljski i drugi događaji, situacijske igre) − povećavanje fonda riječi (prikupljanje sinonima, interpretacija napamet) − precizno prepisivanje u svrhu vježbanja formalnoga oblikovanja. |
||
| JEZIČNE RAZINE OŠ MJ A.5.3. Učenik obrađena pravopisna pravila svjesno primjenjuje. Prepoznaje fonetske i morfološke elemente, imenuje ih i razlikuje. |
− opisuje način tvorbe glasova, navodi govorne organe − navodi, pravilno izgovara i označava nenaglašene i naglašene parove samoglasnika i suglasnika − navodi glasove mađarske abecede, postavlja riječi i pretražuje u bazama podataka po abecednome redu − navodi skupine samoglasnika i suglasnika, određene samoglasnike i suglasnike svrstava u skupine − na određenim primjerima prepoznaje zakonitosti promjena samoglasnika i suglasnika − na kraju retka riječi rastavlja prema relevantnim pravilima − navodi i primjenjuje mađarska pravopisna načela − prepoznaje povezanosti niza glasova i značenja riječi na zadanim primjerima − razlikuje jednostavne i složene riječi − prepoznaje i imenuje glavne dijelove riječi − riječima dodaje određene/zadane vrste nastavaka |
− obrađena pravopisna pravila primjenjuje djelomično svjesno, ali nedosljedno; fonetske i morfološke elemente prepoznaje, ali ne u potpunosti te ih netočno imenuje |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − suglasnici: zvučni i bezvučni, kratki i dugi, jednoslovi, dvoslovi i troslovi; samoglasnici: kratki i dugi, mjesto tvorbe, oblikovanje − glasovne promjene / zakonitosti u izgovoru i pismu povezane sa suglasnicima: potpuno jednačenje u izgovoru i pismu, potpuno jednačenje samo u izgovoru, djelomično jednačenje po zvučnosti i po mjestu tvorbe, fuzija, ispadanje, promjena dužine − glasovne promjene / zakonitosti povezane sa samoglasnicima: glasovni sustav i sročnosti / prilagodba glasova − pravopisna temeljna načela: pisanje po izgovoru, etimološki način pisanja, pisanje utemeljeno na tradiciji, pojednostavljivanje tijekom pisanja − istaknuti pravopisni problemi: primjena (bilježenje ili ne bilježenje) glasovnih promjena kod suglasnika, pravilno označavanje dužine glasova, označavanje/pisanje suglasnika j na dva načina; pravila rastavljanja jednosložnih i višesloženih riječi − odnosi glasovnoga oblika i značenja riječi: jednoznačne, višeznačne riječi (heteronimi), polisemija (polisemi), istoglasnice (homonimi), istoznačne riječi (sinonimi), suprotnice riječi (antonimi), onomatopejske, emocionalno obojene riječi − jednostavne i složene riječi − korijen riječi, nastavci: nastavci za tvorbu riječi (promjena vrste i/ili značenja riječi), za preinačenje riječi i za povezivanje riječi u rečenicama. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − označavanje češćih pravopisnih pogrešaka u odnosu na obrađena pravila, u vlastitome radu i u radu drugih učenika iz razreda − samostalno oblikovanje sastavaka u digitalnome obliku s pomoću programa za provjeru pravopisa − abecedni red u rječnicima, leksikonima, enciklopedijama, popisima imena i drugim popisima − utvrđivanje odnosa između glasovnoga oblika i značenja pojedinih riječi u autentičnim tekstovima (stvarni dijalozi, članci, oglasi). |
||
| JEZIK I DRUŠTVO OŠ MJ A.5.4. Učenik se služi razgovornim oblicima prema komunikacijskoj situaciji. Prepoznaje i primjenjuje frazeme. |
− udovoljava pravilima društvenoga ponašanja (bontonu) razlikujući prijateljsku i službenu sredinu − govori jezikom mladih, dijalektom ili standardnim mađarskim jezikom ovisno o aktualnoj sredini i govornoj situaciji u kojoj se nalazi − svojim riječima objašnjava značenje najčešćih frazema, izreka i poslovica te njihov nastanak; poruku pročitanoga teksta sažima poslovicom − tekst vlastitoga pisanog uratka obogaćuje izrekama i poslovicama − prikuplja izreke iz raznih izvora − prepoznaje razlike između jezika pripovjedaka i standardnoga mađarskog jezika |
− uglavnom se služi razgovornim oblicima prema komunikacijskoj situaciji; djelomično prepoznaje i primjenjuje frazeme |
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − situacijske igre radi vježbanja raznih razgovornih oblika − prikupljanje izreka i poslovica iz raznih izvora. |
||
| KOMUNIKACIJSKA KULTURA OŠ MJ A.5.5. Učenik govori razgovijetno i razumljivo u skladu s komunikacijskom situacijom, samostalno iznosi svoje stavove i mišljenja. |
− prepoznaje i imenuje elemente komunikacije; pripovijeda o nastanku govora i pisma prema bitnim razvojnim razdobljima − govori razgovijetno i odgovarajućom glasnoćom, slijedi intonacijska pravila mađarskoga standardnog jezika − svoje emocije, misli i stavove povezane sa svakodnevnim i nastavnim temama izražava razumljivo i jasno u skladu s određenom komunikacijskom situacijom − prepoznaje kodove obrađene neverbalne komunikacije − primjenjuje na nastavnome satu obrađene jezične predloške i pravila ponašanja, npr. stupanje u kontakt, upoznavanje, održavanje kontakta, pozdravljanje, obraćanje osobi, rukovanje, predstavljanje sebe i drugih… − pokazuje kodove asertivne komunikacije; samostalno, u skupini ili u paru rješava postavljene zadatke |
− govori razgovijetno i razumljivo uglavnom u skladu s komunikacijskom situacijom; uz pomoć učitelja iznosi svoje stavove i mišljenja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − elementi komunikacije: pošiljatelj, primatelj, poruka, kodiranje, kanal, kontekst − kodovi (znakovi) neverbalne komunikacije: osnovne geste, međusobna udaljenost tijela, rukovanje, izrazi lica (mimika) i pokreti tijela − sredstva mimičkoga izražavanja: mišići lica, oči, usta i kretnje ruku – svakodnevna komunikacija: upoznavanje, pozdravljanje, razgovor. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − situacijske, improvizirane igre uloga u tradicionalnome i digitalnome obliku − suradnička nastava − govorne vježbe, pravilan izgovor − postavljanje otvorenih pitanja za slobodno izražavanje mišljenja. |
||
| B. KNJIŽEVNOST I STVARALAŠTVO | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| TEORIJA KNJIŽEVNOSTI OŠ MJ B.5.1. Učenik razlikuje i imenuje osnovne književne oblike, vrste i rodove te stilska izražajna sredstva. |
− razlikuje prozu i poeziju, vrste versifikacije, kategorije ritmičkih sustava: naglasni ritam i slogovni ritam − označava cezuru u versifikaciji naglasnoga ritma, imenuje vrste stihova − razlikuje i označava duge i kratke slogove u versifikaciji slogovnoga ritma − imenuje osnovne vrste rima − razlikuje djela različitih književnih rodova: epike, lirike i drame, imenuje književni rod određenoga teksta − imenuje književne vrste obrađenih tekstova, svoje mišljenje obrazlaže primjerima iz teksta − razlikuje i imenuje osnovne načine izražavanja književnika − razlikuje obrađena stilska izražajna sredstva, imenuje ih u zadanim primjerima |
− uglavnom razlikuje osnovne književne oblike, vrste i rodove te stilska izražajna sredstva, ali ih djelomično imenuje |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − književni oblik, način izražavanja: proza i poezija − vrste versifikacije: naglasni ritam i slogovni ritam (imenovanje vrste stiha na temelju broja cezura/stopa i slogova) − vrste rime: parna, obgrljena, ukrštena, isprekidana, nagomilana − književni rodovi: epika, lirika, drama − književne vrste: pripovijetke (narodna i umjetnička pripovijetka), epske pjesme, mitovi, romani, putopisi, pejzažne pjesme, idile, lirske pjesme − pripovjedne tehnike: pripovijedanje, opis, dijalog − stilska izražajna sredstva: metafora, usporedba, personifikacija, oslovljavanje, uzvik, retoričko pitanje, ponavljanje, nizanje riječi, paralela, suprotnosti. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − školska obrada književnih tekstova različitih književnih rodova, vrsta i oblika − zajedničke ritamske vježbe − davanje vlastitih primjera za poznata pjesnička izražajna sredstva − filmska obrada nekoliko epskih književnih djela (crtani filmovi, animacije, igrani filmovi). |
||
| ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA OŠ MJ B.5.2. Učenik izražava svoje osjećaje, misli i iskustva potaknuta pročitanim književnim djelima, odnosno povezuje ih s književnom vrstom pojedinoga djela, njegovim izražajnim sredstvima i formalnim obilježjima vrste. |
− utvrđuje temu i poruku djela, govori o prikazanim osjećajima i mislima autora − pri percipiranju književnih tekstova objašnjava poznata stilska izražajna sredstva − imenuje književni rod, vrstu i oblik te versifikaciju i vrstu rime − ukazuje na onomatopejske i emocionalno obojene riječi te sinonime − prepoznaje povezanost između radnje, izraženih osjećaja i književne vrste, prepoznaje obilježja književne vrste − koristeći se novim pojmovima, predstavlja poznato književno djelo − uz pomoć učitelja međusobno povezuje književna djela iz različitih segmenata (književni rod, književna vrsta, tema, poruka, stilska izražajna sredstva) |
− izražava svoje osjećaje, misli i iskustva povezana s književnim djelima, ali ih samo uz pomoć učitelja može povezati s književnom vrstom, njihovim izražajnim sredstvima i formalnim obilježjima |
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − razgovori u parovima, u manjim skupinama i frontalno na nastavnome satu − analitički prikaz pojedinih dijelova književnoga djela (npr. dramatizacija, ilustracija) − pronalaženje citata u svrhu potvrđivanja pojedinih tvrdnji. |
||
| SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU OŠ MJ B.5.3. Učenik prepoznaje upoznata svjetska i mađarska književna djela, iz njih citira. |
− sažima radnje poznatih književnih djela − prepoznaje književna djela na temelju pročitanih ili slušanih odlomaka, citata, navodi autora i naslov − u slučaju pojedinih, tradicijski i kulturno važnih mađarskih književnih, djela daje dodatne podatke o djelu (npr. nastanak, važnost) − točno citira i izražajno interpretira cjeloviti tekst ili označeni dio pojedinih djela − čita i obrađuje najmanje četiri romana u skladu s uzrastom, od kojih je najmanje jedan mađarskoga autora i najmanje jedan iz suvremene književnosti |
− djelomično prepoznaje obrađena svjetska i mađarska književna djela, iz njih netočno citira |
| KULTURA ČITANJA OŠ MJ B.5.4. Učenik čita preporučena ili samostalno odabrana djela prema vlastitim interesima. Ima čitateljske navike, rado čita i u svoje slobodno vrijeme. |
− odabire duži tekst za čitanje po preporuci ili samostalno − objašnjava povezanost između obveznih, na satu pročitanih i u slobodno vrijeme pročitanih, neobveznih tekstova − percipira i druge ostvaraje povezane sa školskim temama (npr. gleda bajke, ekranizirane pripovijetke, animacije, čita stripove), izvještava o gledanju i čitanju − vodi bilješke o pročitanoj lektiri, prepričava svoje doživljaje povezane s njom, preporučuje naslove svojim vršnjacima − sudjeluje na satima književnosti u knjižnici, u radionicama organiziranima u knjižnici, pazi na čistoću i neoštećivanje knjiga − pri odabiru knjiga za čitanje snalazi se u knjižnici uz pomoć knjižničara − sudjeluje u scenskome postavljanju književnoga djela (dramatizacija, izrada kostima i scenske dekoracije, scenografija, kostimografija itd.) |
|
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − pripremanje nastave, stvaranje uvjeta za predstavljanje pročitanoga književnog djela − osiguravanje slobodnoga odabira knjiga, uključujući i čitanje drugih tekstova, osim beletrističkih − vrednovanje dnevnika pročitane lektire uz konstruktivne kritike − organiziranje nastavnih sati u knjižnici i njihovo provođenje. |
||
| C. MEDIJSKA KULTURA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| MEDIJI OŠ MJ C.5.1. Učenik razlikuje i opisuje vizualne, auditivne i audiovizualne te pisane medije. |
− razlikuje, imenuje i opisuje ponuđene ili samostalno odabrane razne medije i sadržaje − tijekom rješavanja postavljenih zadataka svjesno i ciljano odabire vrstu vizualnoga, auditivnoga i audiovizualnoga ili pisanoga medija koji najviše odgovara vrsti i svrsi zadatka |
− uglavnom razlikuje, ali nepotpuno opisuje vizualne, auditivne i audiovizualne te pisane medije |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − vizualni, auditivni i audiovizualni te pisani medijski sadržaji − nosači tiskanih i digitalnih sadržaja, platforme. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − razlikuje i grupira slike i ilustracije iz udžbenika te drugih izvora, izrađuje vlastite ilustracije − sudjeluje u pripremnim radovima u svrhu prikaza (dramatizacije) književnoga djela (kreiranje i izrada dekoracije, kostima, scene, oblikovanje lutke, oblikovanje lika) − sluša glazbena i književna djela (audioknjiga), radijske emisije, vodi telefonske razgovore − gleda filmove, posjećuje kazališne predstave − izrađuje animacije, videouratke, npr. vježbanje svakodnevne komunikacije − izrađuje plakate i pozivnice. |
||
| MEDIJI I DRUŠTVO OŠ MJ C.5.2. Učenik prepoznaje internetsko nasilje, zlostavljanje, navodi potrebne etične postupke i mjere za žrtve i svjedoke nasilja. |
− prepoznaje internetsko nasilje, zlostavljanje − navodi potrebne etične postupke i mjere za žrtve i svjedoke nasilja − poduzima sve potrebne mjere radi sprječavanja nasilja i izražava svoje mišljenje na temelju vlastitih spoznaja |
− prepoznaje internetsko nasilje, zlostavljanje, navodi nekoliko potrebnih etičnih postupaka i mjera za žrtve i svjedoke nasilja |
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − posjećivanje virtualnih društvenih stranica, prepoznavanje neželjenih sadržaja, njihovo blokiranje, poduzimanje drugih potrebnih mjera. |
||
Prijedlog postotne zastupljenosti predmetnih područja u 5. razredu OŠ
U planiranju i programiranju ostvarivanja odgojno-obrazovnih ishoda učitelj i nastavnik može odstupiti od preporučene postotne zastupljenosti pojedinoga predmetnog područja do 10 %.
U svim se predmetnim područjima razvija komunikacijska jezična kompetencija te se potiče razvoj jezičnih djelatnosti: slušanje, govorenje, čitanje i pisanje te njihovo međudjelovanje. Ujedno se potiče razvoj vokabulara.
6. razred – 140 sati godišnje
| A. JEZIK I KOMUNIKACIJA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| RAZUMIJEVANJE TEKSTA OŠ MJ A.6.1. Učenik čita i sluša tekstove različitih književnih vrsta i oblika, objašnjava ih prema komunikacijskim situacijama. Izdvaja ključne riječi, bitne podatke iz teksta. |
− primjenjuje osnovne metode razumijevanja teksta (utvrđuje temu, izdvaja bitne podatke iz teksta, traži informacije, uzročno-posljedične veze; izrađuje koncept, sažima) − samostalno označava strukturne jedinice teksta − zapaža, uočava i razlikuje komunikacijske mogućnosti u uporabi modulacije stanke, naglaska, dinamike (tempa) govora, izmjenjivanja visine tona glasa i intonacije − svoje spoznaje povezuje sa sadržajem slušanoga teksta i na temelju namjere govornika − verbalnim i neverbalnim sredstvima komunikacije prikazuje i govori o svojim osjećajima, mislima i asocijacijama − samostalno objašnjava nepoznate riječi i izraze s pomoću uporabe bilježaka, digitalnih i/ili tiskanih rječnika |
− čita i sluša tekstove različitih književnih vrsta i oblika, uglavnom ih objašnjava prema komunikacijskim situacijama; djelomično izdvaja ključne riječi, bitne podatke iz teksta |
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − opće preporuke za razvijanje razumijevanja teksta: književna djela; tekstovi tiska (tradicionalni i digitalni); tekstovi za objašnjavanje, za informiranje, obrazovni tekstovi (tradicionalni i digitalni); priručnici (digitalni i tiskani rječnici); audiovizualni tekstovi; govor, razgovor − metodičke preporuke u vezi s tumačenjem teksta, poučavanjem strategija čitanja: izrada grafičkih prikaza na temelju teksta (umna mapa, tablica); vizualni prikaz i dramatizacija. |
||
| JEZIČNO IZRAŽAVANJE OŠ MJ A.6.2. Učenik razgovijetno, razumljivo i precizno izražava svoje misli u skladu sa zadanom temom, vrstom teksta i svrhom komunikacije. |
− svoje misli, osjećaje i stavove izražava u skladu sa svrhom komunikacije − sastavlja kraće tekstove, svoje doživljaje izražava raznim tekstnim vrstama i književnim formama − piše pjesme, stihove s rimama i bez njih − primjenjuje govorne vrednote prema sadržaju slušanoga teksta i namjeri govornika − sastavlja tekst koji odgovara svrsi učenja, čitljiv, pregledan i uredan, služi se nedvosmislenim znakovima tijekom ispravaka − svjesno primjenjuje osnovna pravopisna i stilska pravila |
− razgovijetno i razumljivo izražava svoje misli u skladu sa zadanom temom, vrstom teksta i svrhom komunikacije |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − vrste tekstova, književne vrste, vrste izražavanja: pripovijedanje, opis, pismo, e-mail, oglas, dijalog, grupni razgovor, pozivnica, opis osobe − spoznaje o oblikovanju i konstruiranju: adresiranje, obraćanje, stupanje u kontakt, dijalog − primjena spoznaja u vezi s usmenim izražavanjem: brzina govorenja, intonacija i naglašavanje u skladu s komunikacijskom situacijom. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − stjecanje doživljaja, stvaranje različitih govornih situacija − proširivanje fonda riječi (prikupljanje sinonima, učenje citata napamet, čitanje predložaka za učenje novih vrsta tekstova) − obrađivanje više vrsta tekstova na nastavnome satu radi vježbanja formalnih spoznaja. |
||
| JEZIČNE RAZINE OŠ MJ A.6.3. Učenik obrađena pravopisna pravila svjesno primjenjuje. Prepoznaje, imenuje i razlikuje vrste riječi i njihove tvorbene dijelove, sastavne elemente. |
− prepoznaje i imenuje vrstu određene riječi − svjestan je povezanosti glagolskih vremena i načina (ličnih glagolskih oblika), prepoznaje i primjenjuje glagolska vremena i načine − prepoznaje i razlikuje te pravilno rabi različite vrste imenica, zamjenica i neličnih glagolskih oblika − prepoznaje i primjenjuje primjere stupnjevanja pridjeva i brojeva − primjenjuje pravopisna pravila i stilske vrijednosti povezane s pojedinom vrstom riječi |
− obrađena pravopisna pravila uglavnom svjesno primjenjuje; djelomično prepoznaje, imenuje i razlikuje vrste riječi i njihove tvorbene dijelove |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − vrste riječi: glagoli i imenske riječi: imenice (nazivi bića, stvari, pojava te apstraktnih pojmova; opća imenica – jedinstvena, zbirna imenica, vlastita imena osoba, životinja, geografska imena, imena ustanova, planeta, nagrada, odličja, naslovi knjiga i novina); pridjevi, brojevi (vrste brojeva), zamjenice; priložne riječi, tj. nepromjenjivi prilozi (riječi koje bez promjene nastavka odgovaraju na pitanja za mjesto, vrijeme i način, npr. tu, jučer, pješice); nelični glagolski oblici (infinitiv, glagolski pridjevi i prilozi – radni, trpni; sadašnji, prošli i budući); određeni i neodređeni član; prijedlozi (zbog, radi, pokraj…), glagolski prefiksi, veznici, pomoćni glagoli, čestice i usklici − istaknuti primjeri pravopisne problematike: pisanje vlastitih imena, pridjeva nastalih tvorbom od vlastitih imena, glagolskih prefiksa i glagola (slučajevi pisanja prefiksa i glagola sastavljeno i nesastavljeno). |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − primjena prethodnih metodičkih preporuka u vezi sa spoznajama iz opisne gramatike i pravopisa − prepoznavanje vrsta riječi u autentičnim tekstovima (stvarni dijalozi, članci i oglasi). |
||
| JEZIK I DRUŠTVO OŠ MJ A.6.4. Učenik prepoznaje biće (skup obilježja) promjena jezika tijekom povijesti te razlike između jezika književnosti (pjesničkoga) i standardnoga jezika. |
− na konkretnim primjerima prepoznaje i razlikuje razne varijante jezika i uporabe jezika, jezične registre − prepoznaje razlike između sadašnjega (vlastitoga) i zastarjelih varijanata jezika − prepoznaje odstupanje jezika književnosti od standardnoga jezika − zapaža razlike između jezika književnosti i standardnoga jezika danas i u prošlim vremenima − u komunikaciji prihvaća narječja, ne smatra ih manje vrijednima od standardnoga jezika |
− uz pomoć učitelja prepoznaje biće (skup obilježja) promjena jezika tijekom povijesti te djelomično zapaža razlike između pjesničkoga (jezika književnosti) i standardnoga jezika |
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − upoznavanje sa starijim, zastarjelim oblicima jezičnoga izražavanja u odnosu na vlastiti oblik izražavanja obradom književnih tekstova u skladu s uzrastom učenika. |
||
| KOMUNIKACIJSKA KULTURA OŠ MJ A.6.5. Učenik govori razgovijetno i razumljivo u skladu s komunikacijskom situacijom, samostalno iznosi i obrazlaže svoje stavove i mišljenja. Sluša i poštuje tuđe mišljenje. |
− prepoznaje komunikacijske situacije i njima se prilagođava − govori razumljivo i razgovijetno naglašavajući bitne riječi i izraze − razumljivo izražava i obrazlaže svoje osjećaje, misli i stavove povezane s temama iz svakodnevnoga života i s nastavnoga sata, uzimajući u obzir krug svojih slušatelja koje pozorno sluša i uvažava njihova mišljenja − objašnjava značenje poznatih znakova neverbalne komunikacije − prepoznaje obrađene svakodnevne komunikacijske situacije, njima se prilagođava, primjenjuje odgovarajuće jezične predloške i pravila ponašanja − poduzima potrebne korake u svrhu učinkovitoga zajedničkog, suradničkog rada − služi se osnovnim oblicima digitalne komunikacije |
− govori razgovijetno i razumljivo uglavnom u skladu s komunikacijskom situacijom, iznosi svoje stavove i mišljenja i pridržava se pravila kulturnoga izražavanja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − znakovi neverbalne komunikacije: nekoliko svjesnih i nesvjesnih gesta − svakodnevne komunikacijske situacije: traženje i pružanje pomoći, informacija − digitalna komunikacijska sredstva: elektronička pošta (e-mail), platforme za brzu razmjenu poruka, SMS. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − opažanje emocija i raspoloženja međusobno i u umjetničkoj interpretaciji − likovno i neverbalno izražavanje emocija i raspoloženja − suradnička organizacija nastavnoga sata. |
||
| B. KNJIŽEVNOST I STVARALAŠTVO | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| TEORIJA KNJIŽEVNOSTI OŠ MJ B.6.1. Učenik prepoznaje obrađene oblike književnoga izražavanja, književne vrste i rodove te njihova obilježja. Prepoznaje i imenuje stilska izražajna sredstva. |
− razlikuje formalna obilježja proze i poezije − prepoznaje osnovne književne rodove i vrste, ukazuje na njihova bitna obilježja u tekstu − prepoznaje i imenuje stilska obilježja određenih književnika − prepoznaje i imenuje stilska izražajna sredstva − navodi strukturne dijelove epskih (pripovjednih) djela općenito i njih povezuje s konkretnim djelima istoga književnog roda |
− prepoznaje obrađene oblike književnoga izražavanja, književne vrste i rodove te djelomično navodi njihova obilježja; uglavnom prepoznaje i imenuje stilska izražajna sredstva |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − književne vrste: balada, mit, legenda, povijesni roman, epistola − načini izražavanja književnika: opis osobe, monolog − stilska izražajna sredstva: metonimija, alegorija, figura etymologica, hiperbola, inverzija − strukturni dijelovi pripovjednih djela: uvod, zaplet, razvoj radnje, vrhunac, rasplet i kraj radnje; prolog, problematika, preokret, epizoda, izvješće o likovima nakon završetka glavne radnje, epilog. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − školska obrada književnih tekstova različitih rodova i vrsta − osim klasičnih beletrističkih tekstova upoznavanje sa suvremenom beletristikom, odnosno primjerima tekstova iz svakodnevnoga života u skladu s uzrastom učenika radi produbljivanja znanja iz teorije književnosti − stvaranje vlastitih primjera stilskih izražajnih sredstava obrađenih na nastavnome satu. |
||
| ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA OŠ MJ B.6.2. Učenik oblikuje tvrdnje u vezi s pojedinim poetskim obilježjima određenoga djela, daje obrazloženja. |
− oblikuje tvrdnje u vezi s pojedinim poetskim obilježjima određenoga književnog teksta − razdvaja glavne strukturne jedinice književnih djela, opisuje ih prema njihovu redoslijedu − u tekstu prepoznaje razlike između gledišta pripovjedača i lika − prepoznaje i opisuje postupke karakterizacije / prikaza likova − sažima fabulu/radnju određenoga književnog djela − utvrđuje temu i poruku djela − identificira mjesto i vrijeme radnje u djelu, prepričava nastali tekst povezan s mjestom i vremenom, prepoznaje moguća odstupanja − tijekom percepcije književnih tekstova prepoznaje i tumači obrađena stilska izražajna sredstva − prepoznaje književni postupak i obrazlaže njegovu ulogu u pobuđivanju osjećaja i stvaranju ugođaja te u karakterizaciji likova i t. sl. − služi se naučenim pojmovima iz teorije književnosti i analizira poznato književno djelo, obrazlaže svoje tvrdnje |
− oblikuje tvrdnje povezane s pojedinim poetskim obilježjima određenoga djela te daje djelomična obrazloženja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − pretežito epske vrste − stajališta analize: struktura (kompozicija), pripovjedač, gledište, radnja, tema – poruka, mjesto − vrijeme, formalna obilježja oblika, stilska izražajna sredstva. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − razgovori u paru, u manjim skupinama ili na razini razreda tijekom nastave − kreativni prikaz odlomaka (dijelova), npr. dramatizacija, likovne ilustracije − primjena određenih citata za usmjeravanje učenika − nastavna obrada tabličnih i drugih vizualnih prikaza u vezi sa zadanim stajalištima/kriterijima. |
||
| SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU OŠ MJ B.6.3. Učenik prepoznaje i analizira na nastavnome satu obrađena djela svjetske i mađarske književnosti, iz njih citira. |
− povezuje obrađena književna djela s književnim vrstama − utvrđuje mjesto i vrijeme radnje, glavne i sporedne likove obrađenih književnih djela − prepoznaje obrađena djela na temelju slušanih i pročitanih odlomaka, navodi naslov i autora djela − u primjerima pojedinih tradicijski i kulturno značajnih mađarskih književnih djela daje dodatne podatke o djelu i autoru (npr. nastanak, važnost djela, pojedinosti iz životopisa autora) − točno citira i izražajno interpretira cjeloviti tekst ili označeni dio pojedinih djela − čita i obrađuje najmanje četiri romana prema svome uzrastu, od kojih najmanje jedan nije mađarskoga autora, a najmanje je jedan iz suvremene književnosti |
− uglavnom prepoznaje i djelomično analizira upoznata svjetska i mađarska književna djela, iz njih netočno (manjkavo) citira |
| KULTURA ČITANJA OŠ MJ B.6.4. Učenik redovito čita. Naslove odabire prema prije oblikovanome interesu. Govori o svojim doživljajima u vezi s pročitanim djelima. Obrađuje ih kreativno i samostalno. |
− utvrđuje utjecaj književnoga djela na oblikovanje mišljenja − za čitanje kod kuće odabire složenije, duže tekstove samostalno ili po preporuci, obrazlaže svoj odabir − svojim riječima iznosi mišljenje o djelu, pripovijeda o stečenim iskustvima i doživljajima − čita neobvezne, dodatne tekstove povezane s temama obrađenima na nastavi (npr. drugo djelo istoga autora, parodije, sažetke) − uočava ili eventualno sam izrađuje uratke povezane s pročitanim tekstovima (npr. kratki film, komentar, profil), o tome izvješćuje druge − vodi dnevnik pročitanih djela, govori o svojim doživljajima, preporučuje naslove za čitanje svojim vršnjacima − sudjeluje na satima u knjižnici, u radionicama organiziranima u knjižnici, pazi na čistoću i neoštećivanje knjiga − u odabiru knjiga za čitanje u knjižnici snalazi se uz pomoć knjižničara ili samostalno − posjećuje aktivnosti na kojima se obrađuje tekst izvan nastave, a u tome sudjeluje jednom ili redovito (npr. školske novine, školski radio, dramska skupina) |
|
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − pripremanje nastave, stvaranje uvjeta za izvješćivanje o pročitanome djelu i prikaz književnih djela − osiguravanje slobodnoga odabira knjiga, uključujući i čitanje tekstova ne isključivo beletrističkih − vrednovanje dnevnika pročitane lektire − organiziranje sati u knjižnici, njihovo provođenje. |
||
| C. MEDIJSKA KULTURA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| MEDIJI OŠ MJ C.6.1. Učenik analizira kratke audiovizualne uratke. |
− prepoznaje, imenuje i razlikuje kratke audiovizualne uratke − prepoznaje, navodi i objašnjava osnovna obilježja kratkih audiovizualnih uradaka, svoje tvrdnje obrazlaže konkretnim primjerima iz određenoga uratka − navodi ulogu audiovizualnih elemenata u određenome uratku − tumači sadržaj uratka − iznosi tvrdnje o pripovjedaču, vizualnome svijetu filma, postupcima pobuđivanja emocija i auditivnim elementima − prati i navodi način prenošenja poruke u uratku − utvrđuje utjecaj audiovizualnih elemenata na učinkovitost prenošenja poruka − razlikuje načine prenošenja poruka u pisanome tekstu i slikovnome prikazu − navodi utjecaj slika, glazbe, zvučnih zapisa itd. na čitatelje/gledatelje |
− uz pomoć navodi nekoliko obilježja kratkih audiovizualnih uradaka (poruka, naracija, emocionalni efekti) |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − stajališta analize: naracija, cilj, emocionalni efekti, vizualni svijet, poruka, utjecaj. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − nastavna obrada kratkih filmskih sekvenci − analiza materijala za predložak kojima se učenici mogu susresti u svakodnevici (npr. blog, reklama, influencer-video, glazbeni spotovi) − usporedba medijskih uradaka (na temelju iste teme, autora, postupaka itd.). |
||
| MEDIJI I DRUŠTVO OŠ MJ C.6.2. Učenik prepoznaje i navodi utjecaj pojedinih medijskih uradaka na kupovne navike potrošača. |
− prepoznaje i navodi poruke medijskih uradaka upućene društvu i ciljanoj skupini − utvrđuje i navodi poruku medijskih uradaka, povezuje ih s vlastitim iskustvima i mišljenjem − izvješćuje i razgovara o utjecaju medijskih uradaka na vlastite kupovne navike − razlikuje izražajna sredstva reklama i oglasa − daje samostalne kritičke osvrte |
− razlikuje načine utjecaja pojedinih medijskih uradaka na kupovne navike potrošača; tumači poruke uradaka |
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − vođenje razgovora u parovima, u manjim skupinama ili na razini cijeloga razreda u vezi s određenim medijskim uradcima − primjena spoznaja iz šestoga razreda o utjecaju audiovizualnih sredstava na društvo. |
||
Prijedlog postotne zastupljenosti predmetnih područja u 6. razredu OŠ
U planiranju i programiranju ostvarivanja odgojno-obrazovnih ishoda učitelj i nastavnik može odstupiti od preporučene postotne zastupljenosti pojedinoga predmetnog područja do 10 %.
U svim se predmetnim područjima razvija komunikacijska jezična kompetencija te se potiče razvoj jezičnih djelatnosti: slušanje, govorenje, čitanje i pisanje te njihovo međudjelovanje. Ujedno se potiče razvoj vokabulara.
7. razred – 140 sati godišnje
| A. JEZIK I KOMUNIKACIJA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| RAZUMIJEVANJE TEKSTA OŠ MJ A.7.1. Učenik prepoznaje i navodi koherentne sadržaje u složenijim tekstovima prema zadanim kriterijima. |
− iznosi tvrdnje u vezi sa sadržajem cjelokupnoga teksta, njih obrazlaže primjerima iz istoga teksta − povezuje sadržaj pojedinih jedinica teksta sa sadržajem cjelokupnoga teksta − pravi bilješke i koncepte (skice) na temelju teksta usklađenoga s uzrastom učenika − povezuje svoje spoznaje sa sadržajem slušanoga, odnosno pročitanoga teksta i obrazlaže svoje mišljenje − samostalno otkriva značenje nepoznatih riječi i izraza čitanjem bilježaka, uporabom digitalnih i/ili tiskanih rječnika, nepoznate riječi uvrštava u vlastiti vokabular |
− uz pomoć prepoznaje koherentne sadržaje u složenijim tekstovima prema zadanim kriterijima te pravi bilješke i koncepte |
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − opće preporuke za poticanje razumijevanja teksta: književna djela; tiskovni tekstovi (tradicionalni i digitalni, vizualni i tekstni dijelovi); objašnjenja, informacije; audiovizualni tekstovi; govor, razgovori; slikovni prikazi, tablice, umne mape − metodičke preporuke u vezi s objašnjenjem teksta i poučavanjem strategije čitanja: na temelju teksta izraditi grafičke vodiče (umna mapa, tablica); vizualni i dramski prikazi; izrada portfolija (mape), projektni rad. |
||
| JEZIČNO IZRAŽAVANJE OŠ MJ A.7.2. Učenik sastavlja tekst od međusobno povezanih rečenica. Svjesno se služi upoznatim strukturama i vrstama rečenica u usmenome i pisanome izražavanju. |
− piše različite vrste tekstova − usklađuje sadržaj i strukturu teksta s pravilima tradicionalnih i digitalnih vrsta − govori o obrađenome tekstu s razumijevanjem − sastavlja izražajne, logički povezane tekstove koristeći se raznim vrstama i strukturama rečenica − na raznolik se način služi vrstama rečenica u skladu s komunikacijskom svrhom − svoje dojmove, osjećaje i misli potaknute tekstom izriče različito konstruiranim rečenicama − piše tekst estetski uredno i pregledno − služi se digitalnim i tiskanim rječnicima |
− sastavlja tekst od rečenica koje su međusobno djelomično povezane, uglavnom se svjesno služi upoznatim strukturama i vrstama rečenica u usmenome i pisanome izražavanju |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − vrste tekstova, vrste književnih djela, načini izražavanja: debate, eseji − spoznaje o formalnim pravilima i konstruiranju: rečenica glavne teze (uvod), dokazivanje (razrada), zaključak, postizanje međurečenične kohezije − primjena spoznaje o oblikovanju u usmenome tekstnom izražavanju: prozodija u skladu s komunikacijskom svrhom, situacijom, u svrhu uvjeravanja. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − aktivnosti za stjecanje iskustava i doživljaja te stvaranje različitih komunikacijskih situacija − proširivanje, sažimanje teksta, njegovo preoblikovanje u dijalog − dramatizacija − služenje tradicionalnim i digitalnim rječnicima. |
||
| JEZIČNE RAZINE OŠ MJ A.7.3. Učenik piše riječi i tekstove dosljedno poštujući pravopisna pravila. Prepoznaje, imenuje i razlikuje rečenične dijelove i rečenice prema priopćajnoj svrsi, sadržaju i sastavu. |
− razlikuje jednostavne i složene rečenice − imenuje vrste jednostavnih rečenica prema sadržaju − imenuje rečenične dijelove u jednostavnoj rečenici − objašnjava semantičku i sastavnu povezanost pojedinih dijelova rečenica, službu pojedinih vrsta riječi u rečenici − primjenjuje pravila usklađivanja subjekta i predikata − prepoznaje i grafički prikazuje odnose rečeničnih dijelova u konkretnoj rečenici − prepoznaje i primjenjuje pravopisne znakove: crtica, zagrada, točka sa zarezom, dvotočka − imenuje sličnosti i razlike među tekstovima u govoru i pismu − služi se pravopisnim znakovima na kraju rečenice prema pravopisnim pravilima |
− piše riječi i tekstove nedosljedno poštujući pravopisna pravila; uglavnom prepoznaje, imenuje i razlikuje rečenične dijelove i rečenice prema priopćajnoj svrsi, sadržaju i sastavu |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − jednostavne i složene rečenice − jesne i niječne rečenice, niječni rečenični dijelovi − sintagma predikata i subjekta: subjekt (određeni, neodređeni, opći); predikat (glagol, imenske riječi, imenske riječi i pomoćni glagoli u službi predikata) − ostali rečenični dijelovi: objekt (izravni objekt – objekt kao rezultat radnje, određeni – neodređeni), priložne oznake (devetnaest vrsta), atributi (pridjevni, količinski, posvojni, interpretativni) − istaknuta pravopisna problematika: pravopisni znakovi unutar rečenice i na kraju rečenice. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − primjena prethodnih metodičkih preporuka povezanima s primjerima iz opisne gramatike i pravopisa. |
||
| JEZIK I DRUŠTVO OŠ MJ A.7.4. Učenik se služi raznim nestandardnim oblicima jezika unutar zadane teme. |
− čita i izrađuje tekstove na zadanu temu različitim varijantama jezika − usklađuje varijante jezika sa željenim učinkom na publiku − u komunikaciji prihvaća razne varijante jezika, jezične registre te jednako uvažava krug njihovih korisnika |
− prepoznaje više nestandardnih oblika jezika i njima se djelomično služi |
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − slušanje i čitanje tekstova na istu temu na raznim nestandardnim oblicima jezika u skladu s predviđenim književnim djelima u sedmome razredu − retoričke vježbe. |
||
| KOMUNIKACIJSKA KULTURA OŠ MJ A.7.5. Učenik govori razgovijetno i razumljivo u skladu s komunikacijskom situacijom, iznosi i argumentira svoje stavove i mišljenja. Pridržava se osnovnih pravila debatiranja. |
− prepoznaje i oblikuje određene komunikacijske situacije te u skladu s njima mijenja komunikacijski alat (kod) i vlastitu ulogu − govori izražajno, rečenični naglasak podređuje svrsi govora: uvjeravanju, isticanju − iznosi svoje mišljenje prema pravilima debatiranja, stavove potkrjepljuje argumentima; sluša i uvažava tuđe stavove i mišljenja − razumije značenje obrađenih neverbalnih znakova u određenoj komunikacijskoj situaciji − prepoznaje obrađene svakodnevne komunikacijske situacije, njima se prilagođava, opisuje ih te primjenjuje njihove jezične predloške i pravila ponašanja − uočava osnovne smetnje u komunikaciji, primjenjuje nekoliko mogućnosti korekcije u procesuiranju rasprave na nastavi i tijekom zajedničkoga rješavanja postavljenih zadataka − služi se osnovnim oblicima digitalne komunikacije, imenuje njihova glavna obilježja |
− iznosi i argumentira svoje stavove i mišljenja, pridržava se osnovnih pravila debatiranja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − znakovi neverbalne komunikacije: geste (pokreti dijelovima tijela) − spoznaje o debati: pravila ponašanja debatiranja, argument, protuargument − svakodnevne komunikacijske situacije: rasprava, dogovor. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − stvaranje raznih komunikacijskih situacija − organizirane debate na nastavi − suradnička nastava. |
||
| B. KNJIŽEVNOST I STVARALAŠTVO | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| TEORIJA KNJIŽEVNOSTI OŠ MJ B.7.1. Učenik razlikuje i objašnjava osnovne književne rodove, vrste, oblike, stilska izražajna sredstva i razdoblja. |
− imenuje stope u stihovima kvantitativne versifikacije i osnovne vrste stihova na temelju stopa − imenuje i objašnjava obilježja obrađenih književnih vrsta i daje konkretne primjere |
− djelomično razlikuje i objašnjava osnovne književne rodove, vrste, oblike, stilska izražajna sredstva i razdoblja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − stope kvantitativne versifikacije: daktil, spondej, jamb, anapest, trohej, pirihij − stihovi kvantitativne versifikacije: heksametar, pentametar, distihon − pripovijetka, novela, priča, anegdota, tragedija, komedija, epigram, elegija, himna − romantika i realizam. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − školska obrada književnih tekstova raznih rodova i vrsta − osim tekstova klasične lijepe književnosti upoznavanje sa suvremenim književnim djelima i primjerima tekstova s tematikom iz svakodnevnoga života u skladu s uzrastom učenika u svrhu produbljivanja znanja iz teorije književnosti. |
||
| ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA OŠ MJ B.7.2. Učenik primjenjuje teorijska znanja uz usmjeravanje učitelja. Analizira književno djelo iz više gledišta, svoje tvrdnje potkrjepljuje primjerima iz teksta. |
− iznosi tvrdnje o određenome djelu sa zadanoga gledišta − obrazlaže svoje tvrdnje (npr. u obliku eseja), potkrepljuje ih primjerima iz teksta − navodi svoja gledišta dopunjujući ih novim pogledima u analizi djela − percipira i svojim riječima izražava emocionalni učinak i obilježja lirskoga teksta te svoje osjećaje i mišljenja obrazlaže citatima iz teksta − lokalizira te određuje temu i motive u analiziranoj pjesmi − prepoznaje obrađena osnovna obilježja versifikacije u analiziranome djelu − razlikuje glavne strukturne jedinice književnih djela, objašnjava njihovu međusobnu povezanost − sažima sadržaj epskih djela, uz pomoć učitelja uočava razvoj radnje − razlikuje i opisuje glavne i sporedne likove, njihove međusobne odnose − uočava mjesta radnje, vremenske dimenzije, primjećuje vraćanje u prošlost i ukazivanje na budućnost − utvrđuje vrstu književnoga djela, navodi obilježja te vrste i ista objašnjava sa stajališta radnje i teme − analizira djela koristeći se naučenim pojmovima − uspoređuje određena književna djela iz raznih gledišta (tema, vrsta, stilska izražajna sredstva) s drugim djelima: navodi osnovne razlike |
− uglavnom primjenjuje teorijsko znanje uz usmjeravanje učitelja; djelomično analizira književno djelo, uz pomoć učitelja uspijeva svoje tvrdnje potkrijepiti primjerima iz teksta |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − lirska i epska djela − stajališta analize: emocionalni efekti, tema, motiv, situacija, obilježja forme djela, likovi, vremenske dimenzije, književna vrsta. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − razgovori u parovima, u manjim skupinama ili na razini cjelokupnoga razreda na nastavnome satu − analitički prikaz dijela književnoga djela (dramatizacija, vizualni prikaz, ilustracija) − školska obrada predložaka za analizu (npr. informativni tekstovi iz udžbenika) − uvježbavanje načina analize sa stajališta tvrdnje – dokazivanja. |
||
| SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU OŠ MJ B.7.3. Učenik imenuje obrađena djela svjetske i mađarske književnosti, iznosi svoje spoznaje o njima, citira iz njih. |
− navodi istaknute dijelove fabule analiziranih pripovjednih djela, navodi nekoliko obilježja analiziranih lirskih djela − analizirano djelo povezuje s određenim razdobljem − prepoznaje analizirana djela prema slušanim ili čitanim odlomcima, imenuje naslove i autore − u slučaju pojedinih, tradicijski i kulturno važnih djela mađarske književnosti daje dodatne podatke o djelu i autoru (npr. povijesne okolnosti nastanka) − točno citira i izražajno čita cjeloviti tekst ili označeni dio pojedinoga djela − čita i obrađuje najmanje četiri romana u skladu s uzrastom, od kojih najmanje jedan nije mađarskoga autora, a najmanje je jedan iz suvremene književnosti − uspoređuje djela prema njihovoj temi i razdoblju |
− uglavnom imenuje obrađena djela svjetske i mađarske književnosti, djelomično iznosi svoje spoznaje o njima, citira iz njih |
| KULTURA ČITANJA OŠ MJ B.7.4. Učenik s pomoću digitalnih, tiskanih i audioknjiga odabire složenije, duže tekstove za čitanje kod kuće, samostalno ili po preporuci, obrazlaže svoj odabir te izvješćuje o svojim čitateljskim doživljajima primjenjujući naučene pojmove. |
− odabire složenije, duže tekstove samostalno ili po preporuci za čitanje kod kuće, relevantno obrazlaže svoj odabir − predstavlja djelo koristeći se naučenim pojmovima, izražava svoj doživljaj umjetničkoga ili drugoga teksta odabranoga prema vlastitome interesu − preporučuje naslove za čitanje svojim vršnjacima i odraslima predstavljanjem odabranoga − sastavlja popis mogućih tekstova uz teme i razdoblja obrađene u školi − pronalazi druge uratke povezane s pročitanim djelima, predočava ih i izvješćuje o svojim aktivnostima − sudjeluje na satima i u radionicama organiziranima u knjižnici; čuva knjige od oštećenja i pazi na njihovu čistoću − služi se tiskanim i digitalnim sredstvima i platformama radi snalaženja u knjižnici; pronalazi knjige u digitalnim knjižnicama i zbirkama − samostalno raspoređuje svoje slobodno vrijeme za čitanje − emocionalne i misaone sadržaje predočava i u suradnji s vršnjacima |
|
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − pripremanje nastave, stvaranje uvjeta za izvješćivanje o pročitanome djelu i prikaz književnih djela − osiguravanje slobodnoga odabira knjiga, uključujući i čitanje ostalih tekstova, osim beletrističkih − vrednovanje dnevnika pročitane lektire − organiziranje sati u knjižnici, njihovo provođenje. |
||
| C. MEDIJSKA KULTURA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| MEDIJI OŠ MJ C.7.1. Učenik objašnjava medijske uratke u kojima su povezane tekstne i vizualne platforme (npr. strip, blog, videozapis pjesme). |
− prepoznaje i navodi tekstne i vizualne elemente medijskoga uratka u kojemu su povezane tekstne i vizualne platforme − objašnjava, povezuje značenje i učinak tekstnih i vizualnih elemenata − objašnjava kazališnu predstavu kao vizualnu i tekstnu platformu − navodi uloge glumaca, redatelja, scenografa, dramaturga itd. − imenuje formalna obilježja stripa |
− uglavnom objašnjava medijske uratke u kojima su povezane tekstne i vizualne platforme (npr. strip, blog, videozapis pjesme) |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − plakat, pozivnica, brošura, strip, blog, kazališna umjetnost. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − školska obrada medijskih uradaka (višemedijskih tekstova) iz svakodnevnoga života učenika − izrada plakata i pozivnica za razne školske i društvene programe na tradicionalni i/ili digitalni način, izrada digitalnih brošura u manjim školskim sredinama − metodička obrada predstave nakon posjeta kazalištu, samostalno ili sa školom. |
||
| MEDIJI I DRUŠTVO OŠ MJ C.7.2. Učenik poštuje temeljna ljudska prava, prepoznaje njihovo kršenje, odnosno govor mržnje. |
− prepoznaje situacije u kojima se krše temeljna ljudska prava i prepoznaje govor mržnje − izbjegava situacije u kojima bi mogao kršiti temeljna ljudska prava − oblikuje svoje mišljenje poštujući temeljna ljudska prava − poznaje mogućnosti etičnoga ponašanja u situacijama u kojima se krše temeljna ljudska prava, ponaša se u skladu s njima |
|
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − temeljna ljudska prava, govor mržnje, uznemiravanje. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − situacijske igre − izrada studija slučaja na školskome satu. |
||
Prijedlog postotne zastupljenosti predmetnih područja u 7. razredu OŠ
U planiranju i programiranju ostvarivanja odgojno-obrazovnih ishoda učitelj i nastavnik može odstupiti od preporučene postotne zastupljenosti pojedinoga predmetnog područja do 10 %.
U svim se predmetnim područjima razvija komunikacijska jezična kompetencija te se potiče razvoj jezičnih djelatnosti: slušanje, govorenje, čitanje i pisanje te njihovo međudjelovanje. Ujedno se potiče razvoj vokabulara.
8. razred – 140 sati godišnje
| A. JEZIK I KOMUNIKACIJA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| RAZUMIJEVANJE TEKSTA OŠ MJ A.8.1. Učenik prepoznaje i obrađuje koherentne sadržaje u složenijim tekstovima prema zadanim kriterijima. |
− objašnjava sadržaj pročitanoga teksta i s njim povezane slike, grafičke prikaze i tablice − povezuje više informacija u složenijemu tekstu prema zadanim kriterijima − kritički se odnosi prema informacijama iz raznih izvora masovne komunikacije, revidira ih samostalno ili prema uputama učitelja − objašnjava samostalno ili uz pomoć učitelja složena značenja pisanih i usmenih tekstova koji se pojavljuju u svakodnevnome životu i književnim djelima |
− pretežito prepoznaje i obrađuje koherentne sadržaje u složenijim tekstovima prema zadanim kriterijima |
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: – opće preporuke za poticanje razumijevanja teksta: književna djela; tiskovni tekstovi (razne vrste tiskanih medija) objašnjenja, informacije; audiovizualni tekstovi govor, razgovor; slikovni prikazi, tablice, umne mape − metodičke preporuke u vezi s objašnjenjem teksta i poučavanjem strategija čitanja: na temelju teksta izraditi grafičke vodiče (umna mapa, tablica); vizualne i dramske prikaze; portfolija (mape), projektne radove. |
||
| JEZIČNO IZRAŽAVANJE OŠ MJ A.8.2. Učenik oblikuje i predstavlja tekst međusobno povezanim rečenicama. Služi se upoznatim načinima tvorbe riječi i složenim rečenicama u njegovu oblikovanju. |
− oblikuje vijesti, izvješća, komentare, intervjue, kritike, članke; objavljuje ih na tradicionalni (tiskani) i digitalni način− sastavlja i interpretira javni govor, komentar, prigodni govor − izrađuje životopis u skladu s formalnim i sadržajnim pravilima − svjesno se služi naučenim načinima tvorbe riječi pri oblikovanju teksta − sastavlja složene rečenice u svrhu izražavanja povezanosti − samostalno i točno sastavlja popis izvora citata uvažavajući propisanu pravopisnu normu |
− uglavnom sastavlja i interpretira izražajni tekst međusobno povezanim rečenicama; služi se upoznatim načinima tvorbe riječi i složenim rečenicama u oblikovanju teksta |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − vrste tekstova, vrste književnih djela, načini prenošenja informacija: medijske vrste masovne komunikacije, javne komunikacije, životopis, medijske vrste grupne komunikacije − spoznaje o kompoziciji, strukturnim elementima medijskih vrsta, citiranje o medijskim vrstama. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − stjecanje iskustava i doživljaja, stvaranje raznih govornih situacija − školska obrada medijskih vrsta − samostalno pronalaženje tekstnih predložaka, izrada prijepisa. |
||
| JEZIČNE RAZINE OŠ MJ A.8.3. Učenik se svjesno služi naučenim pravopisnim pravilima. Prepoznaje, razlikuje i imenuje složene rečenice, njihove vrste i načine tvorbe riječi. |
− prepoznaje i imenuje načine tvorbe riječi − razlikuje osnovnu riječ od tvorenice, odnosno samostalno tvori riječi nove vrste i/ili novoga značenja s pomoću odgovarajućih nastavaka − prepoznaje i imenuje vrste složenica te primjenjuje pravopisna pravila u njihovu zapisu − imenuje vrstu složene rečenice na temelju surečeničnih veza, grafički prikazuje njihovu vezu − primjenjuje pravila uporabe pravopisnih znakova − primjenjuje pravila o redu riječi u mađarskome jeziku |
− uglavnom se svjesno služi naučenim pravopisnim pravilima; djelomično prepoznaje, razlikuje i imenuje složene rečenice, njihove vrste i načine tvorbe riječi |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − zavisnosložene rečenice (podjela s obzirom na mjesto kojega se rečeničnog dijela glavne surečenice uvrštava zavisna surečenica), nezavisnosložene rečenice (sastavne, rastavne, suprotne, zaključne i obrazložne rečenice) − vrste složenih riječi: zavisnosložene riječi (podjela s obzirom na službu zavisne riječi u rečenici), nezavisnosložene riječi (podjela s obzirom na način tvorbe) − tvorba riječi: sufiksalna tvorba, spajanje dijelova dviju riječi u novu riječ, oduzimanje dijela riječi, tvorba pokrata − naglašena pravopisna problematika: pravopisni znakovi unutar i na kraju složenih rečenica, pravila navođenja. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − primjena prethodnih metodičkih preporuka u vezi s primjerima iz opisne gramatike i pravopisa. |
||
| JEZIK I DRUŠTVO OŠ MJ A.8.4. Učenik se služi i opisuje više jezičnih varijanata. |
− opisuje naučene povijesne, geografske i društvene varijante jezika, jezične registre − navodi osnovne spoznaje o podrijetlu mađarskoga jezika, njegovim današnjim društvenim varijantama − navodi položaj mađarskoga jezika među drugim jezicima − prepoznaje i razlikuje riječi i izraze geografskih i društvenih varijanata od riječi i izraza standardnoga mađarskog jezika − prepoznaje razlike u uporabi riječi i izraza standardnoga, strukovnoga jezika, jezika svakodnevne komunikacije, sociolekta, slenga, istima se služi s obzirom na komunikacijsku situaciju − proširuje spoznaje o obilježjima pravilnoga izgovora (naglasak, intonacija) kako bi jačao svoj jezični i nacionalni identitet |
− poznaje više jezičnih varijanata, djelomično se njima koristi i tumači ih |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − geografske i društvene varijante jezika (riječi i izrazi društvenih skupina) − jezična skupina, podskupine, srodni jezici. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − proučavanje društvenih varijanata putem autentičnih tekstova, videa i filmova − nadopuna spoznaja o povijesti vlastitoga jezika upoznavanjem zanimljivosti iz kulture naroda srodnih jezika − proučavanje jezika koje učenik poznaje i govori, prema skupini i vrsti, usporedba većinskoga i manjinskoga jezika. |
||
| KOMUNIKACIJSKA KULTURA OŠ MJ A.8.5. Učenik objašnjava komunikacijske situacije. Iznosi svoje stavove tijekom rasprava. |
− nadopunjuje svoje spoznaje o komunikaciji s novim spoznajama o masovnoj komunikaciji − prepoznaje obilježja naglašavanja/isticanja u raznim auditivnim medijima, uočava razlike u odnosu na standardni mađarski jezik − razumljivo iznosi svoje mišljenje tijekom rasprava, brani svoje stavove, eventualno ih korigira − prepoznaje neverbalne komunikacijske znakove tijekom društvenih komunikacijskih situacija − prepoznaje poznate komunikacijske situacije i ponaša se u skladu s njima − poznaje i služi se strategijama za upravljanje sukobima − služi se osnovnim komunikacijskim oblicima društvenih medija, imenuje njihova bitna obilježja |
− uz pomoć učitelja objašnjava komunikacijske situacije, iznosi svoje stavove tijekom rasprava |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − oblici masovne komunikacije − neverbalni znakovi: neverbalni znakovi prijateljstva i ljubavi − komunikacijske situacije, vrste tekstova: pozdravni govor, svečani govor − digitalna komunikacijska sredstva: komunikacijske platforme društvenih medija. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − situacijske, improvizirane igre (igre uloga na tradicionalni i digitalni način) − suradnička organizacija nastave − rasprave organizirane na nastavnome satu − školsko proučavanje platformi društvenih medija. |
||
| B. KNJIŽEVNOST I STVARALAŠTVO | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| TEORIJA KNJIŽEVNOSTI OŠ MJ B.8.1. Učenik uspoređuje vrste književnih djela, stilska izražajna sredstva i razdoblja. |
− sažima svoje spoznaje o značajnijim razdobljima mađarske književnosti − uspoređuje stilska razdoblja − uspoređuje nova i poznata stilska izražajna sredstva − uočava povezanost između zvučnosti teksta i slikovitih izraza, pjesničkih slika − opisuje kaligram kao svojevrsni oblik pjesme − uspoređuje razne adaptacije određenoga djela za izvođenje sredstvima drugih umjetničkih grana i medija; kritički se osvrće na razne pretvorbe u drugi umjetnički oblik |
− manjkavo uspoređuje vrste književnih djela i razdoblja; djelomično prepoznaje stilska izražajna sredstva |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − književni oblik: kaligram − stilske figure: sinestezija, simbol − razdoblja, stilski pravci: modernizam, impresionizam, simbolizam, secesija, avangarda, ekspresionizam, nadrealizam. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − školska analiza književnih tekstova različitih književnih rodova i vrsta − osim tekstova klasične lijepe književnosti, upoznavanje sa suvremenim književnim djelima i s tekstovima iz svakodnevnoga života u skladu s uzrastom učenika, u svrhu produbljivanja znanja iz teorije književnosti − školska obrada adaptiranih djela u nove umjetničke oblike drugih medija. |
||
| ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA OŠ MJ B.8.2. Učenik samostalno primjenjuje spoznaje iz teorije književnosti. Tumači djela iz zadanih gledišta. |
− navodi svoja stajališta u analizi djela dopunjujući ih novim pogledima − prepoznaje govornu situaciju djela, tipske karakteristike odnosa između govornika i sugovornika − navodi bitne, presudne motive djela − prepoznaje povezanost između vrste djela i tematsko-motivskoga sloja djela − prepoznaje sredstva za postizanje pjesničkoga ritma, prepoznaje i vrjednuje njihovu funkciju u oblikovanju doživljaja − prepoznaje sukobe i uzroke, uspoređuje ih sa stvorenim svijetom unutar djela − navodi obilježja tragedije − tijekom analize prepoznaje sredstva kojima se postiže djelovanje popularnih književnih vrsta ili scenskih djela, − tijekom analize popularnih književnih vrsta ili dramskih djela, prosuđuje tipične situacije i analizira pojedine karaktere − služi se digitalnim izvorima za analizu djela, prema potrebi − uspoređuje književna djela s drugim djelima s različitih stajališta (tema, vrsta, stilska izražajna sredstva) − poznaje i služi se informacijskim izvorima potrebnima za analizu umjetničkoga djela |
− uz pomoć učitelja primjenjuje usvojena znanja iz teorije književnosti, tumači djela iz različitih gledišta i služi se informacijskim izvorima potrebnima za analizu djela |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − pjesnička, epska i dramska djela lijepe i popularne književnosti − stajališta analize: govorna situacija, motiv, pjesnička ritmotvorna sredstva, konflikt, motivacija, tragedija, stvaranje učinka. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − razgovori u parovima, u manjim skupinama ili na razini cijeloga razreda na nastavnome satu − analitički prikaz dijelova (npr. dramatizacija, vizualni prikaz, ilustracija) − usporedba tekstova, odlomaka − obrada mogućih izvora za analizu. |
||
| SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU OŠ MJ B.8.3. Učenik imenuje analizirana djela svjetske, mađarske, domaće i zavičajne (lokalne) književnosti, dijeli ih u skupine, iznosi svoje spoznaje povezane s njima. Stvaralački se izražava potaknut analiziranim djelima u vlastitome pisanom i usmenom uratku. |
− razvrstava ih s obzirom na prostor i vrijeme, tematsko-motivski sadržaj djela te žanrovska obilježja − prepoznaje povezanost književnih stremljenja s tendencijama drugih umjetnosti − prepoznaje analizirana djela na temelju slušanih i pročitanih odlomaka, navodi naslov i autora istoga djela − u slučaju pojedinih, tradicijski i kulturno važnih djela mađarske književnosti daje dodatne podatke o djelu, autoru, književnome razdoblju, književnoj skupini (npr. pripadnik književnoga pokreta Nyugat) − točno citira i izražajno interpretira cjeloviti tekst ili označeni dio pojedinoga djela |
− većim dijelom imenuje analizirana svjetska, mađarska, domaća i zavičajna (lokalna) djela, razvrstava ih u skupine, iznosi spoznaje u vezi s njima; djelomično se služi analiziranim djelima u vlastitome pisanom i usmenom izrazu |
| − čita i obrađuje najmanje četiri romana s obzirom na dob, od kojih najmanje jedan nije mađarskoga autora, a najmanje je jedan iz suvremene književnosti − povezuje djela prema njihovoj temi i razdoblju − primjenjuje spoznaje povezane s književnim djelima u vlastitome usmenom i pisanom izrazu |
||
| KULTURA ČITANJA OŠ MJ B.8.4. Učenik predstavlja pročitane književne tekstove i uratke povezane s njima, iznosi svoje mišljenje i međusobno ih uspoređuje. Sastavlja plan čitanja. |
− razlikuje umjetničko djelo od kiča i uzimajući to u obzir, odabire književne naslove za čitanje − predstavlja jedno pročitano djelo, preporučuje naslove za čitanje vršnjacima uz uporabu tradicionalnih i digitalnih sredstava (prezentacija uz kratko izlaganje) − predstavlja i uspoređuje druge uratke povezane s pročitanim tekstovima − sudjeluje na satima u knjižnici, radionicama organiziranima u knjižnici; čuva knjige od oštećenja i pazi na njihovu čistoću − snalazi se i pomaže drugima u snalaženju tijekom pretraživanja knjižne građe u kataloškim i digitalnim zbirkama, snalazi i u nepoznatim knjižnicama − planirano čita u svoje slobodno vrijeme − pronalazi i rabi prigodne tekstove u određenu svrhu (npr. citat za ispraćaj učenika osmoga razreda) |
|
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − stvaranje uvjeta, organizacija nastave za izlaganje, izvješćivanje, predstavljanje − osiguravanje slobodnoga odabira knjiga, uključujući i čitanje ostalih tekstova, osim beletrističkih − vrednovanje dnevnika pročitane lektire uz konstruktivne kritike − organiziranje sati u knjižnici, njihovo provođenje. |
||
| C. MEDIJSKA KULTURA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| MEDIJI OŠ MJ C.8.1. Učenik razlikuje vrste tiskanih medija, u skladu s njima oblikuje vlastite medijske uratke na raznim platformama. Osvrće se na odnos medijskih poruka i stvarnosti. |
− uočava razlike između vlastitoga iskustva i spoznaja prenesenih putem medija − prepoznaje i opisuje obilježja medijskih poruka kojima se nastoje oblikovati stavovi i mišljenja − otkriva značenje medijskih poruka doslovno i u prenesenome značenju − uočava i razlikuje medijske vrste masovne komunikacije i njihova obilježja (komentar, kritika, reportaža, izvještaj, vijest) − stvara medijske uratke na raznim platformama |
− uglavnom razlikuje vrste tiskanih medija, u skladu s njima i uz pomoć učitelja oblikuje vlastite medijske uratke na raznim platformama, uočava nekoliko razlika između medijskih poruka i stvarnosti |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − izvještaj, reportaža, kritika, vijest, komentar, intervju − masovna komunikacija, tisak, radio, televizija, internet. |
||
| MEDIJI I DRUŠTVO OŠ MJ C.8.2. Učenik prepoznaje i navodi utjecaj medija na uporabu jezika i formiranje stavova medijske publike. |
− prepoznaje na konkretnim primjerima utjecaj komunikacijskih sadržaja (npr. popularne riječi i izrazi, uzlazna intonacija, nejasni izrazi) u zadanim primjerima i vlastitome izražavanju − prepoznaje i služi se znakovima i sredstvima digitalne interpersonalne komunikacije (npr. emotikoni, emoji, skraćenice) − prepoznaje utjecaj engleskoga kao dominantnoga jezika medija na svakodnevnu jezičnu uporabu, imenuje primjere (vlastiti rječnik, jezično izražavanje, oblikovanje rečenica) − imenuje promjene nastale pod utjecajem medija, proces povezuje s promjenjivosti jezika − iznosi mišljenje o pojedinim pojavama i njihovu širenju; svoje stavove potkrjepljuje argumentima − sudjeluje u konstruktivnoj raspravi gornje teme |
|
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − popularne riječi i izrazi, uzlazna intonacija, nejasno, zamršeno izražavanje, emotikoni, emoji, gif, pokrate, anglizmi. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − razgovor na nastavi, analiza primjera iz svakodnevnih tekstova − oblikovanje vlastitoga teksta i njegova analiza. |
||
Prijedlog postotne zastupljenosti predmetnih područja u 8. razredu OŠ
U planiranju i programiranju ostvarivanja odgojno-obrazovnih ishoda učitelj i nastavnik može odstupiti od preporučene postotne zastupljenosti pojedinoga predmetnog područja do 10 %.
U svim se predmetnim područjima razvija komunikacijska jezična kompetencija te se potiče razvoj jezičnih djelatnosti: slušanje, govorenje, čitanje i pisanje te njihovo međudjelovanje. Ujedno se potiče razvoj vokabulara.
RAZRADA ODGOJNO-OBRAZOVNIH ISHODA OD 1. DO 4. RAZREDA SREDNJE ŠKOLE
1. razred – 140 sati godišnje
| A. JEZIK I KOMUNIKACIJA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| RAZUMIJEVANJE TEKSTA SŠ MJ A.1.1. Učenik na temelju postavljenih pitanja pronalazi informacije i prepoznaje temeljne logičke strukture. Razlikuje značenjske slojeve. |
− odabire od ponuđenih odgovora onaj odgovor koji poručuje tekst − prepoznaje temeljne logičke veze (suprotnost, paralele, hijerarhijska raspodjela), rekonstruira kronološku i uzročno-posljedičnu građu − prepoznaje i razlikuje više značenjskih slojeva; razgraničuje doslovno i preneseno značenje te mikroznačenje i makroznačenje pojedinih elemenata − definira komunikacijsku situaciju − prepoznaje i tumači značenja riječi u sklopu jednostavne rečenice, a s obzirom na njihovu ulogu u rečenici i vrstu riječi kojoj pripadaju − potiče vlastito razumijevanje tekstova složene strukture (pisanje bilježaka, uporaba programa za uređivanje slike i teksta); za danu formu odabire dostupne sadržajne mogućnosti |
− na temelju postavljenih pitanja pronalazi većinu informacija, uglavnom prepoznaje temeljne logičke strukture, razlikuje nekoliko značenjskih slojeva |
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − vježbe čitanja i razumijevanja teksta mogu se provoditi s pomoću tekstova lijepe književnosti, tekstova za vježbu čitanja i razumijevanja te svakodnevnih tekstova. |
||
| JEZIČNO IZRAŽAVANJE SŠ MJ A.1.2. Učenik oblikuje sadržajno koherentan i ujednačen tekst. Stil kojim piše prilagođava postavljenomu zadatku. |
− pridržava se odabranoga gledišta u cijelome tekstu, tekst je koherentan − pojačava sadržajnu točnost uporabom stručnih izraza svojstvenih stručnomu području o kojemu je riječ − poštuje granicu opsega pisanja i primjenjuje načelo trodijelne strukture teksta (uvod – razrada – zaključak) − oblikuje tekst koji stilski odgovara postavljenomu zadatku, udovoljava zahtjevima pisane i usmene forme; služi se različitim vrstama rečenica − rabi vrste rečenica i rečenične strukture u skladu s komunikacijskom situacijom |
− oblikuje koherentan tekst koji stilski djelomice odgovara postavljenomu zadatku, približava se zadanoj granici opsega pisanja, pravilno oblikuje najmanje dvije strukturne cjeline teksta |
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − oblikovanje teksta u što više tekstnih vrsta (imenovanje tekstne vrste bez navođenja obilježja) s pomoću različitih oblika rada i metoda, a u skladu s definiranim ishodima. |
||
| JEZIČNE RAZINE SŠ MJ A.1.3. Učenik prepoznaje, imenuje i razlikuje glasovne i morfološke elemente, vrste riječi. |
− razlikuje samoglasnike i suglasnike; prepoznaje i imenuje najvažnija obilježja samoglasnika i suglasnika te samoglasničke i suglasničke zakonitosti; objašnjava djelovanje fonetskih zakonitosti − prepoznaje, imenuje i opisuje tvorbene dijelove riječi, vrste riječi, sastavnice jednostavne rečenice, tj. vrste rečenica s obzirom na njihovu priopćajnu svrhu, sadržaj i sastav − poštuje pravila pisanoga izražavanja pri bilježenju tekstova nakon slušanja i pri samostalnome oblikovanju teksta; primjenjuje pravopisna pravila u vezi s dužinom samoglasnika i suglasnika, malim i velikim početnim slovom te glasovnim promjenama; pravopisne znakove rabi u svrhu definiranja ili promjene značenja rečenice |
− većinom savjesno primjenjuje pravopisna pravila; uglavnom prepoznaje glasovne i morfološke elemente te vrste riječi, no neprecizno ih imenuje |
| − prepoznaje u pisanim tekstovima primjere u kojima su prekršena temeljna pravopisna pravila, ispravlja pravopisne pogrješke u svome i tuđemu tekstu | ||
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − primjena prije usvojenih spoznaja opisne gramatike, ali na složenijim primjerima − suglasnici (zvučni − bezvučni, mjesto tvorbe, način tvorbe), samoglasnici (dužina, mjesto tvorbe, položaj jezika, uloga usana) − suglasničke glasovne promjene (potpuno jednačenje koje se bilježi u pismu, potpuno jednačenje koje se ne bilježi u pismu, djelomično jednačenje po zvučnosti, djelomično jednačenje po mjestu tvorbe, stapanje, ispadanje, skraćivanje, duljenje); samoglasničke glasovne promjene (prilagodba samoglasnika, harmonija samoglasnika, hijat) − prefiksi, osnova riječi (jednooblična osnova – višeoblična osnova), sufiksi (vrste riječi), jezični znakovi (prepoznavanje i imenovanje jezičnih znakova), nastavci za padeže i glagolske osobe (prepoznavanje i prikaz osobnih nastavaka), nulti morfem − temeljne vrste riječi: imenice, pridjevi, brojevi, zamjenice (osobne, posvojne, zamjenica koja izriče uzajamnost, povratne, upitne, pokazne, odnosne, određene, opće), glagoli (aktivni, medijalni, djelatni, povratni, trpni), participi (infinitiv, pridjevni participi, priložni participi), prilozi; odnosne riječi: članovi, glagolski prefiksi, veznici, pomoćni glagoli, niječnice; čestice i modalne riječi. |
||
| JEZIK I DRUŠTVO SŠ MJ A.1.4. Učenik jednako prepoznaje i zavičajne i standardne jezične varijante te ih rabi u skladu s komunikacijskom situacijom. |
− u samoglasničkome i suglasničkome sustavu, u sustavu afiksa te u rečeničnim strukturama prepoznaje i objašnjava odstupanja vlastite uporabe jezika, jezičnih registara ili zavičajne jezične varijante od standardnoga jezika − spoznaje o glasovnome sustavu, tvorbenim dijelovima riječi i sintaksi povezuje sa standardnojezičnim primjerima − izmjenjuje jezične varijante pri promjeni trenutačne okoline i govorne situacije, a u zavisnosti od konteksta (npr. u sklopu nastavnoga sata) |
− s pomoću pitanja prepoznaje osobitosti vlastitoga jezika, odnosno zavičajne jezične osobitosti pisanih i usmenih tekstova, u jednakome se omjeru služi i zavičajnim i standardnim jezičnim varijantama, ali samo djelomice u skladu s komunikacijskom situacijom |
| KOMUNIKACIJSKA KULTURA SŠ MJ A.1.5. Učenik samostalno oblikuje i dosljedno iznosi svoja mišljenja i stavove, piše koherentan tekst u skladu s pravilima kulturne komunikacije. |
− uvažava temeljna pravila jezičnoga ophođenja: pravilno rabi tipove pozdrava, zazivanja, obraćanje s ti, odnosno vi, a u odnosu na različite tekstne vrste − samostalno oblikuje neproturječno mišljenje koje dosljednim jezikom izražava i u usmenome i u pisanome obliku; pri oblikovanju vlastitoga mišljenja uvažava druga/tuđa stajališta − razvija kritičko mišljenje: prepoznaje proturječnosti u tekstu |
− uvažava temeljna pravila jezičnoga ophođenja, samostalno oblikuje mišljenje, ali ga u pisanome i usmenome obliku nesigurno izražava, pri oblikovanju vlastitoga mišljenja uvažava druga/tuđa stajališta |
| B. KNJIŽEVNOST I STVARALAŠTVO | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| TEORIJA KNJIŽEVNOSTI SŠ MJ B.1.1. Učenik prepoznaje, imenuje, opisuje i usustavljuje književne rodove, temeljne književne vrste, stilske figure, forme priopćavanja i oblike rime. Razlikuje strategije čitanja (usmjerene na autora, tekst i način razumijevanja). |
− proširuje prije stečene spoznaje o književnim rodovima, temeljnim književnim vrstama i njihovim obilježjima − razlikuje pjesničku i proznu formu i njihove inačice (npr. haiku), svoje tvrdnje potkrjepljuje obilježjima određene forme − objašnjava razlike među stilskim figurama na temelju danih primjera; u obveznim književnim tekstovima i drugim primjerima pronalazi, prepoznaje i imenuje dane stilske figure − razlikuje tipove priopćavanja u obveznim književnim tekstovima i drugim primjerima, tumači njihove razlike − proširuje spoznaje o oblicima i vrstama rime − imenuje strategije čitanja za dane tvrdnje ili analitičke dijelove |
− nedostatno opisuje svoje spoznaje o književnim rodovima, temeljnim književnim vrstama te obilježjima tih vrsta, razlikuje pjesničke, odnosno prozne forme i njihove inačice (npr. haiku), većinom točno imenuje temeljne književne vrste, za izdvojene primjere imenuje oblik rime, vrstu rime i stilske postupke, a za jednostavnije tvrdnje i analitičke dijelove imenuje strategije čitanja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − djela: Borges: A krimi; Karinthy: A cirkusz; Wilde: Dorian Gray arcképe; Bodor: Sinistra körzet; Moliere: Tartuffe; Vörösmarty: Csongor és Tünde; Macuo Basó: Bár felhő-távol, Súgd meg titkodat, Szívem csordultig, A nyári hajnal, Riadok, Mécsem; Csokonai: A Reményhez − produbljivanje, oživljavanje i proširivanje osnovnoškolskih znanja o teoriji književnosti − književni rodovi: lirika, epika, drama − književne vrste: novela, pripovijetka, roman, elegija, oda, pjesma, komedija, tragedija, dramska pjesma, priča, mit, legenda − stilske figure: metafora, metonimija, usporedba, alegorija, personifikacija; ponavljanje, parabola, suprotnost, ironija − književni oblici: pjesma, prozna djela, haiku − oblici priopćavanja: pripovijedanje, opisivanje, dijalog, monolog, uputa autora − oblici rime i vrste rime: aliteracija, unutarnja rima, završna rima; nagomilana, unakrsna, obgrljena, polovična, parna rima; rima jezične igre, rima glasovne prilagodbe, asonanca. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − istodobno poučavanje o književnim djelima svjetske i mađarske književnosti i njihovo povezivanje, a radi prikazivanja tradicionalnih i slobodnih inačica različitih pojmova i spoznaja − upoznavanje s korpusom trojanskih i tebanskih legendi − obrada na satu: tekstovi koji odgovaraju dobi učenika, a u svrhu poticanja samostalne uporabe književnoteorijskih pojmova. |
||
| ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA SŠ MJ B.1.2. Učenik nabraja temeljna načela analize određenoga književnog roda, odnosno književne vrste, potvrđuje ih pri interpretaciji teksta. |
− nabraja temeljna načela analize određenoga književnog roda, odnosno književne vrste − razlikuje inačice pojedinih načela ovisno o književnome rodu i vrsti (npr. dramska struktura i lirska struktura) − prepoznaje načelo analize u danim tvrdnjama ili analitičkim dijelovima − opisuje posebnosti književnoga teksta na temelju određenoga načela i s obzirom na književni rod i vrstu − povezuje dobivena načela na osnovi cijeloga teksta − potkrjepljuje svoje analitičke tvrdnje dijelovima iz teksta |
− nedostatno nabraja načela književne analize, neprecizno ih povezuje s književnim rodovima i vrstama, pri interpretaciji teksta potvrđuje većinu dobivenih načela, ali nepotpuno opisuje |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − djela: Borges: A krimi; Wilde: Dorian Gray Arcképe, Molière: Tartuffe; Macuo Basó: Bár felhő-távol, Súgd meg titkodat, Szívem csordultig, A nyári hajnal, Riadok, Mécsem; Karinthy: A cirkusz; Csokonai: A Reményhez; Bodor: Sinistra körzet; Vörösmarty: Csongor és Tünde. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − oblikovanje sustava načela u sklopu nastavnoga sata; tijekom čitanja književnih djela koja su predmet analize, a na osnovi doživljaja o tim djelima − analiza na satu: tekstovi koji odgovaraju dobi učenika, a u svrhu poticanja samostalne primjene metodike analize književnih djela. |
||
| SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU SŠ MJ B.1.3. Učenik razlikuje djela i autore svjetske i mađarske književnosti. Vrijeme nastanka djela određuje prema stoljeću. Napamet citira najmanje dva kratka isječka teksta iz književnih djela koja su predmet tumačenja/rasprave. |
− razlikuje i nabraja autore i književna djela svjetske i mađarske književnosti − nabraja nekoliko djela koja se mogu povezati s obveznim djelima za tumačenje/raspravu − karakterizira koncepciju nacionalnih književnosti; iz jednoga gledišta opisuje pojam svjetske književnosti − svrstava djela po stoljećima − napamet citira najmanje jedan zadani i jedan slobodno odabrani kratki isječak teksta, a koji je izdvojen iz djela koja su predmet zajedničkoga tumačenja/rasprave |
− razlikuje autore i djela svjetske i mađarske književnosti, ali djela nepotpuno pridružuje stoljećima u kojima su nastala, odabrane isječke tekstova citira pomalo nepotpuno i sa zastajkivanjima |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − djela: Borges: A krimi; Wilde: Dorian Gray arcképe; Molière: Tartuffe; Karinthy: A cirkusz; Csokonai: A Reményhez; Bodor: Sinistra körzet; Vörösmarty: Csongor és Tünde; Macuo Basó: Bár felhő-távol, Súgd meg titkodat, Szívem csordultig, A nyári hajnal, Riadok, Mécsem. |
||
| KULTURA ČITANJA SŠ MJ B.1.4. Učenik predstavlja samostalno odabrane književne tekstove. Čitanje kao pojam pripisivanja značenja proširuje na usmene tekstove. |
− sažima radnju književnoga teksta koji je samostalno odabrao − tumači posebnosti teksta i argumentira svoj doživljaj čitanja − opisuje ciljanu publiku teksta, vrjednuje u kolikoj joj mjeri tekst odgovara − objavljuje i prosljeđuje usmene tekstove (intervjui, anegdote) − prikazuje usmeni tekst kao književni tekst |
|
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − samostalno odabrani tekst može se promatrati iz gledišta middlebrow i popularne kulture − osvrt na ciljanu publiku odabranoga teksta, svrhu čitanja, očekivanja, kulturnu sredinu − obrada na satu: tekstovi koji imaju obilježja usmene književnosti, a povezivanjem s drugim tekstovima lijepe književnosti ili gramatičkim pojavama (npr. tekstovi pjesama, tekstovi videoizvještaja). |
||
| C. MEDIJSKA KULTURA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| MEDIJI SŠ MJ C.1.1. Učenik opisuje stvarnu i fiktivnu problematiku prikazanu filmom. |
− opisuje proces tijekom kojega se filmskom obradom ističe dio stvarnosti stvorivši tako fikciju − razlikuje referencijske i fiktivne elemente filmskoga materijala − razlikuje fiktivne i dokumentarne filmske materijale − prepoznaje i imenuje postupke stvaranja dokumentarnih i fikcijskih filmova |
− opisuje jednostavnije elemente stvarne i fiktivne problematike prikazane filmom |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − pojmovi koji se trebaju usvojiti: isticanje (framing), referiranje, dokumentiranje, fikcija, pseudodokumentiranje − postupci koje treba prepoznati: bogatstvo detalja, pozivanje na vanjske izvore, indukcijsko argumentiranje, pretjerivanje, ironija, irealnost. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − prikazivanje dokumentarnih, fikcijskih i pseudodokumentarnih filmova i isječaka − stvaranje filmskih uradaka u manjim skupinama; analiza djelovanja postupka isticanja tijekom procesa stvaranja − rasprava na satu o reality-emisijama i pitanjima o stvarnosti. |
||
| MEDIJI I DRUŠTVO SŠ MJ C.1.2. Učenik opisuje postupke masovne komunikacije koji utječu na formiranje zajednice. Objašnjava vezu između stvarnoga identiteta i alter ega koji se mogu stvoriti u virtualnome okružju, prepoznaje opasne situacije koje iz toga proizlaze. |
− opisuje dva temeljna postupka masovne komunikacije koja služe za formiranje zajednice: na temelju pristupa informacijama i sudjelovanja u događajima masovne komunikacije − analizira i objašnjava razloge za stvaranje virtualnoga alter ega − upozorava na utjecaje virtualnih alter ega koji utječu na oblikovanje stvarnosti − prepoznaje opasne situacije koje proizlaze iz anonimnosti |
− u nekoliko točaka opisuje dva temeljna postupka masovne komunikacije koji utječu na formiranje zajednice, objašnjava utjecaje virtualnih alter ega na vlastiti osjećajni svijet, prepoznaje opasne situacije koje proizlaze iz anonimnosti |
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − istraživanje platformi društvenih medija na nastavnome satu. |
||
Prijedlog postotne zastupljenosti predmetnih područja u 1. razredu SŠ
U planiranju i programiranju ostvarivanja odgojno-obrazovnih ishoda učitelj i nastavnik može odstupiti od preporučene postotne zastupljenosti pojedinoga predmetnog područja do 10 %.
U svim se predmetnim područjima razvija komunikacijska jezična kompetencija te se potiče razvoj jezičnih djelatnosti: slušanje, govorenje, čitanje i pisanje te njihovo međudjelovanje. Ujedno se potiče razvoj vokabulara.
2. razred – 140 sati godišnje
| A. JEZIK I KOMUNIKACIJA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| RAZUMIJEVANJE TEKSTA SŠ MJ A.2.1. Učenik na temelju postavljenih pitanja prikuplja informacije te imenuje temeljne logičke strukture. Objašnjava razlike među značenjskim slojevima. |
− daje više odgovarajućih odgovora koji se odnose na jednostavne informacije, a na osnovi teksta − povezuje više informacija u odnosu na zadano načelo, prepoznaje i imenuje temeljne logičke veze (suprotnost, usporedba, hijerarhijska raspodjela) − prepoznaje više značenjskih slojeva, objašnjava njihove međusobne razlike te na temelju toga donosi zaključke s obzirom na tekst u cjelini − prepoznaje i tumači promjenu značenja spojeva riječi i frazeoloških struktura te njihovu značenjsku podudarnost i aktualno značenje koje proizlazi iz konteksta − objašnjava odnos i raspodjelu surečenica u sklopu složene rečenice, a u skladu s komunikacijskom situacijom − potiče vlastito razumijevanje tekstova složene strukture (pisanje bilježaka, uporaba programa za uređivanje slike i teksta); informacije koje su mu dostupne u danoj formi upotpunjuje vlastitim sadržajima |
− na temelju postavljenih pitanja daje više odgovarajućih odgovora s obzirom na tekst, imenuje većinu temeljnih logičkih struktura, prepoznaje više značenjskih slojeva, ali neprecizno tumači njihove međusobne razlike, na osnovi tih razlika ne donosi čvrste zaključke |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − vježbe čitanja i razumijevanja teksta mogu se provoditi s pomoću tekstova lijepe književnosti, tekstova za vježbu čitanja i razumijevanja te svakodnevnih tekstova. |
||
| JEZIČNO IZRAŽAVANJE SŠ MJ A.2.2. Učenik razmatra kontekst pri pisanome i usmenome izražavanju te oblikuje tekst koji obilježavaju različita načela/gledišta. Stvara promišljene sintaktičke cjeline. |
− piše koherentan tekst koji obilježavaju različita načela/gledišta − oblikuje tekst koji sadržajno odgovara postavljenomu zadatku i komunikacijskome kontekstu, sadržajnu točnost pojačava oblikovanjem prikladnih rečenica, poštuje opseg pisanja i temeljna očekivanja glede ustroja teksta − oblikuje tekst koji stilski odgovara postavljenomu zadatku i komunikacijskomu kontekstu, služi se različitim rečeničnim konstrukcijama − rabi spojeve riječi, frazeološke strukture, vrste složenih rečenica i rečenične konstrukcije, i to u skladu s komunikacijskom situacijom − primjenjuje bogat vokabular, složenim izričajem stvara nijansirana značenja; glasovnu narav teksta i njegov ugođaj te odnose između glasovnih oblika i značenja usklađuje sa zadanim stilističkim očekivanjima |
− oblikuje tekst koji sadržajno odgovara postavljenomu zadatku i komunikacijskomu kontekstu, tijekom pisanoga i usmenoga izražavanja iznosi uglavnom utemeljena načela/gledišta, ali ih nepotpuno obrađuje, svojom logikom sklapanja rečenica ne postiže cjelovitu sadržajnu točnost |
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − oblikovanje teksta koji je u skladu s ishodima, u što više tekstnih vrsta (imenovanje tekstne vrste bez navođenja obilježja) te različitim metodama i oblicima rada. |
||
| JEZIČNE RAZINE SŠ MJ A.2.3. Učenik prepoznaje, imenuje i opisuje odnos glasovnoga oblika i značenja, načine tvorbe riječi te vrste složenih rečenica prema sastavu. |
− prepoznaje, imenuje i opisuje načine tvorbe riječi (npr. spojevi riječi), odnos glasovnoga oblika i značenja, vrste složenih rečenica prema sastavu − primjenjuje pravila i normu u svezi s pisanim izražavanjem pri bilježenju tekstova nakon slušanja te pri samostalnome izražavanju: nesastavljeno i sastavljeno pisanje, pravilna primjena pravopisnih pravila glede uporabe pravopisnih znakova unutar rečenice |
− većinom prepoznaje i imenuje odnos glasovnoga oblika i značenja, načine tvorbe riječi i vrste složenih rečenica prema sastavu, no nedostatno ih opisuje |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − primjena prije stečenih znanja opisne gramatike, ali na složenijim primjerima − stjecanje novih spoznaja u svezi sa složenim rečenicama: umetanje, složene rečenice s više od triju surečenica, eliptične složene rečenice. |
||
| JEZIK I DRUŠTVO SŠ MJ A.2.4. Učenik prepoznaje više jezičnih registara te ih rabi u skladu s komunikacijskom situacijom. |
− odabire prikladan jezični registar na nastavnim satima stručnih predmeta − promišljeno rabi zavičajni jezični registar te njegove nijanse koje imaju standardna i idiolektna obilježja − prepoznaje i tumači postupke u procesima nastanka i tvorbe riječi koji se pojavljuju zbog utjecaja jezika većine |
− prepoznaje više jezičnih registara, ali ih rabi tek djelomice u skladu s komunikacijskom situacijom |
| KOMUNIKACIJSKA KULTURA SŠ MJ A.2.5. Učenik vrjednuje tijekom pisanoga i usmenoga izražavanja: potkrjepljuje svoje tvrdnje, logički povezuje argumente, oblikuje tekst koherentne strukture. |
− uvažava pravila jezičnoga ophođenja: formule uljudnoga ophođenja − vrjednuje tijekom pisanoga i usmenoga izražavanja: potkrjepljuje tvrdnje, argumente nadovezuje jedan na drugi, oblikuje tekst koherentne strukture − razvija kritičko mišljenje: u tekstu prepoznaje temeljne argumentacijske strategije |
− pri pisanome i usmenome izražavanju nepotpuno argumentira: tvrdnje potkrjepljuje djelomično, argumenti se većinom logički nadovezuju jedan na drugi, oblikuje tekst koherentne strukture |
| B. KNJIŽEVNOST I STVARALAŠTVO | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| TEORIJA KNJIŽEVNOSTI SŠ MJ B.2.1. Učenik prepoznaje i imenuje ključne čimbenike književnih vrsta koje se obrađuju. Prepoznaje, imenuje i opisuje dana kulturno-povijesna razdoblja, književne forme i složenije stilske postupke. |
− prepoznaje i imenuje ključne čimbenike književnih vrsta te ih ističe u obveznim književnim tekstovima − opisuje dana kulturno-povijesna razdoblja: imenuje najvažnije povijesne čimbenike, opisuje društvenu raspodjelu, ključne ideološke temelje; opisuje stilske pravce svojstvene određenim razdobljima te ukratko njihova obilježja glede arhitekture i primijenjene umjetnosti, a prije svega književnosti − pronalazi, prepoznaje i imenuje dane složene stilske postupke u obveznim književnim tekstovima i drugim primjerima − imenuje književnu vrstu kojoj pripadaju izdvojeni primjeri vezane forme, tvrdnje potkrjepljuje obilježjima književne vrste |
− uglavnom prepoznaje i imenuje ključne čimbenike književnih vrsta, dana kulturno-povijesna razdoblja i glavna književna obilježja njihovih stilskih pravaca, nedostatno opisuje složenije stilske postupke obveznih tekstova lijepe književnosti |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − djela: Ovidius: Átváltozások (Daedalus és Icarus, Orpheus és Eurydice, Pygmalion); Boccaccio: Hatodik nap, negyedik novella; Shakespeare: Rómeó és Júlia; Assisi Szent Ferenc: Naphimnuszhoz; Villon: A nagy testamentum (80, 84, 85, 86, 93, 95), Jó tanítás balladája a rossz életűeknek, Sírfelirat, Ómagyar Mária-siralom, Halotti beszéd és könyörgés; Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafához; Zrínyi: Szigeti veszedelem; Balassi: Hogy Júliára talála, így köszöne néki − književne vrste i njihova obilježja: ep i epske konvencije (antički i barokni ep), dramske strukture (renesansna tragedija), propovijed − kulturno-povijesna razdoblja: antika, srednji vijek, renesansa, barok − književne forme: Balassi-strofa, sonet, oktava, balada − stilski postupci: okvirna priča, razine pripovijedanja, topos. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − povezivanje novih književnih oblika s obilježjima prije obrađenih književnih oblika − zajednička obrada na satu, a u svrhu usvajanja pojedinih književnoteorijskih pojmova: Homer: Odiseja; Dante: Božanstvena komedija, dijelovi iz Biblije − obrada na satu: tekstovi koji odgovaraju dobi učenika, a u svrhu poticanja samostalne uporabe književnoteorijskih pojmova. |
||
| ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA SŠ MJ B.2.2. Učenik odabire načela analize koja su relevantna za dano književno djelo te na temelju njih interpretira tekst. |
− samostalno odabire (iz skupine načela) načela koja su relevantna za analizu danoga književnog djela − potvrđuje različita načela tijekom analize − donosi više međusobno povezanih tvrdnji o djelu, a na temelju odabranih načela − potkrjepljuje svoje analitičke tvrdnje dijelovima iz teksta − kritički promatra tvrdnje, analize i analitička nastojanja, na njih daje relevantne odgovore i reakcije |
− za dano djelo samostalno odabire načela koja su uglavnom relevantna za analizu, tijekom analize potvrđuje različita načela, ali ona nisu uvijek dovoljno prikladna |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − djela: Ovidius: Átváltozások (Daedalus és Icarus, Orpheus és Eurydice, Pygmalion); Boccaccio: Hatodik nap, negyedik novella; Shakespeare: Rómeó és Júlia; Assisi Szent Ferenc: Naphimnuszhoz; Villon: A nagy testamentum (80, 84, 85, 86, 93, 95), Jó tanítás balladája a rossz életűeknek, Sírfelirat, Ómagyar Mária-siralom, Halotti beszéd és könyörgés; Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafához; Zrínyi: Szigeti veszedelem; Balassi: Hogy Júliára talála, így köszöne néki. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − oživljavanje i produbljivanje prije usvojenoga sustava načela, osvrti − analiza književnih djela u različitim oblicima rada (samostalni rad, rasprava, rad u manjoj skupini s predstavljanjem rezultata rada, rad na satu, domaća zadaća) − analiza na satu: tekstovi koji odgovaraju dobi učenika, a u svrhu poticanja samostalne primjene metodike analize književnih djela. |
||
| SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU SŠ MJ B.2.3. Učenik djela svrstava u kulturno-povijesna razdoblja. Temeljne motive koji su predmet tumačenja prepoznaje i u novim tekstovima. Prepoznaje istaknute, karakteristične citate. Napamet citira najmanje dva kratka isječka teksta izdvojena iz književnih djela koja su predmet zajedničkoga tumačenja/rasprave. |
− nabraja nekoliko djela koja se mogu povezati s djelima i kulturno-povijesnim razdobljima koja su obvezna za tumačenje − svrstava književna djela u kulturno-povijesna razdoblja − iznosi biografske podatke pisaca čija se djela obrađuju kao obvezna, odnosno pisaca čiji se život i rad povezuju s određenim područjem, a u cilju podrobnije analize njihovih djela − navodi neizostavne povijesne podatke o književnim djelima koja se obrađuju − prepoznaje temeljne motive na kojima se zasniva tumačenje/rasprava i u novim tekstovima − prepoznaje istaknute, karakteristične citate − napamet citira najmanje jedan zadani i jedan slobodno odabrani kratki isječak teksta, a koji je izdvojen iz djela koja su predmet zajedničkoga tumačenja/ rasprave |
− književna djela svrstava u kulturno-povijesna razdoblja, uglavnom prepoznaje istaknute citate, a u novim tekstovima temeljne motive na kojima se zasniva tumačenje/rasprava, napamet citira odabrane isječke iz tekstova, ali zastajkujući i pomalo neprecizno |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − djela: Ovidius: Átváltozások (Daedalus és Icarus, Orpheus és Eurydice, Pygmalion); Boccaccio: Hatodik nap, negyedik novella; Shakespeare: Rómeó és Júlia; Assisi Szent Ferenc: Naphimnuszhoz; Villon: A nagy testamentum (80, 84, 85, 86, 93, 95), Jó tanítás balladája a rossz életűeknek, Sírfelirat, Ómagyar Mária-siralom, Halotti beszéd és könyörgés; Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafához; Zrínyi: Szigeti veszedelem; Balassi: Hogy Júliára talála, így köszöne néki − biografske spoznaje: problem povezani s pitanjem tko je bio Shakespeare; Villonova kršenja zakona; česmičko podrijetlo Ivana Česmičkoga (mađ. Janus Pannonius) i pečuška biskupija; veza praunuka Nikole Zrinskoga (mađ. Zrínyi Miklós) sa sigetskim junakom Nikolom Zrinskim − povijesne spoznaje o tekstovima: Halotti beszéd és könyörgés – prvi zapis na mađarskome jeziku iz 12. stoljeća; Ómagyar Mária-siralom, prvi stihovani zapis na mađarskome jeziku iz 13. st.; zbirka nacrt pjesnika Bálinta Balassija. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − zajednička obrada tekstova na satu: Homérosz: Íliász, Odüsszeia; Dante: Isteni színjáték, dijelovi iz Biblije − obrada na satu: srednjovjekovna trubarurska i dvorska djela, ulomci iz viteških romana, srednjovjekovne himne − zajedničko čitanje djela Ivana Česmičkoga (mađ. Janus Pannonius), Bálinta Balassija i Kelemena Mikesa − suvremeni tekstovi koji se po motivima mogu povezati s obveznim književnim djelima za obradu (npr. Dániel Varró: Az elköszöngetés balladája). |
||
| KULTURA ČITANJA SŠ MJ B.2.4. Učenik analizira književni tekst koji je samostalno odabrao. Čitanje kao pojam pripisivanja značenja proširuje na sakralne i prigodne tekstove. |
− opisuje tekst na temelju jednoga do dva načela koje je usvojio tijekom analiza književnih djela (likovi, pripovjedač, struktura) − analizira tekst na koherentan način s pomoću proizvoljno odabranoga načela − opisuje ciljanu publiku teksta i vrjednuje u kojoj joj mjeri tekst odgovara − sakralne i prigodne tekstove prikazuje kao književne (određivanje vrste djela, stilska izražajna sredstva) |
|
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − samostalno odabrani tekst može se promatrati iz gledišta popularne i middlebrow kulture − osvrt na ciljanu publiku odabranoga teksta, svrhu čitanja, očekivanja i kulturnu sredinu − obrada na satu: prigodni tekstovi, a povezivanjem s drugim tekstovima lijepe književnosti i jezičnim pojavama (npr. bračni zavjet, oproštajni govor). |
||
| C. MEDIJSKA KULTURA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| MEDIJI SŠ MJ C.2.1. Učenik u danim filmskim sekvencijama opisuje elemente koji pobuđuju osjećaje, izazivaju pozornost te pridonose stvaranju atmosfere. |
− na primjeru danoga filmskog materijala prepoznaje i opisuje elemente slikovne (uporabljene boje, postavke, elementi prikaza, pokreti kamere) i zvučne obrade (glazbena, akustička pozadina), a koji pobuđuju osjećaje, izazivaju pozornost te pridonose stvaranju atmosfere | − prepoznaje i djelomično opisuje nekoliko elemenata danoga filmskog materijala, a koji pobuđuju osjećaje, izazivaju pozornost te pridonose stvaranju atmosfere |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − pojmovi koji se trebaju usvojiti: postavka, pozadinski šum, filmska glazba. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − filmski materijali koji pobuđuju različite osjećaje i raspoloženja, promatranje detalja − stvaranje filmskih uradaka radom u manjoj skupini; analiza mehanizama utjecaja tijekom procesa stvaranja. |
||
| MEDIJI I DRUŠTVO SŠ MJ C.2.2. Učenik razlikuje medijske platforme i medijske sadržaje, tj. njihova marketinška i javnoslužbena obilježja, prepoznaje i imenuje sredstva dane reklame. |
− razlikuje medijske platforme i medijske sadržaje, a prema njihovim marketinškim i javnoslužbenim obilježjima − opisuje probleme javne službe − prepoznaje i imenuje sredstva dane reklame − opisuje način djelovanja infotainmenta − analizira medijsku sliku zajednice koju je sam odabrao |
− razlikuje pojedina marketinška i javnoslužbena obilježja medijskih platformi i sadržaja, prepoznaje i imenuje nekoliko sredstava dane reklame |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − pojmovi koji se trebaju usvojiti: marketinški, javnoslužbeni. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − usporedba sadržaja istoga tipa na javnoslužbenim i marketinškim platformama. |
||
Prijedlog postotne zastupljenosti predmetnih područja u 2. razredu SŠ
U planiranju i programiranju ostvarivanja odgojno-obrazovnih ishoda učitelj i nastavnik može odstupiti od preporučene postotne zastupljenosti pojedinoga predmetnog područja do 10 %.
U svim se predmetnim područjima razvija komunikacijska jezična kompetencija te se potiče razvoj jezičnih djelatnosti: slušanje, govorenje, čitanje i pisanje te njihovo međudjelovanje. Ujedno se potiče razvoj vokabulara.
3. razred – 140 sati godišnje
| A. JEZIK I KOMUNIKACIJA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| RAZUMIJEVANJE TEKSTA SŠ MJ A.3.1. Učenik usustavljuje informacije, prepoznaje i imenuje složenije logičke strukture, opisuje značenjske slojeve. |
− izdvaja, uspoređuje i vrjednuje veći broj elemenata iz teksta, a na temelju danoga načela − raspoređuje zasebne informacije unutar granica cjelovitoga teksta − prepoznaje i imenuje složenije forme koje nastaju iz jednostavnih logičkih veza (npr. varijacija, parodija, samoproturječnost), povezuje prepoznate i imenovane jednostavne oblike, tumači njihovo značenje − opisuje različite značenjske slojeve na temelju danih načela, pritom argumentira mogućnosti analize − opisuje značenjske mogućnosti u kontekstu različitih tekstnih vrsta i stilova − potiče vlastito razumijevanje tekstova složene strukture (pisanje bilježaka, uporaba programa za uređivanje slike i teksta), za stvorene sadržaje odabire dostupnu formu / dostupne forme |
− usustavljuje informacije na djelomično odgovarajući način, prepoznaje složenije logičke strukture, ali ih netočno imenuje, različite značenjske slojeve opisuje samo na temelju jednostavnih načela |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − vježbe čitanja i razumijevanja teksta mogu se provoditi s pomoću tekstova lijepe književnosti, tekstova za vježbu čitanja i razumijevanja te svakodnevnih tekstova. |
||
| JEZIČNO IZRAŽAVANJE SŠ MJ A.3.2. Učenik se pri pisanome i usmenome izražavanju prilagođava kontekstu, uspoređuje različita načela/gledišta, rabi ustrojstvene i stilske zakonitosti određene tekstne vrste. |
− istražuje danu temu iz više gledišta, ističe razlike među njima te mogućnosti njihove sinteze − oblikuje tekst koji sadržajno odgovara postavljenomu zadatku te je u skladu s kontekstom osobne i masovne komunikacije; uvažava granicu opsega pisanja i temeljna očekivanja glede strukture teksta − oblikuje tekst koji stilski odgovara postavljenomu zadatku te je u skladu s kontekstom osobne i masovne komunikacije; tekst je istančan; primjenjuje posebna, kreativna stilska rješenja − svojim odgovorima i reakcijama ispunjava očekivanja s obzirom na pravila ophođenja osobne i masovne komunikacije te oblikovanje teksta − sastavlja rečenice koje su gramatički i sadržajno povezane, tekst gradi logički: paratekstovi i glavni tekst tvore smislenu cjelinu |
− oblikuje tekst koji sadržajno, ustrojstveno i stilski odgovara postavljenomu zadatku, u skladu je s kontekstom osobne i masovne komunikacije te uglavnom ispunjava konvencije tekstne vrste, danu temu istražuje iz više gledišta, ali ne promatra izvan granica vidljivih proturječnosti |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − oblikovanje teksta koji odgovara definiranim ishodima, a u što više tekstnih vrsta te različitim metodama i oblicima rada. |
||
| JEZČNE RAZINE SŠ MJ A.3.3. Učenik prepoznaje, imenuje i analizira tekstne vrste, stilske slojeve i jezične varijante. |
− imenuje i opisuje komunikacijske čimbenike i funkcije; karakterizira i tumači slučajeve osobne i masovne komunikacije − prepoznaje i imenuje sastavnice teksta koje pripadaju mikrorazini i makrorazini − prepoznaje i imenuje temeljne stilske slojeve i tekstne vrste koje im pripadaju − iznosi svoje jezičnopovijesne spoznaje, prepoznaje i objašnjava primjere jezičnopovijesnih promjena − prepoznaje, imenuje i karakterizira geografski obilježene i društveno specifične jezične varijante |
− prepoznaje i imenuje naučene tekstne vrste, analizira njihove jednostavnije stilske postupke, prepoznaje i imenuje društvene jezične promjene te nekoliko dijalekata, ali nepotpuno analizira njihova odstupanja od standardnoga jezika |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − primjena prije stečenih znanja opisne gramatike, ali na složenijim primjerima − sastavnice teksta: gramatičke poveznice (zamjenice, veznici, elipsa / nepotpune rečenice) te poveznice na razini značenja (naslov, ključne riječi, sadržajno-logički odnosi); tekstna upućivanja (anafora, katafora, deiksa); tema i rema − jezičnopovijesne promjene (otvorene osnove, otvaranje osnova, narativno prošlo vrijeme, afiksacija) − funkcionalni stilovi: razgovorni, standardnojezični, znanstveni, administrativni, publicistički, književnoumjetnički − tekstne vrste prema načinu priopćavanja (monološki – dijaloški, osobni – javni, razgovorni – standardnojezični, usmeni – pisani). |
||
| JEZIK I DRUŠTVO SŠ MJ A.3.4. Učenik prepoznaje jezične varijante, stilove i registre te ih rabi i opisuje u skladu s komunikacijskom situacijom. |
− opisuje jezične varijante i stilove koji se pojavljuju u jezičnoj komunikaciji (sociolekti i dijalekti), uspoređuje njihova glavna obilježja − opisuje glavne poveznice između nastanka mađarskoga jezika i mađarske kulturne povijesti − ističe jezične promjene u današnjici − prepoznaje i opisuje utjecaje masovne komunikacije i multimedijskih tekstova na svakodnevnu uporabu jezika − pomno odabire stilove i jezične registre na nastavnome satu − povezuje jezičnu varijantu i način uporabe jezika s komunikacijskom situacijom, karakterizira tu vezu |
− na osnovi glavnih obilježja opisuje jezične varijante i stilske slojeve koji se pojavljuju u jezičnoj komunikaciji, uglavnom ih rabi u skladu s komunikacijskom situacijom |
| KOMUNIKACIJSKA KULTURA SŠ MJ A.3.5. Učenik procjenjuje i obrazlaže vrijednost protuargumenata. |
− primjenjuje pravila jezičnoga ophođenja: uljudnost u komunikaciji potvrđuje odabirom jezičnih sredstava − procjenjuje i tumači vrijednost protuargumenata − razvija kritičko mišljenje: argumentacijske strategije teksta procjenjuje i iz gledišta koje je drukčije od njegova |
− tijekom analize teksta nepotpuno procjenjuje i obrazlaže vrijednost protuargumenata |
| B. KNJIŽEVNOST I STVARALAŠTVO | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| TEORIJA KNJIŽEVNOSTI SŠ MJ B.3.1. Učenik prepoznaje i imenuje ključne čimbenike diskurzivnih književnih vrsta. Prepoznaje, imenuje, opisuje književne vrste, stilske figure i postupke te ih pridružuje stilskim pravcima. |
− uočava ako se dani tekst ne može posve uvrstiti u prije naučeni sustav književnih rodova i vrsta; imenuje obilježja teksta koja upućuju na različite književne rodove − prepoznaje i imenuje dane diskurzivne književne vrste, njihova obilježja potvrđuje primjerima iz teksta − opisuje dana kulturno-povijesna razdoblja; povezuje kulturno-povijesna razdoblja i stilove − pridružuje stilovima i kulturno-povijesnim razdobljima književne vrste i stilske postupke, svoju odluku potkrjepljuje argumentima − prepoznaje i razlikuje inačice književnih vrsta i stilskih postupaka, a koje se mogu povezati s različitim razdobljima i stilovima |
− prepoznaje i imenuje dane diskurzivne književne vrste, ali nedostatno opisuje njihove ključne čimbenike te dana kulturno-povijesna razdoblja, neprecizno povezuje književne vrste i stilske postupke sa stilovima i kulturno-povijesnim razdobljima |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − djela: Voltaire: Candide avagy az Optimizmus; Gogol: A köpönyeg; Puskin: Anyegin; Baudelaire: Egy dög; Kapcsolatok, Az albatrosz, Az ember és a tenger; József Katona: Bánk bán; Kölcsey: Himnusz; Vörösmarty: Szózat; Ferenc Kontra: Az aranyhintó; Arany János − balade (Ágnes asszony, Vörös Rébék, Szondi két apródja, Tetemrehívás, Tengeri-hántás); Imre Madách: Az ember tragédiája − književne vrste: filozofski roman, putopisni roman, romantične diskurzivne književne vrste (roman u stihovima, romantična balada) − stilski postupci: vrste pripovijedanja, alegorija, predmoderni i moderni simbol, pjesničko pretjerivanje, oksimoron, paradoks, refren, inverzija, sinestezija, sinegdoha, groteska − kulturno-povijesna razdoblja i stilski pravci: prosvjetiteljstvo, klasicizam, sentimentalizam, romantizam, narodni stil, realizam, moderna, simbolizam, secesija, impresionizam, naturalizam. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − povezivanje novih književnih oblika s obilježjima prije obrađenih književnih oblika − zajednička obrada na satu radi produbljivanja književnoteorijskih pojmova: Mihály Csokonai Vitéz, Dániel Berzsenyi, Sándor Petőfi, Mór Jókai, Kálmán Mikszáth, A. P. Csehov, G. G. Byron, P. Verlaine, A. Rimbaud, Stendhal: Vörös és fekete; Balzac: Gorio apó; Flaubert: Bovaryné; Tolsztoj: Ivan Iljics halála − obrada na satu: tekstovi koji odgovaraju dobi učenika, a u svrhu poticanja samostalne uporabe književnoteorijskih pojmova. |
||
| ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA SŠ MJ B.3.2. Učenik uspoređuje načela koja su primijenjena na dano književno djelo te u danome tekstu uspoređuje i opisuje stilska obilježja različitih umjetničkih pravaca. |
− osmišlja nova načela za dano književno djelo te ih potvrđuje tijekom analize − uspoređuje načela koja su primijenjena na dano književno djelo − obrazlaže veze između različitih tekstova na temelju danih načela − razlikuje, opisuje i uspoređuje stilska obilježja različitih umjetničkih pravaca te različita obilježja književnih rodova i vrsta u danome tekstu − nadovezuje se na tvrdnje, analize i analitička nastojanja, na njih daje podrobne reakcije i odgovore |
− uspoređuje jedan dio načela koja su primijenjena na dano književno djelo, u danome tekstu većinom razlikuje, ali nedostatno opisuje stilska obilježja različitih umjetničkih pravaca |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − djela: Voltaire: Candide avagy az Optimizmus; Gogol: A köpönyeg; Puskin: Anyegin; Baudelaire: Egy dög, Kapcsolatok, Az albatrosz; Az ember és a tenger; József Katona: Bánk bán; Kölcsey: Himnusz; Vörösmarty: Szózat; Ferenc Kontra: Az aranyhintó; Arany János − balade (Ágnes asszony, Vörös Rébék, Szondi két apródja, Tetemrehívás, Tengeri-hántás); Imre Madách: Az ember tragédiája. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − oživljavanje i produbljivanje prije usvojenoga sustava načela, osvrti − analiza književnoga djela u različitim oblicima rada (samostalni, rasprava, rad u manjoj skupini s predstavljanjem rezultata rada, rad na satu, domaća zadaća) − analiza na satu: tekstovi koji odgovaraju dobi učenika, a u svrhu poticanja samostalne primjene metodike analize književnoga djela. |
||
| SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU SŠ MJ B.3.3. Učenik opisuje najvažnije motive koji postaju mjesta kulturnoga pamćenja. Prepoznaje krilatice. Napamet citira najmanje dva kratka isječka teksta iz književnih djela koja su predmet zajedničkoga tumačenja/rasprave. |
− nabraja nekoliko djela koja se mogu povezati s književnim djelima i stilskim pravcima obveznima za tumačenje − svrstava djela u kulturno-povijesna razdoblja i stilske pravce − iznosi biografske podatke pisaca čija se djela obrađuju kao obvezna, odnosno pisaca čiji se život i rad povezuju s određenim područjem, a u cilju podrobnije analize njihovih djela − iznosi neizostavne povijesne podatke o književnim djelima koja se obrađuju − opisuje najvažnije motive koji postaju mjesta kulturnoga pamćenja − prepoznaje krilatice te ih povezuje s autorom i naslovom djela − napamet citira najmanje jedan zadani i jedan slobodno odabrani kratki isječak teksta, a koji je izdvojen iz djela koja su predmet zajedničkoga tumačenja/ rasprave |
− nedostatno opisuje najvažnije motive koji postaju mjesta kulturnog pamćenja, uglavnom prepoznaje temeljne krilatice, odabrane isječke iz tekstova citira pomalo nepotpuno i sa zastojima |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − djela: Voltaire: Candide avagy az Optimizmus; Gogol: A köpönyeg; Puskin: Anyegin; Baudelaire: Egy dög; Kapcsolatok, Az albatrosz, Az ember és a tenger; József Katona: Bánk bán; Kölcsey: Himnusz; Vörösmarty: Szózat; Ferenc Kontra: Az aranyhintó; Arany János − balade (Ágnes asszony, Vörös Rébék, Szondi két apródja, Tetemrehívás, Tengeri-hántás); Imre Madách: Az ember tragédiája − biografske spoznaje: baranjsko podrijetlo Ferenca Kontre, Domovinski rat; najvažnija obilježja mađarskoga preporodnog doba / doba nacionalnih reformi te revolucije 1848. – 1849. godine, a kao poveznice s Ferencom Kölcseyjem i Mihályom Vörösmartyjem − nastanak i kult mađarske himne Himnusz (cenzura, Dan mađarske kulture, uglazbljivanje); uglazbljivanje pjesme Szózat; razdoblja baladnoga pjesništva Jánosa Aranyja; Imre Madách: nastanak djela Az ember tragédiája (Čovjekova tragedija) (uloga Jánosa Aranyja). |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − zajednička obrada na satu radi produbljivanja književnoteorijskih pojmova: Mihály Csokonai Vitéz, Dániel Berzsenyi, Sándor Petőfi, Mór Jókai, Kálmán Mikszáth, A. P. Csehov, G. G. Byron, P. Verlaine, A. Rimbaud, Stendhal: Vörös és fekete; Balzac: Gorio apó; Flaubert: Bovaryné; Tolsztoj: Ivan Iljics halála. |
||
| KULTURA ČITANJA SŠ MJ B.3.4. Učenik vrjednuje samostalno odabrani književni tekst. Čitanje kao pojam pripisivanja značenja proširuje na tiskovine i multimedijske tekstove. |
− povezuje tekst s prethodnim čitalačkim doživljajima na temelju jednoga ili dva usvojena načela (prepoznatljivost književne vrste, stilski postupci, tip pripovjedača) − vrjednuje tekst na temelju proizvoljno odabranoga načela, a osvrćući se na doživljaj čitanja − opisuje ciljanu publiku teksta te vrjednuje u kojoj joj mjeri tekst odgovara − tiskovine prikazuje kao književne tekstove (određivanje književne vrste, stilska izražajna sredstva), ističe književna obilježja multimedijskih tekstova |
|
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − samostalno odabrani tekst može se promatrati iz gledišta popularne i middlebrow kulture − osvrt na ciljanu publiku odabranoga teksta, svrhu čitanja, očekivanja, kulturnu sredinu − obrada na satu: tiskovine i multimedijski tekstovi (npr. članci, videoisječci, kolektivni medijski sadržaji i komentari), a povezivanjem s drugim tekstovima lijepe književnosti ili gramatičkim pojavama. |
||
| C. MEDIJSKA KULTURA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| MEDIJI SŠ MJ C.3.1. Učenik u danim filmskim sekvencijama obrazlaže ulogu montaže u formiranju značenja te tumači zahvate filmskoga pripovijedanja. |
− prepoznaje i imenuje temeljne funkcije montaže u filmskome opisu (npr. stvaranje ritma i tijeka radnje, određivanje mjesta i vremena filmskoga teksta, formiranje značenja) − objašnjava način djelovanja montaže − prepričava događaje iz filma koji je sam odabrao − objašnjava kako određeni niz filmskih sekvencija oblikuje priču − imenuje pripovjedne strukturne cjeline danoga filma |
− u danim filmskim sekvencijama djelomično obrazlaže ulogu montaže u formiranju značenja, tumači jednostavnije zahvate filmskoga pripovijedanja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − pojmovi koji se trebaju usvojiti: montaža, rez, priča, radnja, prizor. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − izvođenje Kulešovljeva pokusa − zajednička analiza filma u kojemu se primjenjuje pripovjedni zaokret − zajednička analiza filma u kojemu dolazi do prekida linearnosti pripovijedanja. |
||
| MEDIJI I DRUŠTVO SŠ MJ C.3.2. Učenik na temelju samostalno odabranoga primjera predstavlja načine ustroja novih medija (nelinearan tekst, interaktivnost, sustav mreža). |
− predstavlja načine ustroja novih medija na temelju samostalno odabranoga primjera, opisuje djelovanje interaktivnosti i sustava mreža − uspoređuje s mogućnostima oblikovanja identiteta koje nudi format tradicionalne knjige |
− na temelju samostalno odabranoga primjera djelomično predstavlja načine ustroja novih medija |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − pojmovi koji se trebaju usvojiti: interaktivnost, sustav mreža. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − istraživanje na satu: platforme društvenih medija, internetske platforme tradicionalnih medija. |
||
Prijedlog postotne zastupljenosti predmetnih područja u 3. razredu SŠ
U planiranju i programiranju ostvarivanja odgojno-obrazovnih ishoda učitelj i nastavnik može odstupiti od preporučene postotne zastupljenosti pojedinoga predmetnog područja do 10 %.
U svim se predmetnim područjima razvija komunikacijska jezična kompetencija i potiče ovladavanje jezičnim djelatnostima slušanja, govorenja, čitanja, pisanja te se njihovim međudjelovanjem ujedno potiče razvoj vokabulara.
4. razred – 128 sati godišnje
| A. JEZIK I KOMUNIKACIJA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| RAZUMIJEVANJE TEKSTA SŠ MJ A.4.1. Učenik tumači informacije, opisuje složenije logičke strukture, uspoređuje značenjske slojeve. |
− donosi zaključke s obzirom na tekst u cjelini na osnovi izdvojenih podataka − analizira i objašnjava način djelovanja složenijih logičkih struktura (npr. varijacija, parodija, samoproturječje, međusobno povezane usporedbe, suprotnost itd.); imenuje sastavnice toga djelovanja i proces povezivanja − vrjednuje različita čitanja/tumačenja međusobno ih uspoređujući; razlikuje i nijanse prenesenoga i simboličkoga značenja − potiče vlastito razumijevanje tekstova složene strukture (pisanje bilježaka, uporaba programa za uređivanje slike i teksta): za oblikovane sadržaje samostalno odabire formu |
− informacije uglavnom tumači s obzirom na tekst u cjelini, nedostatno objašnjava način djelovanja složenijih logičkih struktura, uspoređuje različita čitanja/tumačenja, ali njihovo vrjednovanje nije nužno utemeljeno |
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − vježbe čitanja i razumijevanja teksta mogu se provoditi s pomoću tekstova lijepe književnosti, tekstova za vježbu čitanja i razumijevanja te svakodnevnih tekstova. |
||
| JEZIČNO IZRAŽAVANJE SŠ MJ A.4.2. Učenik u vlastitome tekstu vrjednuje točke gledišta, usustavljuje vlastite misli i poruku koju želi prenijeti. Uporabom stilskih sredstava oblikuje nijansirana značenja. |
− istražuje danu temu iz više gledišta, odabire jedno od tih gledišta te objašnjava i potkrjepljuje svoj odabir − usustavljuje informacije prema njihovoj važnosti, naglašava ih u skladu sa složenim komunikacijskim kontekstom − sintetizira vlastita stilska rješenja |
− danu temu istražuje iz više gledišta, odabire jedno od tih gledišta i djelomično potkrjepljuje svoj odabir, ističe bitne elemente vlastitoga teksta, oblikuje tekst koji je većinom stilski ujednačen |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − oblikovanje teksta koji odgovara definiranim ishodima, a u što više tekstnih vrsta te različitim metodama i oblicima rada. |
||
| JEZIČNE RAZINE SŠ MJ A.4.3. Učenik povezuje i usustavljuje svoje spoznaje o jezičnim razinama, tumači veze među jezičnim razinama. |
− analizira i raščlanjuje logiku uklapanja elemenata različitih jezičnih razina, prepoznaje i objašnjava sličnosti − prepoznaje i objašnjava pravopisne posljedice uklapanja elemenata koji pripadaju različitim jezičnim razinama − poštuje pravila i norme izražavanja pri bilježenju tekstova nakon slušanja i pri samostalnome izražavanju, što čini i primjenom spoznaja koje se odnose na sve jezične razine |
− uglavnom prepoznaje logičke sličnosti uklapanja elemenata različitih jezičnih razina te objašnjava temeljne pravopisne posljedice koje iz toga proizlaze |
| JEZIK I DRUŠTVO SŠ MJ A.4.4. Učenik prepoznaje jezik kao sustav te ga definira i opisuje u pogledu raznolikosti jezične uporabe. Tumači i objašnjava vlastitu svijest o uporabi jezika. |
− rabi mnoštvo pojmova u odnosu na jezik i njegovo društveno shvaćanje, na temelju prije usvojenih spoznaja jezik opisuje kao sustav te ga definira u pogledu raznolikosti jezične uporabe − argumentira vlastiti odabir stilova i jezičnih registara na nastavnome satu − u procesima afiksacije i tvorbe riječi te u redu riječi i intonaciji prepoznaje i objašnjava procese koji se u vlastitoj uporabi jezika pojavljuju zbog utjecaja jezika većine |
− na temelju prije usvojenih spoznaja jezik prepoznaje i opisuje kao sustav, ali ga nedostatno definira u pogledu raznolikosti jezične uporabe, nedostatno ili neprecizno tumači i objašnjava vlastitu svijest o uporabi jezika |
| KOMUNIKACIJSKA KULTURA SŠ MJ A.4.5. Učenik učinkovito izgrađuje svoje argumentiranje (provjerava vjerodostojnost vlastitih argumenata), a u skladu s temom i kontekstom. |
− učinkovito izgrađuje svoje argumentiranje (provjerava vjerodostojnost vlastitih argumenata), a u skladu s temom i kontekstom − ispituje i obrazlaže valjanost protuargumenata − razvija kritičko mišljenje: u tekstu prepoznaje vrijednosne strukture (dominantno gledište, motivacija, utjecaj koji se želi postići) |
− ističe najvažnije elemente vlastitoga argumentiranja, a većinom u skladu s temom i kontekstom |
| B. KNJIŽEVNOST I STVARALAŠTVO | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| TEORIJA KNJIŽEVNOSTI SŠ MJ B.4.1. Učenik u danome tekstu prepoznaje jednostavnije oblike samorefleksije i intertekstualnosti te elemente koji odstupaju od konvencija književnih vrsta. Prepoznaje, imenuje i opisuje dana kulturno-povijesna razdoblja, tj. probleme pri njihovu određivanju. |
− prepoznaje u danome tekstu jednostavnije oblike samorefleksije i intertekstualnosti, objašnjava njihove moguće funkcije: opisuje vlastito čitateljsko iskustvo koje je nastalo utjecajem tih oblika − uočava ako se dani tekst ne može posve svrstati u poznati sustav književnih rodova i vrsta; imenuje obilježja teksta koja upućuju na danu književnu vrstu, objašnjava odstupanja od konvencija književnih vrsta − obrazlaže mogućnosti određivanja književnih razdoblja te probleme koji se pritom mogu pojaviti |
− u danome tekstu uglavnom prepoznaje jednostavnije oblike samorefleksije i intertekstualnosti te elemente koji odstupaju od konvencija književnih vrsta, prepoznaje, imenuje, ali nedostatno opisuje dano kulturno-povijesno razdoblje, iznosi nekoliko pitanja glede određivanja razdoblja |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − djela: Kafka: Az átváltozás; Thomas Mann: Mario és a varázsló; Marquez: Száz év magány; Beckett: Godotra várva; Móricz: Barbárok; Kosztolányi: Édes Anna; Attila József: Tiszta szívvel, Téli éjszaka, Eszmélet, Óda, Kései sirató, Gyermekké tettél, Levegőt!, A Dunánál, Bukj föl az árból, Talán eltünök hirtelen; Miklós Mészöly: Megbocsátás; Krisztina Tóth: Porhó − književne vrste: pjesma u prozi, psihološki roman, antidrama / drama apsurda − stilski postupci: pjesničke figure samorefleksije, usporavanje, slobodni neupravni govor, objektivno pjesništvo, intertekstualnost − kulturno-povijesna razdoblja, stilski pravci: magični realizam, kasna moderna, apsurd, postmoderna. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − povezivanje novih književnih oblika s obilježjima obrađenih književnih oblika − zajednička obrada na satu radi upoznavanja inačica određenih književnoteorijskih pojmova: pojedina djela Rushdiea i Amosa Oza; Brecht: Kolusopera; Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó...; Endre Ady, Mihály Babits, Lőrinc Szabó, Árpád Tóth, Gyula Juhász, Miklós Radnóti, István Örkény, Ágnes Nemes Nagy − obrada na satu: tekstovi koji odgovaraju dobi učenika, a u svrhu poticanja samostalne uporabe književnoteorijskih pojmova − problemski pristup problemima povezanih s određivanjem književnih razdoblja (npr. s osvrtom na ranija razdoblja), a u svrhu usustavljivanja. |
||
| ANALIZA KNJIŽEVNOGA DJELA SŠ MJ B.4.2. Učenik na temelju danih načela uspoređuje različite tekstove, pri interpretaciji teksta donosi zaključke. |
− vrjednuje i raspoređuje načela koja su primijenjena na dano književno djelo, svoju interpretaciju donosi u skladu s tim − uspoređuje različite tekstove na temelju danih načela: opisuje njihove sličnosti i razlike te na temelju toga zaključuje − prepoznaje intertekstualne veze, opisuje mrežu upućivanja koja je prisutna u tekstu − zaključuje pri interpretaciji teksta, a na temelju oblika samorefleksije i odstupanja od konvencija književnih vrsta − nadovezuje se na tvrdnje, analize i analitička nastojanja, uklapa ih (ako za to postoji valjan razlog) u vlastitu analizu |
− na temelju danih načela nedostatno uspoređuje različite tekstove, na temelju intertekstualnosti i oblika samorefleksije te odstupanja od konvencija književnih vrsta donosi samo očite zaključke |
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − oživljavanje i produbljivanje prije usvojenoga sustava načela, osvrti − analiza književnih djela u različitim oblicima rada (samostalni rad, rasprava, rad u manjoj skupini s predstavljanjem rezultata rada, rad na satu, domaća zadaća) − analiza na satu: tekstovi koji odgovaraju dobi učenika, a u svrhu poticanja samostalne primjene metodike analize književnih djela − učenici iznose vlastite prijedloge u odnosu na tekstove koji se analiziraju te oblik rada u kojemu se analizira. |
||
| SPOZNAJE O KNJIŽEVNOME DJELU SŠ MJ B.4.3. Učenik nabraja nekoliko autora koji ne pripadaju europskomu kulturnom krugu, prepoznaje intertekstualna upućivanja. Napamet citira najmanje dva kratka isječka teksta iz književnih djela koja su predmet tumačenja/rasprave. |
− nabraja nekoliko djela koja se mogu povezati s djelima i stilskim pravcima obveznima za tumačenje; nabraja nekoliko autora koji ne pripadaju europskomu kulturnom krugu − pridružuje djela stilskim pravcima − iznosi biografske podatke pisaca čija se djela obrađuju kao obvezna, odnosno pisaca čiji se život i rad povezuju s određenim područjem, a u cilju podrobnije analize njihovih djela − iznosi neizostavne povijesne podatke o književnim djelima koja se obrađuju − uočava intertekstualna upućivanja, povezuje ih s autorom i naslovom djela − napamet citira najmanje jedan zadani i jedan slobodno odabrani kratki isječak teksta, a koji je izdvojen iz djela koja su predmet zajedničkoga tumačenja/rasprave |
− nabraja nekoliko autora koji ne pripadaju europskomu kulturnom krugu, ističe nekoliko intertekstualnih upućivanja, napamet citira odabrane isječke iz tekstova, ali zastajkujući i pomalo neprecizno |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − djela: Kafka: Az átváltozás; Thomas Mann: Mario és a varázsló; Marquez: Száz év magány; Beckett: Godotra várva; Móricz: Barbárok; Kosztolányi: Édes Anna; Attila József: Tiszta szívvel, Téli éjszaka, Eszmélet, Óda, Kései sirató, Gyermekké tettél, Levegőt!, A Dunánál, Bukj föl az árból, Talán eltünök hirtelen; Miklós Mészöly: Megbocsátás; Krisztina Tóth: Porhó. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − djela: pojedina djela Rushdiea i Amosa Oza; Brecht: Koldusopera; Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó...; Endre Ady, Mihály Babits, Lőrinc Szabó, Árpád Tóth, Gyula Juhász, Miklós Radnóti, István Örkény, Ágnes Nemes Nagy. |
||
| KULTURA ČITANJA SŠ MJ B.4.4. Učenik samostalno odabrane književne tekstove uspoređuje s prethodnim čitalačkim doživljajima. Čitanje kao pojam pripisivanja značenja proširuje na svakodnevne tekstove. |
− uspoređuje tekst sa svojim prethodnim čitateljskim iskustvima na temelju jednoga ili dva usvojena načela (prozno-pjesnički postupci, samorefleksivni oblici), odnosno na temelju intertekstualnosti − osvrće se na ranija čitalačka iskustva u svjetlu aktualnoga čitateljskog doživljaja, vrjednuje prethodna čitanja i tumačenja − svakodnevne tekstove prikazuje kao književne (omjeri tekstnih cjelina, stilska izražajna sredstva) |
|
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − samostalno odabrani tekst može se promatrati iz gledišta middlebrow i popularne kulture − osvrt na ciljanu publiku odabranoga teksta, svrhu čitanja, očekivanja, kulturnu sredinu − obrada na satu: svakodnevni tekstovi, a povezivanjem s drugim tekstovima lijepe književnosti i jezičnim pojavama (npr. oglas, recept, upute za upotrebu, opomena, pozivnica na oproštajnu svečanost, životopis, knjižica/list/brošura s popisom programa, narudžbenica). |
||
| C. MEDIJSKA KULTURA | ||
| ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI | RAZRADA ISHODA | ODGOJNO-OBRAZOVNI ISHODI NA RAZINI USVOJENOSTI »DOBAR« NA KRAJU RAZREDA |
| MEDIJI SŠ MJ C.4.1. Učenik razlikuje vrste filmskih materijala i autorske filmske uratke te ih analizira u odnosu na obilježja filmske vrste ili autorske zahvate. |
− razlikuje vrste filmskih materijala i autorske filmske uratke − razlikuje temeljne filmske vrste (horor, western, film noir, romantična komedija, dramski film, triler, akcijski film) − prepoznaje i opisuje obilježja filmske vrste u danome filmskom materijalu − tumači i opisuje odnos autorskoga filmskog uratka prema konvencijama filmske vrste |
− razlikuje vrste filmskih materijala i autorske filmske uratke, nabraja nekoliko temeljnih filmskih vrsta, u danome filmskom materijalu prepoznaje nekoliko obilježja filmske vrste |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − pojmovi koji se trebaju usvojiti: autorski film, film s obzirom na vrstu: horor, western, film noir, romantična komedija, dramski film, triler, akcijski film. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − prikazivanje filmskih materijala različite vrste, ulomaka. |
||
| MEDIJI I DRUŠTVO SŠ MJ C.4.2. Učenik predstavlja nekoliko modela prihvaćanja masovne komunikacije. Analizira javnost koju su oblikovale platforme masovne komunikacije. Sadržaje analizira s obzirom na njihovu vjerodostojnost. |
− opisuje temeljne razlike između izravnih i neizravnih modela prihvaćanja − predstavlja jedan samostalno odabran izravni, odnosno neizravni model prihvaćanja − nabraja nekoliko načela za tumačenje javnosti koju je oblikovala masovna komunikacija (pristup, reprezentacija, pitanja u svezi s osobnim i javnim životom, tematizacija) − karakterizira način oblikovanja javnosti, a koji pruža platforma koju je sam odabrao − u odnosu na dani sadržaj ističe, karakterizira i vrjednuje značajke koje su vjerodostojne, odnosno značajke čija je vjerodostojnost upitna |
− opisuje temeljne razlike između izravnih i neizravnih modela prihvaćanja, u nekoliko crta karakterizira način oblikovanja javnosti koji pruža platforma koju je sam odabrao, u odnosu na dani sadržaj ističe značajke koje su vjerodostojne, odnosno značajke čija je vjerodostojnost upitna |
| Sadržaji za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − pojmovi koji se trebaju usvojiti: izravni i neizravni modeli prihvaćanja, pristup, reprezentacija, pitanja u svezi s osobnim i javnim životom, tematizacija. |
||
| Preporuke za ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda: − modeli prihvaćanja koji su predloženi za predstavljanje i raspravu: hipodermička teorija, teorija framinga, kultivacijska teorija, spirala šutnje, teorija komunikacije u dva koraka, teorija o selektivnoj percepciji ljudske prirode, teorija nametanja dnevnoga reda. |
||
Prijedlog postotne zastupljenosti predmetnih područja u 4. razredu SŠ
U planiranju i programiranju ostvarivanja odgojno-obrazovnih ishoda učitelj i nastavnik može odstupiti od preporučene postotne zastupljenosti pojedinoga predmetnog područja do 10 %.
U svim se predmetnim područjima razvija komunikacijska jezična kompetencija te se potiče razvoj jezičnih djelatnosti: slušanje, govorenje, čitanje i pisanje te njihovo međudjelovanje. Ujedno se potiče razvoj vokabulara.
E. POVEZNICE S DRUGIM PREDMETIMA I MEĐUPREDMETNE TEME
Mađarski jezik i književnost kurikularni je predmet nastavnoga plana i programa za osnovne i srednje škole u Republici Hrvatskoj, a ujedno i jezik obrazovanja, odgoja, komunikacije, učenja i poučavanja koje se u mađarskim manjinskim školama odvija po modelu A, tj. na mađarskome jeziku (Zakon o odgoju i obrazovanju na pismu i jeziku nacionalnih manjina, Narodne novine, Zagreb, 11. svibnja 2000.).
Preporuka Europske unije iz 2006. godine (Preporuka Europskoga parlamenta i Savjeta od 18. prosinca 2006. o ključnim kompetencijama za cjeloživotno učenje (2006/962/EC)) razvijanje komunikacijske sposobnosti na materinskome jeziku definira kao jednu od osam ključnih kompetencija u sklopu cjeloživotnoga učenja. Stoga je znanje materinskoga jezika izrazito važno jer pomaže u učenju i usvajanju novih spoznaja i kompetencija te pri njihovoj primjeni u području drugih predmeta; to Mađarski jezik i književnost čini kurikularnim predmetom, a ujedno i sastavnicom jezično-komunikacijskoga područja.
Predmetna područja Mađarskoga jezika i književnosti – JEZIK I KOMUNIKACIJA, KNJIŽEVNOST I STVARALAŠTVO i MEDIJSKA KULTURA – vrlo su usko povezana, stoga je isprepletanje strategija učenja, metoda učenja i poučavanja te predmetnih područja razvidno unutar razvojnih područja predmeta te u međupredmetnim vezama.
Predmet Mađarski jezik i književnost u čvrstoj je vezi s predmetima stranih jezika jer se procesi usvajanja i upoznavanja jezika međusobno osnažuju i nadopunjuju.
Komunikacija na materinskome jeziku i tematski krug književnosti i stvaralaštva umnogome su povezani s poviješću jer potpomažu razumijevanje stručnih tekstova, a jedan je dio književnih djela pak prinos upoznavanju povijesti danih razdoblja.
Poučavanje mađarskoga jezika na visokoj razini pridonosi razvoju estetskih kompetencija s pomoću kojih učenik može razvijati vlastiti osjećaj za estetske vrijednosti te shvatiti važnost umjetničkih i kulturnih djela, a tako razvija i osobni i nacionalni identitet. Učenika se potiče da uporabom različitih vizualnih i verbalnih medija izrazi svoje mišljenje, kritički vrjednuje svoje ideje, pristupe i nazore na svijet.
Razvijanje kvalitetne komunikacije, osjećaja za toleranciju, svijesti o osobnoj odgovornosti te osobnoga i društvenoga identiteta poučavanje mađarskoga jezika povezuje i s međupredmetnim temama građanskoga odgoja.
U svrhu razvoja jezične komunikacijske kompetencije nužno je jačati kompetencije informatičke pismenosti zato što je uporaba informacijsko-komunikacijskih tehnologija (IKT) neizostavan dio svakodnevne komunikacije, odnosno bitna sastavnica procesa učenja.
Mađarski je jezik povezan i s matematikom jer oba područja razvijaju temeljne kompetencije razmišljanja, a koje se nadovezuju jedna na drugu.
F. UČENJE I POUČAVANJE PREDMETA
Glavna obilježja poučavanja predmeta
U prvome odgojno-obrazovnom razdoblju osnovnoga obrazovanja najvažniji cilj jest razvijanje govora i sposobnosti izražavanja na materinskome jeziku te čvrsto ovladavanje vještinama čitanja i pisanja. Naglasak je na razvijanju temeljnih kompetencija te na čitanju s razumijevanjem. Radi uspješnoga prelaska s vrtića na osnovnu školu nužno je procijeniti koordinaciju pokreta i drugih sposobnosti uoči početka školskoga obrazovanja te na temelju (mogućih) utvrđenih nedostataka u nastavne sate uklopiti dodatne, razvojne vježbe.
Kompetencije materinskoga jezika u svim područjima učenja određuju učenikov budući uspjeh. Kompetencije materinskoga jezika koje nisu dovoljno razvijene u pojedinim će predmetima rezultirati nezadovoljavajućim uspjehom, odnosno padom i napuštanjem škole bez stečenoga stupnja naobrazbe. Zadatak materinskoga jezika jest i smanjiti broj društveno-kulturnih nedostataka te nedostataka povezanih s jezičnom uporabom.
Razvoj temeljnih kompetencija, u kojemu istaknutu ulogu dobivaju kompetencije čitanja i pisanja te razumijevanja teksta, završava na kraju drugoga razreda. Tijekom cijeloga tog razdoblja treba – koristeći se dijagnostičkim i formativnim vrjednovanjem – pratiti razvoj sposobnosti učenika koji su svoje školsko obrazovanje započeli s nedovoljno razvijenim jezičnim sposobnostima.
Glavni ishod područja učenja jest usvajanje čitanja i pisanja kao temeljnih tehnika, odnosno razvoj temeljnih vještina i kompetencija razumijevanja i tumačenja teksta. Kultura čitanja potiče čitanje i obradu književnih djela koja odgovaraju afinitetima određene skupine učenika.
Umjesto upoznavanjem s gramatičkim pravilima učenici u svrhu razvoja kompetencija materinskoga jezika spoznaje o jeziku i njegovim funkcijama stječu kreativnim, zabavnim, stvaralačkim ili pokusnim zadatcima, i to u različitim oblicima rada.
U drugome odgojno-obrazovnom razdoblju osnovnoga obrazovanja naglasak je na razvijanju kompetencija (razumijevanje teksta, pisano i usmeno izražavanje) te na oblikovanju osobnosti učenika (kultura čitanja, kritičko mišljenje), a s namjerom da učenik obrazovanje poima na samostalan i stvaralački način, da djela obrađuje s razumijevanjem te da jezik rabi kulturno i u skladu s priopćajnom svrhom.
Odabir i raspodjela spoznaja, pojmova i djela povezanih s materinskim jezikom i književnošću zasniva se na razvojnim ciljevima i dobnim karakteristikama učenika. Spoznaje i vještine koje se odnose na materinski jezik prvobitno služe za razvijanje učenikove jezične svijesti i uporabe. Spoznaje o materinskome jeziku prije svega pokazuju put k pozitivnomu doživljaju iskustva čitanja, različitim strategijama prihvaćanja i tumačenja teksta i kontekstu književnih djela, a zatim i k interpretaciji književnih djela koja je usmjerena na njihova obilježja u vezi s nastankom, stilom i povijesnim promatranjem.
Aktivnosti na nastavnome satu te izvanškolske aktivnosti treba planirati u skladu s društvenim, kulturnim i dobnim karakteristikama učenika. Osim toga, njihov zadatak jest pridonijeti diferencijaciji koja je u određenim slučajevima potrebna (podrška u učenju, briga o darovitosti). Tijekom nastavnoga rada valja težiti metodičkoj raznolikosti, tj. primjeni različitih metoda koje se nadograđuju na učeničku aktivnost (prikupljanje, projekti, suradnički, kreativni, pisani i usmeni zadatci).
Razvojni se ciljevi predmeta mogu ostvariti samo ako učenici postanu aktivni sudionici nastavnoga procesa, a ne tek pasivni promatrači. Metode koje se nadograđuju na učeničku aktivnost i suradnju pridonose razvoju učeničkih sposobnosti rješavanja problema, tj. učenike osposobljavaju za povezivanje različitih informacija iz različitih izvora (knjižnica, internet, mediji).
Zadatak predmeta od petoga do osmoga razreda jest i priprema za srednjoškolsko obrazovanje.
Pri primjeni postupaka vrjednovanja nužno je podrobno argumentirati – i u pisanome i u usmenome obliku – vrjednovanje učenikova uspjeha (npr. ispiti, eseji, projektni zadatci, prezentacije, uprizorenje književnih djela itd.).
Pri oblikovanju nastavnoga plana i programa treba uzeti u obzir međupredmetne veze; to vrijedi i za raspodjelu nastavnoga gradiva i za planiranje projekata, tematskih tjedana i tematskih cjelina. S pomoću nekoliko primjera valja predstaviti nekoliko povijesnih poveznica, odnosno poveznica mađarskoga jezika i književnosti. U pogledu odnosa s umjetničkim predmetima, u središtu treba biti samoizražavanje, radnje prihvaćanja i analize, tj. usporedbe sredstava umjetničkoga utjecaja.
U srednjoškolskome odgojno-obrazovnom razdoblju ističu se, za razliku od prethodnoga odgojno-obrazovnog razdoblja, objektivni elementi obrazovnoga posredovanja, spoznaje o književnosti i materinskome jeziku. Stečena znanja i vještine potiču potrebu za čitanjem i obrazovanjem.
Istaknut je cilj da kompetencije i spoznaje o materinskome jeziku i književnosti stvore složen i primjenjiv sustav znanja.
Budući da se na ovoj razini razlike među pojedincima, skupinama i ustanovama očituju u najvećoj mjeri, upravo je diferencijacija ključan zadatak ovoga odgojno-obrazovnog razdoblja. Te razlike mogu proizlaziti iz odstupanja s obzirom na motivaciju, interes, namjeru za nastavak učenja/obrazovanja i prije stečeno znanje. Stoga pri oblikovanju nastavnoga gradiva treba obratiti pozornost na potrebe i mogućnosti različitih ciljanih skupina. Učenici koji tijekom obrazovnoga razdoblja pokazuju interes prema predmetu mogu biti sudionicima obrazovanja na višoj razini, čime se potiče njihova volja za nastavak učenja/obrazovanja.
U opći se sustav ciljeva Mađarskoga jezika i književnosti uklapaju dva praktična zadatka. Prvi zadatak jest priprema za državnu maturu, koji se posebice naglašava u posljednjim dvama razredima srednje škole. Drugi važni zadatak jest razvijanje kompetencija materinskoga jezika, koje su povezane sa svijetom rada i samostalnim životom odraslih, a osobito vještina razumijevanja teksta te pisanoga i usmenoga izražavanja.
Kako bi se složeni sustav predmetnih ciljeva ostvario, nužno je primjenjivati pomno odabrane i raznovrsne metode te metode koje učenike potiču na različite aktivnosti. Metode valja odabrati u skladu s osobitostima učeničke skupine, i to tako da pridonesu diferencijaciji i oblikovanju učeničkoga pristupa prema vrijednosti predmeta. U postupku vrjednovanja valja težiti tomu da se u jednakome omjeru pojavljuju načela vrjednovanja za kompetencije, spoznaje i pristupe. To se može ostvariti samo ako se u središte vrjednovanja postave raznolike aktivnosti učenika (pisano/usmeno, samostalni/skupinski/projektni rad, razumijevanje teksta/izražavanje) te učenicima poznat i razumljiv sustav načela vrjednovanja.
Pri oblikovanju nastavnoga plana i programa treba uzeti u obzir međupredmetne veze, i pri raspodjeli gradiva i pri planiranju projekata, tematskih tjedana i tematskih cjelina. S pomoću nekoliko primjera valja predstaviti nekoliko povijesnih poveznica, odnosno poveznica mađarskoga jezika i književnosti. S obzirom na umjetnička djela bitnu ulogu – izuzev paralela u odnosu na načine izražavanja svojstvene različitim granama umjetnosti – trebaju dobiti i kulturno- -povijesne te stilsko-povijesne poveznice.
POPIS OBVEZNIH I PREPORUČENIH DJELA ZA ČITANJE
OSNOVNA ŠKOLA
1. razred
Obvezna
Csoóri, Sándor – pjesme (npr. Csodakutya)
Csukás, István: Sün Balázs
Preporučena
Basne
Kratke priče i legende
Bartos, Erika – priče (npr. Tündérvers)
Móricz, Zsigmond: Iciri-piciri
Icinke-picinke (narodne priče)
2. razred
Obvezna
Kormos, István: Vackor
Fazekas, Anna: Öreg néne őzikéje
Preporučena
Mađarske narodne priče
Gárdonyi, Géza − priče
Weöres, Sándor − pjesme
Marék, Veronika: Kippkopp
Kálmán, Jenő: Sicc az iskolában
Doskocilova, Hana: A kisvakond nadrágja
Brunhoff, Jean de: Babar király
3. razred
Obvezna
Csukás, István: Téli tücsök meséi
Tersánszky, Józsi Jenő: Misi Mókus kalandjai
Preporučena
Janikovszy, Éva: Ha én felnőtt volnék
Simon, Franceska: Rosszcsont Peti
Benedek, Elek: Szélike királykisasszony
Illyés, Gyula: Hetvenhét magyar népmese
Móra, Ferenc: A hatrongyosi kakasok
Sütő, András: Volt egyszer egy édesszájú medve
4. razred
Obvezna
Fekete, István: Vuk
Lázás, Ervin: A hétfejű tündér
Preporučena
Fekete, István – animalistički romani
Móra, Ferenc: Mondák és mesék
Mađarske narodne priče
Zelk, Zoltán – pjesme
Spyri, Johanna: Heidi
Kastner, Erich: A két Lotti ili Emil és a detektivek (Blizanke; Emil i detektivi)
Collodi, Carlo: Pinokkió
Milne, Alan Alexander: Micimackó
Salten, Felix: Bambi
5. razred
Obvezna
Molnár, Ferenc: A Pál utcai fiúk (Junaci Pavlove ulice)
Petőfi, Sándor: János vitéz
Preporučena
Mađarske narodne priče
Fésűs, Éva: A palacsintás király
Lázár, Ervin: A hétfejű tündér; A manógyár; A négyszögletű kerek erdő
Kontra, Ferenc: A halász fia
Berg, Judit: Rumini
Varró, Dániel: Túl a Maszat-hegyen
Kinney, Jeff: Egy ropi naplója (bilo koja knjiga iz serije)
Lenk, Fabian: Szamba csapat
Brezina, Thomas: Fiúk kizárva (bilo koja knjiga iz serije)
Rowling, J. K.: Harry Potter és a bölcsek köve (Harry Potter i kamen mudraca)
Janikovszky, Éva: Kire ütött ez a gyerek?
6. razred
Obvezna
Gárdonyi, Géza: Egri csillagok (ulomci)
Arany, János: Toldi
Preporučena
Komjáthy, István: Mondák könyve (izbor iz djela)
Priče i legende Mađara i drugih naroda (izbor iz djela)
Fazekas, Mihály: Ludas Matyi
Twain, Mark: Koldus és királyfi (Kraljević i prosjak)
Stevenson, Robert Louis: A kincses sziget (Otok s blagom)
Mándy, Iván: Robin Hood
Nógrádi, Gábor: Gyermekrablás a Palánk utcában
Brezina, Thomas: A mi titkunk (bilo koja knjiga iz serije)
Sachar, Louis: Bradley, az osztály réme
Fine, Anne: A kilencedik felhőn
Elekes, Dóra: Dettikéről és más istenekről
7. razred
Obvezna
Jókai, Mór: A kőszívű ember fiai (ulomci)
Suvremene novele (izbor iz novela)
Preporučena
Mikszáth, Kálmán: Szent Péter esernyője vagy A beszélő köntös
Tamási, Áron: Énekes madár
Verne, Jules: Kétévi vakáció; Grant kapitány gyermekei
Wilson, Jacqueline: Kettős játszma
Dickens, Charles: Twist Olivér; Karácsonyi ének (Oliver Twist; Božićna priča)
Lowry, Lois: Az emlékek őre; Laura titkos társasága
Szűcs, Vanda: Egy ikerpár titkos naplója (bilo koja knjiga iz serije)
Lackfi, János – Vörös, István: Apám kakasa
Lackfi, János – pjesme
Varró, Dániel – pjesme
Cabot, Meg: A neveletlen hercegnő naplója (bilo koja knjiga iz serije)
8. razred
Obvezna
Móricz, Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Karinthy, Frigyes: Tanár úr kérem
Preporučena
Szabó, Madga: Abigél
Kertész, Imre: Sorstalanság (Čovjek bez sudbine)
Boyne, John: A csíkos pizsamás fiú
Cohen-Scali, Sarah: Max
Tamási, Áron: Ábel a rengetegben
Kontra, Ferenc: Gimnazisták
Saint-Exupéry, Antoine de: A kis herceg (Mali princ)
Dickens, Charles: Copperfield Dávid (David Copperfield)
Nöstlinger, Christine: A csodagyerek
Leiner, Laura: A Szent Johanna gimi (bilo koja knjiga iz serije)
SMJERNICE ZA ODABIR MEDIJSKIH SADRŽAJA ZA OSNOVNU ŠKOLU
Proučavanje lokalne kulture i medija učenike potiče da samostalno prikupe i analiziraju informacije iz različitih izvora te kritički vrjednuju medijske tekstove i poruke, tj. da razvijaju vlastitu medijsku kulturu. Tumačenjem različitih medijskih sadržaja i pojava učenici mogu prikazati svoju nacionalnu kulturu, navike i tradiciju. Posjećivanjem različitih kulturnih i religijskih ustanova, događaja, nastupa itd. kao sudionici kulturnoga i društvenoga života razvijaju svoju kreativnost i kritički osjećaj. Radi postizanja odgojno-obrazovnih ishoda ovoga područja nastavnik mora, imajući u vidu učeničke prijedloge, odabrati medijske sadržaje i znanstvene, odnosno zabavne književne tekstove koji su u skladu s učeničkim afinitetima, dobi i mogućnostima prihvaćanja.
SREDNJA ŠKOLA
OBVEZNA DJELA SVJETSKE KNJIŽEVNOSTI
Macuo Basó (Matsuo Bashō): Bár felhő-távol; Súgd meg titkodat; Szívem csordultig; A nyári hajnal; Riadok. Mécsem
Assisi Szent Ferenc (Sveti Franjo Asiški): Naphimnusz (Pjesme brata Sunca)
Baudelaire, Charles: Egy dög; Kapcsolatok; Az albatrosz; Az ember és a tenger (Strvina; Suglasja; Albatros; Čovjek i more)
Beckett, Samuel: Godot-ra várva (U očekivanju Godota)
Boccaccio, Giovanni: Hatodik nap, negyedik novella (Šesti dan, novela četvrta)
Borges, Jorge Luis: A krimi
Gogol, Nyikolaj Vasziljevics (Nikolaj Vasiljevič Gogolj): A köpönyeg (Kabanica)
Kafka, Franz: Az átváltozás (Preobrazba)
Mann, Thomas: Mario és a varázsló (Mario i čarobnjak)
Marquez, Gabriel García: Száz év magány (Sto godina samoće)
Molière: Tartuffe
Ovidius: Átváltozások (Daedalus és Icarus, Orpheus és Eurydice, Pygmalion); Metamorfoze (Dedal i Ikar, Orfej i Euridika, Pigmalion)
Puskin, Alekszandr Szergejevics (Aleksandar Sergejevič Puškin): Anyegin (Evgenij Onjegin)
Shakespeare, William: Rómeó és Júlia (Romeo i Julija)
Villon, François: A nagy testamentum (Velika oporuka; 80, 84, 85, 86, 93, 95); Jó tanítás balladája a rossz életűeknek; Sírfelirat
Voltaire: Candide avagy az optimizmus (Candide ili Optimizam)
Wilde, Oscar: Dorian Gray arcképe (Slika Doriana Graya)
OBVEZNA DJELA MAĐARSKE KNJIŽEVNOSTI
Arany, János – balade (Ágnes asszony; Vörös Rébék; Szondi két apródja; Tetemrehívás; Tengeri-hántás)
Balassi, Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne néki
Bodor, Ádám: Sinistra körzet (Okrug Sinistra)
Csokonai Vitéz, Mihály: A Reményhez
Halotti beszéd és könyörgés
Janus Pannonius (Ivan Česmički): Egy dunántúli mandulafához
József, Attila: Tiszta szívvel; Téli éjszaka; Eszmélet; Óda; Kései sirató; Gyermekké tettél; Levegőt!; A Dunánál; Bukj föl az árból; Talán eltünök hirtelen
Karinthy, Frigyes: A cirkusz
Katona, József: Bánk bán
Kontra, Ferenc: Az aranyhintó
Kosztolányi, Dezső: Édes Anna
Kölcsey, Ferenc: Himnusz
Madách, Imre: Az ember tragédiája (Čovjekova tragedija)
Móricz, Zsigmond: Szegény emberek
Mészöly, Miklós: Megbocsátás
Ómagyar Mária-siralom
Tóth, Krisztina: Porhó
Vörösmarty, Mihály: Csongor és Tünde; Szózat
Zrínyi, Miklós (Nikola Zrinski): Szigeti veszedelem (Opsada Sigeta)
PREPORUČENA I PREDLOŽENA DJELA SVJETSKE KNJIŽEVNOSTI
Alkaiosz (Alkej): Bordal (Vinska pjesma)
Anakreón (Anakreont) – izbor iz poezije
Apollinaire, Guillaume: A megsebzett galamb és a szökőkút
Austen, Jane: Büszkeség és balítélet (Ponos i predrasude)
Balzac, Honoré de: Goriot apó (Otac Goriot)
Biblija (ulomci)
Brecht, Bertolt: Koldusopera (Prosjačka opera)
Bronte, Emily: Üvöltő szelek (Orkanski visovi)
Byron: Don Juan (ulomci), Childe Harold vándorútja (Putovanja Childea Harolda; ulomci), izbor iz poezije
Bulgakov, Mihail Afanaszjevics (Bulgakov): A Mester és Margarita
Calvino, Italo: Ha egy téli éjszakán egy utazó... (Ako jedne zimske noći neki putnik...)
Camus, Albert: Az idegen (Stranac)
Catullus (Katul) – izbor iz poezije
Cervantes Saavedra, Miguel de: Don Quijote (ulomci)
Csehov, Anton Pavlovics (Anton Pavlovič Čehov): A három nővér; A sirály (Tri sestre; Galeb); izbor iz novela
Dante, Alighieri: Isteni színjáték (Božanstvena komedija; ulomci)
Defoe, Daniel: Robinson Crusoe
Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics (Dostojevski): Bűn és bűnhődés (Zločin i kazna)
Dürrenmatt, Friedrich: Az öreg hölgy látogatása; A fizikusok
Stearns Elliot, Thomas – izbor iz poezije
Flaubert, Gustave: Bovaryné (Madam Bovary)
Goethe, Johann Wolfgang von: Vándor éji dala; Faust (Putnikova noćna pjesma, Faust; ulomci); Az ifjú Werther szerelme (Patnje mladoga Werthera)
Heine, Heinrich – izbor iz poezije
Hoffmann, Ernst Theodor Amadeus: Az arany virágcserép; Homokember
Homérosz (Homer): Íliász; Odüsszeia (Ilijada; Odiseja; ulomci)
Horatius (Horacije) – izbor iz poezije
Keats, John: Óda egy görög vázához (Oda grčkoj urni)
Orwell, George: Állatfarm; 1984 (Životinjska farma)
Oz, Amos – izbor iz romana
Mallarmé, Stephane – izbor iz poezije
Petrarca – izbor iz poezije
Poe, Edgar Allan: A holló (Gavran), izbor iz novela
Reiner Maria Rilke – izbor iz poezije
Rimbaud, Arthur – izbor iz poezije
Rushdie, Salman: A firenzei varázslónő; Sátáni versek
Shakespeare, William: Hamlet; A szentivánéji álom (Hamlet; San ivanjske noći); izbor iz soneta
Stendhal: Vörös és fekete (Crveno i crno)
Swift, Jonathan: Gulliver utazásai (Guliverova putovanja; ulomci)
Szapphó (Sapfa) – izbor iz poezije
Szophoklész (Sofoklo): Oidipusz király; Antigoné (Kralj Edip; Antigona)
Todi, Jacopone da: Himnusz a fájdalmas anyáról
Tolsztoj, Lev (Tolstoj): Ivan Iljics halála (Smrt Ivana Iljiča)
Vagantske pjesme – izbor
Verlaine, Paul – izbor iz poezije
Vergilius (Vergilije) – izbor iz ekloga
Vogelweide, Walter – izbor iz poezije
Withman, Walt – izbor iz poezije
PREPORUČENA I PREDLOŽENA DJELA MAĐARSKE KNJIŽEVNOSTI
Ady, Endre – izbor iz poezije
Arany, János – izbor iz poezije
Arany, László: A délibábok hőse
Babits, Mihály – izbor iz poezije
Balassi, Bálint – izbor iz poezije
Batsányi, János – izbor iz poezije
Bessenyei, György: Magyarság (ulomci)
Berzsenyei, Dániel – izbor iz poezije
Csokonai Vitéz, Mihály – izbor iz poezije
Darvasi, László: A világ legboldogabb zenekara; A könnymutatványosok legendája
Esterházy, Péter: Függő; Javított kiadás
Garaczi, László: Pompásan buszozunk
Háy, János: A bogyósgyümölcskertész fia; izbor iz romana
Janus Pannonius (Ivan Česmički) – izbor iz poezije
Jókai, Mór: Az aranyember
Juhász, Gyula – izbor iz poezije
Karinthy, Frigyes: Így írtok ti (ulomci)
Kármán, József: Fanni hagyományai
Kemény, Zsigmond: Ködképek a kedély láthatárán
Kertész, Imre: Sorstalanság (Čovjek bez sudbine)
Kosztolányi, Dezső: Esti Kornél; izbor iz poezije
Kölcsey, Ferenc – izbor iz poezije
Krúdy, Gyula – izbor iz novela
Lackfi, János – izbor iz poezije
Márai, Sándor: Halotti beszéd; Egy polgár vallomásai
Mikes, Kelemen: Törökországi levelek (ulomci)
Mikszáth, Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival; izbor iz novela
Móricz, Zsigmond – izbor iz kratke proze (Tragédia; Szegény emberek) i romana (Rokonok; Úri muri)
Nádas, Péter: Leírás; Egy családregény vége
Nagy, László – izbor iz poezije
Nemes Nagy, Ágnes – izbor iz poezije
Ottlik, Géza: Iskola a határon
Örkény, István: Egyperces novellák; Tóték
Parti Nagy, Lajos – izbor iz poezije
Pázmány, Péter – izbor iz propovijedi
Petőfi, Sándor – izbor iz poezije
Petri, György – izbor iz poezije
Pilinszky, János – izbor iz poezije
Radnóti, Miklós – izbor iz poezije
Szabó, Lőrinc – izbor iz poezije
Szvoren, Edina – izbor iz novela
Tandori, Desző – izbor iz poezije
Tóth, Árpád – izbor iz poezije
Tóth, Krisztina – izbor iz novela
Varró, Dániel – izbor iz poezije
Vajda, János – izbor iz poezije
Vörösmarty, Mihály – izbor iz poezije
Weöres, Sándor: Psyché (ulomci); izbor iz poezije
PREPORUČENI POPIS FILMOVA ZA SREDNJU ŠKOLU U SKLOPU PREDMETNOGA PODRUČJA MEDIJSKA KULTURA
1. razred
Hétköznapi vámpírok (What We Do in the Shadow, r: Clement, Jemaine; Waititi, Taika; 2014.)
Keresés (Searching, r: Chaganty, Aneesh; 2018.)
2. razred
300 (300, r: Snyder; Zack; 2006.)
Sin City – A bűn városa (Sin City, r: Miller, Frank; Rodriguez, Robert; Tarantino, Quentin; 2005.)
Amélie csodálatos élete (Amélie, r: Jeunet, Jean-Pierre; 2001.)
Hetedik (Se7en, r: Fincher, David; 1995.)
Saul fia (Saul fia, r: Nemes, László; 2015.)
Gyűlölet (La Haine, r: Kassovitz, Mathieu; 1995.)
Nárcisz és Psyché (Nárcisz és Psyché, r: Bódy, Gábor; 1980.)
3. razred
Harcosok klubja (Fight Club, r: Fincher, David; 1999.)
Hatodik érzék (The Sixth Sense, r: Shyamalan, M. Night; 1999.)
Más világ (The Other, r: Amenábar, Alejandro; 2001.)
Szindbád (Szindbád, r: Huszárik. Zoltán; 1971.)
Final cut: Hölgyeim és uraim (Final Cut: Hölgyeim és Uraim, r: Pálfi, György; 2012.)
4. razred
Aljas nyolcas (The Hateful Eight, r: Tarantino, Quentin; 2015.)
Buster Scruggs balladája (The Ballad of Buster Scruggs, r: Coen, Ethan; Coen, Joel; 2018.)
Pshycho (Psycho, r: Hitchcock, Alfred; 1960.)
Twin Peaks (Twin Peaks, r: Frost, Mark; Lynch, David; 1990.)
Trónok harca (Game of Thrones, r: Benioff, David; Weiss, D. B.; 2011.)
Andalúziai kutya (Un chien andalou, r: Buñuel, Luis; 1929.)
Ádám almái (Adam’s Apples; r: Jensen, Anders Thomas; 2005.)
Elégia (Elégia, r: Huszárik, Zoltán; 1965.)
Persona (Persona, r: Bergman, Ingmar; 1966.)
Annie Hall (Annie Hall, r: Allen, Woody; 1977.)
Sátántangó (Sátántangó, r: Tarr, Béla, 1994.)
A torinói ló (A torinói ló, r: Tarr, Béla, 2011.)
Szegénylegények (Szegénylegények, r: Jancsó, Miklós, 1966.)
Szerelem (Szerelem, r: Makk, Károly, 1971.)
Édes Anna (Édes Anna, r: Fábri, Zoltán, 1958.)
Uloga učitelja i nastavnika
U početku procesa učenja i poučavanja usmjeravanje je zadatak nastavnika. U tome procesu sve važniju ulogu treba dobivati poticanje interesa učenika i njihovo samostalno sudjelovanje, odnosno treba razvijati njihovu unutarnju motivaciju. Da bi se to postiglo, učenike treba uključiti u nastavni proces. Učeničku sposobnost samostalnoga učenja može potaknuti i nastavnik, i to ako u procesu učenja i poučavanja istakne zadatke koji odgovaraju upravo tomu cilju.
Odgovornosti učitelja i nastavnika jesu sljedeće:
− predvidjeti nastavni proces te mu zadati okvire
− inicirati stvaranje optimalnoga pedagoškog okružja
− svojom stalnom otvorenošću pomagati u potrazi za rješenjima
− raspolagati odgovarajućim pedagoškim znanjima i sredstvima
− samostalno pripremati i odabirati nastavna pomagala za rad u svome razredu
− organizirati poučavanje u skladu sa sposobnostima učenika i njihovim razvojnim potrebama
− dijeliti s učenicima odgovornost procesa učenja i poučavanja u mjeri u kojoj to potiče njihov razvoj.
Nastavnik mora nastojati da učenici u što većoj mjeri budu odgovorni za svoje učenje. To pak znači da učenici upravljaju svojim učenjem i sudjelovanjem u zajedničkim aktivnostima, i to u mjeri većoj nego obično, a samim tim i s većom odgovornošću. Nakon prethodnoga dogovora učenici u zadanim okvirima određuju rokove, vremenska ograničenja, težinu gradiva koje treba naučiti te što će unijeti u život skupine. Stoga su odgovornosti učenika sljedeće:
− sudjelovati u životu škole s disciplinom koja je u skladu s njegovom dobi
− obavljati vlastite zadatke u skladu s preuzetim obvezama.
U životu škole prisutan je i roditelj kao partner. Stoga su odgovornosti roditelja sljedeće:
− u dogovoru sa školom poticati razvoj svoga djeteta (domaća zadaća, poštovanje pravila)
− pomoći u razvijanju samostalnosti svoga djeteta.
Procesu učenja, međutim, pripada i to da nastavnici i učitelji u suradnji s knjižničarima i drugim stručnim suradnicima primjenjuju brojne obrazovne postupke, a pritom potičući učenike na oblikovanje strategija učenja, komunikacijskih strategija (slušanje i čitanje, pisanje i govorenje), analizu pisanih radova (istraživanje i korištenje informacijama) te na stjecanje samostalnih navika učenja.
Učitelji, nastavnici i stručni suradnici svoj odgojni i obrazovni rad planiraju u skladu sa sposobnostima učenika potičući ih na aktivno sudjelovanje u aktivnostima učenja u kojima mogu primijeniti usvojeno gradivo, što pak potiče razvoj njihova kreativnog i kritičkog mišljenja. Također, to učenicima omogućuje da međusobno surađuju i komuniciraju u različitim situacijama, da razvijaju svoju samostalnost, vještinu iniciranja, osjećaj individualnosti te pospješuju razvoj svih svojih sposobnosti.
Nastavna sredstva i izvori
Ishodima definiranima u kurikulumu dodjeljuju se nastavna sredstva i pomagala.
Dinamika procesa učenja i poučavanja oblikuje se neposrednom komunikacijom između nastavnika i učenika te međusobnom komunikacijom samih učenika, ali i primjenom informacijsko-komunikacijskih tehnologija.
Temeljni su izvori za poučavanje mađarskoga jezika i književnosti ponajprije različiti tekstovi, edukativni tekstovi − tekstovi iz kojih se crpe znanja i spoznaje, prezentacijski i ilustrativni materijali.
Učitelj i nastavnik raspolaže udžbenicima, čitankama i ostalim srodnim materijalima, koje je odobrilo Ministarstvo znanosti i obrazovanja, te različitim nastavnim sredstvima i pomagalima, a materijale za učenje i poučavanje određuje u dogovoru sa stručnjacima, školskim knjižničarima i stručnim suradnicima.
Tekstovi koji se pojavljuju kao izvori za poučavanje mađarskoga jezika i književnosti zasnivaju se na jezičnim modelima prilagođenima dobi učenika, njegovu jezičnom znanju, krugu interesa, iskustvima te prije stečenim jezičnim sposobnostima i vještinama.
Izvori za učenje i poučavanje učenicima trebaju biti lako dostupni.
Stvaranje okružja za učenje
Bitno je da učionica u kojoj se odvija nastava mađarskoga jezika i književnosti ima odgovarajuću opremu te da su lako dostupna nastavna sredstva potrebna za kvalitetno poučavanje sadržaja iz književnosti, jezika i medijske kulture. Brižnom se opremljenošću učionica pozitivno može utjecati na učenički uspjeh, stoga je važno da okružje u kojemu se nastavni proces odvija motivira učenike za rad. Također, za uspješan je odgojno-obrazovni proces važno da se nastavnici svrhovito, učinkovito i kreativno koriste mogućnostima koje im pruža učionica.
Pozitivna atmosfera učionice vrlo je važna za formiranje zajednice i osjećaja pripadnosti. Obećavajuće je ako učenik postane aktivni sudionik u stvaranju radnoga okružja.
Školski odgojno-obrazovni rad postat će uspješan i učinkovit ako i nastavnik i učenik jednako pridonesu stvaranju reda i mira koji su nužni za kvalitetno učenje i poučavanje.
Vremenska organizacija predmeta
Predmet Mađarski jezik i književnost dijelom je i osnovnoškolskoga i srednjoškolskoga obrazovanja. Od 1. do 8. razreda planirani godišnji broj nastavnih sati po razredu jest 140. U srednjoškolskome se obrazovanju godišnji broj sati mijenja ovisno o razredu. Godišnji broj sati u srednjoškolskome nastavnom programu u prva tri razreda jest 140, a u posljednjemu razredu 128 sati.
U prva četiri razreda organizacija je poučavanja fleksibilna, nema zvonjenja, odnosno rasporeda koji je vremenski ograničen, što nastavnicima omogućuje da se u većoj mjeri prilagode odgojnim i obrazovnim potrebama učenika. U višim se razredima odgojno-obrazovni proces ostvaruje na satima koji traju 45 minuta. Preporučljivo je uklopiti dvosate.
Nastavnik i učitelj vlastitim godišnjim nastavnim planom i programom samostalno planira godišnji raspored sati za obradu novoga gradiva, sati za vježbu, sati za ponavljanje i usustavljivanje gradiva te sati za provjeru – imajući pritom u vidu ostvarivanje odgojno-obrazovnih ishoda te kvalitetu napredovanja učenika u određenome razredu. Nastavni se sati u trima predmetnim područjima dijele tako da se ostvare svi definirani ishodi te unutarpredmetna korelacija i integracija.
Stvaranje učeničkih skupina
Učenici se u razrede raspoređuju prema godini rođenja. Razred se može razdijeliti u više odjela, što pak ovisi o broju učenika po odjelu ili broju ponuđenih razrednih odjela. U razredu se mogu oblikovati skupine u svrhu bolje produktivnosti, tako se stvara odgovarajuća radna atmosfera kako bi učenici mogli ostvariti zacrtane ciljeve. Učenici surađuju postavljajući vlastite ciljeve te samostalnim radom doprinose radu skupine, čini ih zadovoljnima biti njezinim članom. Skupine unutar razreda u stvarnome i virtualnome okružju mogu se oblikovati i ako se s učenicima provode projekti (koji se temelje na samostalnome, skupinskome, razrednome i školskome radu). Za učenike za koje je potrebno primijeniti poseban pristup (učenici s teškoćama u učenju, daroviti učenici) nastavnik odgojno-obrazovni rad planira u skladu sa stupnjem razvijenosti kompetencija učenika. U takvim je slučajevima organizaciju nastavnih sati potrebno prilagoditi učeniku: treba odrediti razinu nastavnoga gradiva koje valja usvojiti, odabrati odgovarajuće strategije i metode radi postizanja različitih ciljeva te prilagoditi načine i mjerila ocjenjivanja i vrjednovanja.
G. VRJEDNOVANJE RAZINE USVOJENOSTI ODGOJNO-OBRAZOVNIH ISHODA
Vrjednovanje usvojenosti ishoda predmeta Mađarski jezik i književnost zahtijeva brižno i stručno planiranje, što se čini u cilju ostvarivanja predviđenih ishoda, a u zavisnosti od prikupljenih informacija, podataka i činjenica o rezultatima odgojno-obrazovnoga rada.
Cilj vrjednovanja učeničkoga uspjeha jest učenicima i roditeljima pružiti objektivne informacije, a učiteljima i nastavnicima omogućiti da određuju daljnje razvojne zadatke i ciljeve. Vrjednovanje koje je u skladu s postignutim uspjehom učeniku pomaže u planiranju daljnjega učenja.
Planiranje u obzir uzima predznanje učenika, trenutačnu razinu razvijenosti njihovih vještina i kompetencija, osobne razvojne mogućnosti, dobne karakteristike, utjecaj vrjednovanja na razvoj osobnosti te pedagoške ciljeve.
Vrjednovanje se provodi na osnovi tri različita pristupa:
− vrjednovanje za učenje – temelji se na sustavnim povratnim informacijama i razmjenama iskustava učenika (učitelj i nastavnik – učenik i učenik – učenik), i to u odnosu na razinu usvajanja aktualne nastavne jedinice; vrjednovanje učenike motivira za daljnje učenje i usvajanje spoznaja
− vrjednovanje kao učenje – učenici daju svoj osvrt na proces učenja, prema aktualnim ishodima vrjednuju vlastiti uspjeh (samovrjednovanje) i uspjeh drugih učenika na početku nastavne godine; povratne se informacije odnose na stvorene produkte
− vrjednovanje naučenoga – podrazumijeva sumativno vrjednovanje usvojenosti nastavnoga gradiva; cilj je ocijeniti učenikovo učenje, odnosno razinu usvojenih spoznaja i kompetencija s obzirom na ishode; provodi se tijekom planiranoga razdoblja (obrada, ponavljanje, vježba, usustavljivanje) ili na kraju, a rezultira brojčanom ocjenom.
Vrjednovanje u sklopu predmeta Mađarski jezik i književnost polazi od odgojno-obrazovnih ishoda, što obuhvaća tri predmetna područja: Mađarski jezik i komunikacija (A), Književnost i stvaralaštvo (B), Medijska kultura (C).
Tijekom vrjednovanja sastavnica svakoga od triju predmetnih područja nužno je opažati, pratiti i vrjednovati dubinu i širinu usvojenosti ishoda, a imajući pritom u vidu vrjednovanje usmjereno k afektivnomu (odgojni ishodi) i kognitivnomu (obrazovni ishodi) području.
Odgojno-obrazovni ishodi, razrada odgojno-obrazovnih ishoda, ključni sadržaji te razina usvojenosti »dobar« odgojno-obrazovnih ishoda na kraju razreda nalaze se u predmetnome kurikulumu, a ostale su razine usvojenosti definirane u metodičkim priručnicima.
Vrjednovanje se provodi na tri načina:
− dijagnostičko vrjednovanje: (prethodno vrjednovanje) jest prikupljanje podataka prije jednoga nastavnog sata, nastavne cjeline/teme ili početka programa. Bitno obilježje dijagnostičkoga vrjednovanja jest to da mjeri prethodno znanje, odnosno temeljnu razinu učeničkoga znanja koje nastavniku pomaže u planiranju rada, oblikovanju gradiva i procesa učenja, tj. u praćenju razvoja učenika kojemu je potrebna podrška u učenju
− formativno vrjednovanje: uloga formativnoga vrjednovanja jest oblikovanje procesa učenja, odnosno pružanje sustavnih informacija nastavniku i učeniku o tome što jest, u kolikome opsegu i kako učenik usvojio; riječ je o vrjednovanju sa svrhom napredovanja i unaprjeđivanja budućega učenja, koje se odvija za vrijeme procesa učenja te učeniku pruža mogućnost da promijeni svoj rad; podrazumijeva vrjednovanje razine razvijenosti vještina učenika, učestalo i interaktivno vrjednovanje znanja
− sumativno vrjednovanje: provodi se na kraju određenoga procesa učenja; ispit na kraju tematske cjeline, završni ispit, matura; cilj sumativnoga vrjednovanja jest ocijeniti učenikovo učenje, način i opseg usvojenosti nastavnoga gradiva; razina se usvojenosti ocjenjuje brojčanim ocjenama na ljestvici od jedan do pet, što se evidentira papirnato ili unosom u elektroničku maticu; sumativno vrjednovanje do kraja procesa učenja može imati elemente formativnoga vrjednovanja, čime se učeniku omogućuje napredak i razvoj u sljedećemu procesu učenja.
Sustav sredstava i zadataka koji se rabi u svrhu vrjednovanja obuhvaća usmene i pisane oblike vrjednovanja, oblike vrjednovanja koji se temelje na radu u skupini ili paru, provjere znanja, jednostavne ili složene zadatke koje osmišlja nastavnik, predstavljanja ili manja predavanja pripremljena s pomoću informacijsko-komunikacijskih tehnologija, učeničke mape.
Radi uspješnoga usvajanja temeljnih kompetencija prethodna su vrjednovanja tijekom prvoga i drugoga razreda ključna, i to zbog odstupanja s obzirom na učeničke sposobnosti, vještine i prethodno znanje. Na temelju tih rezultata organizira se proces učenja. Glavni zadatak jest učinkovito i diferencijacijsko razvijanje vještina i kompetencija (prilagođeno pojedincu). Cilj je da svaki učenik na kraju drugoga, a potpuno na kraju četvrtoga razreda stekne čvrste i automatizirane predmetne kompetencije (npr. pisanje, temeljna pravopisna znanja, čitanje, razumijevanje teksta) te tako zakorači u drugo odgojno-obrazovno razdoblje osnovnoškolskoga obrazovanja.
Početno polugodište školskoga obrazovanja treba promatrati kao uvodno razdoblje čiji je glavni zadatak upravo razvijanje znanja i kompetencija, stoga u tome razdoblju učitelj vrjednovanje u svrhu napredovanja i unaprjeđivanja znanja (formativno vrjednovanje) ponajprije može razvijati na stručno potkrijepljenim opažanjima.
Na početku novoga odgojno-obrazovnog razdoblja, tj. neposredno nakon prelaska s jednoga odgojno-obrazovnog razdoblja na drugo, u prvome mjesecu uvijek treba primijeniti formativno vrjednovanje.
U procesu pripreme plana učenja i metoda koje će se uporabiti nastavnik može zatražiti pomoć drugih obrazovnih stručnjaka.
Razina usvojenosti odgojno-obrazovnih ishoda iskazuje se riječju i brojkom. To vrjednovanje ne podrazumijeva nužno aritmetičku sredinu brojčanih ocjena, ono je pokazatelj učenikova odnosa prema učenju i osobnomu razvoju.
Informacije o učenikovim postignućima i napretku mogu se pružati formalno (izvješće o praćenju, dodatak svjedodžbi, podatci i bilješke u e-Matici itd.) i neformalno (razgovori s roditeljima, razmjena informacija itd.).
Nastavnik tijekom procesa vrjednovanja nastoji što detaljnije opisati ukupnost i kvalitetu postignuća učenika u pojedinome odgojno-obrazovnom razdoblju. Ti osvrti moraju biti konkretni, točni i specifični glede opisivanja učenikovih rezultata, postignuća i napredovanja, a sve u skladu s očekivanjima definiranima predmetnim kurikulumom.
Razina se usvojenosti ishoda ocjenjuje prema ljestvici školskih ocjena od pet stupnjeva. Zaključna se ocjena iskazuje i riječju i brojkom (nedovoljan – 1, dovoljan – 2, dobar – 3, vrlo dobar – 4, odličan – 5).
A HORVÁTORSZÁGI MAGYAR TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁK NEMZETI ALAPTANTERVE (CURRICULUMA) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL (A MODELL)
BEVEZETŐ
A saját történelmi területén élő, őslakos kisebbségi státuszú horvátországi magyar nemzeti közösség jogosult – többek között – a magyar nyelvű oktatásra és nevelésre, a magyar nyelv szóbeli és írásbeli, formális és informális használatára a magán – és a közszférában egyaránt.
A magyar nyelv a magyar nemzet és a horvátországi magyar nemzeti kisebbség szellemi és kulturális örökségében kiemelkedő szerepet tölt be, és elengedhetetlen a tanulók nemzeti identitástudatának kialakításához, valamint elsődleges eszköze az ismeretszerzésnek is.
Horvátországban a magyar nemzeti kisebbség tagjainak száma megközelítőleg 14 ezer.
Elődeink századokon át áldozatosan küzdöttek a magyar nemzet, a magyar nyelv és kultúra fennmaradásáért. Hitték, hogy »Nyelvében él a nemzet”.
Tehetségükkel és szorgalmukkal gyarapították Európa közös értékeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Tiszteljük más népek nyelvét, fontosnak és hasznosnak tartjuk más népek nyelvének elsajátítását, de saját anyanyelvünk megőrzése és ápolása számunkra kötelesség. Tartozunk ezzel elődeinknek, és így örökíthetjük tovább utódainknak is.
A különböző tudományágak és más népek nyelvének magas szintű ismerete csak akkor várható, ha az anyanyelvet megfelelően elsajátítjuk, többek között az anyanyelvi oktatás révén.
Ez a curriculum a horvátországi magyar általános iskolákban és középiskolában megvalósuló magyar nyelv – és irodalomtanítás alapjául szolgál. Olyan tanulók oktatását teszi lehetővé, akik a magyar nyelvet és irodalmat anyanyelvi szinten tanulják.
A. A TANTÁRGY LEÍRÁSA
Alapelvek és célok
A magyar nyelv és irodalom tantárgy legfőbb célja az anyanyelvi kompetencia fejlesztése, a beszélt és írott nyelv kifejező és árnyalt használatának elősegítése, valamint az irodalomnak mint művészetnek, a klasszikus és kortárs irodalmi művek értésének és értelmezésének elsajátítása, az irodalmi műveltség alapjainak megszerzése.
Az anyanyelvi kommunikáció olyan meghatározó alapkompetencia, amely jelentős mértékben befolyásolja az egyes tanulási területeken megszerezhető tudás mélységét és minőségét, a másokkal folytatott kommunikáció hatékonyságát és eredményességét, valamint az önkifejezés képességét.
Az anyanyelvi kompetencia megfelelő fejlettségi szintje elősegíti a közösségi normák követhetőségét, ezen keresztül befolyásolja az egyén és a nyelvi közösség sorsát és jövőjét.
Az anyanyelv komplex oktatásának meg kell alapoznia, majd fejlesztenie a tanulók tudatos nyelvhasználatát, az anyanyelv és az anyanyelvű kultúra ápolása iránti szeretetet és igényt. A magyar nyelv oktatásának fontos célja az eltérő nyelvi környezetben élő, és az iskolába eltérő nyelvtudással érkező tanulók nyelvtudásának kiegyenlítése. A magyar nyelv tanulása hozzájárul a tanulók személyiségének formálásához, megteremti a magyar néphez és kultúrához való kötődés alapjait, fejleszti a tanulók nemzeti azonosságtudatát.
A tantárgy magyar nyelvi vonatkozásai a formális nevelés-oktatás keretei között folytatják az anyanyelvnek a kora és kisgyermekkorban történő természetes elsajátítását. A tantárgy célkitűzése a nyelvről való tudás, az anyanyelv szóban és írásban történő helyes, színvonalas, kontextusfüggő használatának és értésének a megalapozása, gyakorlása és kialakítása. Az így megszerzett tudás megalapozza a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint az ezzel szoros összefüggésben álló differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét.
A tantárgy legfőbb feladata a biztos olvasási készségek kialakítása és az értő olvasásnak a tudásalakítással párhuzamos fejlesztése. A szövegértés és -értelmezés hatékony fejlesztésének célja olyan - a hagyományos és digitális formában megjelenő írott szövegek értési stratégiáira vonatkozó - tudás (metakogníció) kialakítása, amely a hétköznapi, az irodalmi, a szakmai és a tudományos szövegek feldolgozását egyaránt támogatja. Ennek a kompetenciának a megszerzésével válik lehetségessé a szövegekben foglalt kritikus információknak a tudás aktuális szintje szerinti azonosítása, feldolgozása, az eltérő szövegtípusok tanulmányozását segítő motiváció fenntartása.
A tantárgy irodalmi vonatkozásai a tanulók nyelvtudásához, valamint értelmi és érzelmi fejlettségéhez illeszkedő irodalmi művek megismertetésével, aktív feldolgozásával segítik az információ – és élményszerző olvasási kompetencia kialakítását, a versek és prózai szövegek tartalmi és nyelvi szépségének felismerését, az irodalmi művek befogadásához szükséges készségek fejlesztését és a befogadásra való nyitottság formálását. Az irodalmi műveltség kialakításában jelentős szerepet kap a belső motivációra épített olvasási igény megteremtése és fenntartása, a klasszikus és a kortárs, a nemzeti és az egyetemes irodalmi kultúra megismerése, a különböző befogadási és értelmezési stratégiák elsajátítása, valamint az irodalmi ízlés és a kifejezésmódok történeti változásainak áttekintése. Az irodalom a magyar szerzők művein keresztül a nemzeti identitás alakítását, más nemzetek irodalmi alkotásainak megismerésével és elemzésével a saját és más kultúrák összehasonlítását és megértését támogatja.
A tantárgy médiakultúrát érintő vonatkozásai a diákok erősen mediatizált környezetét kívánja reflektálttá tenni. A különböző médiatartalmak eljárásának és eszköztárának láthatóvá tételével fejleszti a diákok analizáló készségét és kritikai gondolkodását, valamint hozzásegíti a tanulót saját pozicionáltságának a meglátásához is. A művészi médiatartalmak vizsgálata hozzájárul az esztétikai neveléshez, erősíti a különböző befogadási és értelmezési stragiák alkalmazásának készségét. A különböző médiajelenségek társadalmi aspektusának vizsgálata elősegíti a diákok rendszerszintű szemléletének fejlődését, erősíti a polgári felelősségvállalás belső igényét. A lokális és nemzeti tartalmak vizsgálata hozzásegíti a diákot az identitástudatának elmélyítéséhez, környezetének sok szempontú megértéséhez.
B. A TANULÁSI ÉS TANÍTÁSI FOLYAMAT OKTATÁSI-NEVELÉSI CÉLJAI
A tanuló:
– a magyar nyelv szóbeli és írásbeli kommunikációs eszköztárát életkorának megfelelő szinten sajátítja el, képessé válik a nyelvi rendszer funkcionális elemzésére, valamint az erre vonatkozó ismereteinek alkalmazására;
– az írásbeli és a szóbeli szövegalkotás szabályait különböző témájú, műfajú és formájú szövegek feldolgozásával sajátítja el, ennek révén önálló kifejezésmódokat, árnyalt, gazdag szókincset, valamint hatékony olvasási szokásokat alakít ki;
– folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási kompetenciái lehetővé teszik, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve azonosítsa, tudatosan alkalmazza, megértse, elemezze a verbális és nem verbális kommunikáció kódjait, tényezőit és ezek kapcsolatait;
– tudatos médiahasználóvá válik, az adott információkhoz kritikusan viszonyul, a gyűjtött információkat lényegük szerint súlyozza, ezáltal bővíti ismereteit;
– megismeri az információszerzés különböző lehetőségeit, amelyek segítségével önállósul a tanulásban és az önművelésben;
– különböző szövegtípusok több szempontú értelmezésére képes;
– a magyar és világirodalmi alkotások megismerésével kialakul olvasási igénye, valamint a művészetek iránti általános érdeklődése;
– érdeklődési körének megfelelő magyar és világirodalmi szövegeket olvas, kontextusba helyez, különböző forrásokból származó tartalmakat és információkat kritikusan elemez, értékeli azok hitelességét;
– fejleszti saját nyelvi-kulturális identitását azzal, hogy a magyar nyelvnek a saját közösségén belül használt dialektusában is kommunikál, tiszteletben tartja a különböző kulturális közösségek értékeit, kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, valamint az ezekhez való kötődés igénye;
– képes megfogalmazni és megvédeni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, valamint nyitottan viszonyul mások érveléséhez. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban a szülőföldhöz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata.
C. A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGY CURRICULUMÁNAK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS TERÜLETEI
A magyar nyelv tanítását és tanulását három tudományosan megalapozott és egymással összefüggő fő tantárgyi témakör alkotja:
• Nyelv és kommunikáció
• Irodalom és irodalmi alkotások
• Médiakultúra
Minden fő témakörön belül fejlesztjük a tanuló kommunikációs nyelvi kompetenciáját, azaz az alábbi kommunikációs készségeket: írás – és olvasástechnikát, a hallás és olvasás utáni szövegértést, illetve az írásbeli és szóbeli szövegalkotást.
A. Nyelv és kommunikáció
A nyelv a kifejezés és a megértés eszköze, valamint az egyén szellemi, erkölcsi, érzelmi, társadalmi és kulturális fejlődésének alapja is egyben. A nyelvi szocializáció a nyelv elsajátításának folyamata, amely nélkülözhetetlen a társadalomba való beilleszkedéshez.
Ezen a fő témakörön belül a tanuló megismeri a magyar köznyelv fejlődését, alapvető szabályait, törvényszerűségeit.
A nyelvet társadalmi jelenségnek és a nemzeti identitás összetevőjének tekinti. A tanuló megkülönbözteti a köznyelvet és a dialektust, a szociolektust és az idiolektust, megkülönbözteti a funkcionális stílusokat, alkalmazza azokat különböző kommunikációs helyzetekben.
A tanuló a helyesírási szabályoknak, valamint a kontextusnak megfelelő szövegeket hoz létre.
A nyelv és kommunikáció fő témakört öt fejlesztési terület alkotja:
1. Szövegértés
– olvasott és hallott szöveg több szempontú értelmezése
– olvasási stratégiák
– szó – és kifejezéskészlet bővítése
2. Szövegalkotás
– szókincsfejlesztés
– szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése
3. Nyelvi szintek
– a különböző nyelvi szintekre vonatkozó leíró ismeretek elsajátítása (hang, betű, szó, szókapcsolat, mondat, szöveg)
– helyesírási szabályok alkalmazása
4. Nyelv és társadalom
– nemzeti identitástudat fejlesztése
– frazeológiai ismeretek elsajátítása
– a nyelv eredetének és változásainak megismerése
– a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat tudatosítása
– a nyelv rétegződésének feltérképezése (dialektusok, szociolektusok)
– nyelvpolitika
5. Kommunikációkultúra
– önálló véleménynyilvánítás
– az érvelés alapjai
– vitakultúra
– kritikai gondolkodás
– nyelvi illem
B. Irodalom és irodalmi alkotások
Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához utat nyit a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére.
Az irodalom és irodalmi alkotások fő témakört négy fejlesztési terület alkotja:
1. Irodalomelmélet
kifejező, értő olvasás
alapvető irodalomelméleti ismeretek: formák, műnemek, műfajok, kifejezőeszközök, stílusirányzatok
az irodalmi nyelv sajátosságai
ismeretközlő szövegek
2. Műelemzés
megállapítások, véleményalkotás az irodalmi művekhez kapcsolódóan
az irodalomelméleti ismeretek készségszintű alkalmazása
3. Műismeret
világirodalmi, magyar irodalmi művek, helyi, hazai irodalmi alkotások
házi olvasmányok
memoriterek
alkotók
nemzeti identitás, kulturális emlékezet
4. Olvasóvá nevelés
olvasói motiváció kialakítása
könyvtári ismeretek
C. Médiakultúra
A tanítás nem hagyhatja figyelmen kívül a média nagy befolyását és szerepét a mai társadalomban. Ahhoz, hogy a tanuló kritikusan meg tudja vizsgálni az adott médiumot, megfelelő médiaműveltségi szinttel és a kritikus gondolkodás képességével kell rendelkeznie.
A médiakultúra területe a média által közvetített számos szóbeli és vizuális szimbólum értelmezésén alapul. A tanulót a médiával való kommunikációra, a médiaüzenetek megértésére és annak értékelésére oktatjuk.
A tanulót arra ösztönözzük, hogy médiaüzeneteket és kreatív szövegeket hozzon létre, és így alkotó munkája révén gazdagítsa közvetlen és tágabb környezetének kultúráját. Ez a terület egyaránt fejleszti az észlelést, a koncentrációt és a vizuális memóriát, valamint az önbizalmat, az empátiát, a szolidaritást és a toleranciát.
A médiakultúra fő témakört két fejlesztési terület alkotja:
1. Médiumok
– alapvető médiumok megkülönböztetése
– sajtóműfajok
– dramatizálás és színház
– vizuális médiumok, filmművészet
– digitális szövegek befogadása, digitális szövegalkotás
2. Média és társadalom
– a média hatása a hétköznapi életre
– a média szerepe a társadalmi folyamatokban
– hitelesség és reprezentáció
D. AZ OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI EREDMÉNYCÉLOK, AZ OSZTÁLYONKÉNTI, A FŐ TÉMAKÖRÖNKÉNTI ÉS FEJLESZTÉSI TERÜLETENKÉNTI TARTALMAK, VALAMINT AZ ELSAJÁTÍTÁSI SZINTEK
A tanulót a tevékenységekre épülő tanulásszervezési formák támogatják a nevelési-oktatási eredménycélok által kijelölt ismeretek és készségek elsajátításában, valamint a releváns kompetenciák megszerzésében.
Az eredménycélok megvalósítása olyan folyamat, amelyben a tartalmak, feladatok, aktivitások az oktatás kezdetétől fokozatosan bővülnek, elmélyülnek és megfelelő kompetenciák kialakulását, fejlődését eredményezik.
Az előirányzott óraszám a Magyar nyelv és irodalom tantárgy curriculumában a következőképpen oszlik meg osztályonként az általános iskolai oktatásban:
140 + 140 + 140 + 140 + 140 + 140 + 140 + 140
Az előirányzott óraszám a Magyar nyelv és irodalom tantárgy curriculumában a következőképpen oszlik meg osztályonként a középiskolai oktatásban:
140 + 140 + 140 + 128
A tantárgyat az alábbi fő témakörök alkotják, melyeket a következőképpen jelöljük:
A. Nyelv és kommunikáció
B. Irodalom és irodalmi alkotások
C. Médiakultúra
A fő témakörökhöz tartozó egyes táblázatok oszlopaiban szerepelnek az oktatási-nevelési eredménycélok, az eredménycélok kidolgozása és az év végi közepes szint elérésének követelményei.
Az első oszlopban alkalmazott rövidítések magyarázata:
ÁI – általános iskola
KI – középiskola
MNY – magyar nyelv
A. – Nyelv és kommunikáció
B. – Irodalom és irodalmi alkotások
C. – Médiakultúra
A fő témakörhöz kapcsolt első szám az eredménycélok jelölésénél az osztályra vonatkozik, pl.:
A.1. – első osztály
A.2. – második osztály
A fő témakörhöz kapcsolt utolsó szám pedig a fejlesztési terület sorszámát mutatja:
A.1.1. – az első fejlesztési terület (Szövegértés)
A.1.2. – a második fejlesztési terület (Szövegalkotás)
A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGY FŐ TÉMAKÖREIHEZ ÉS FEJLESZTÉSI TERÜLETEIHEZ KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYCÉLOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLYÁBAN
| A. NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ | |||
| 1. osztály | 2. osztály | 3. osztály | 4. osztály |
| SZÖVEGÉRTÉS ÁI MNY A.1.1. A tanuló hallgatja az olvasott rövid szöveget, majd a tanító segítségével mondja vissza a hallottakat. |
SZÖVEGÉRTÉS ÁI MNY A.2.1. A tanuló hallgatja, figyelemmel kíséri az olvasott szöveget és teljes mondatokkal válaszol a feltett kérdésekre. |
SZÖVEGÉRTÉS ÁI MNY A.3.1. A tanuló figyelemmel kíséri az olvasott szöveget és feltett kérdések alapján elmondja annak tartalmát. |
SZÖVEGÉRTÉS ÁI MNY A.4.1. A tanuló az olvasott vagy elhangzott szöveget önállóan és érthetően elmondja és interpretálja. |
| SZÖVEGALKOTÁS ÁI MNY A.1.2. A tanuló beszél és beszélget nyelvi fejlettségi szintjének megfelelően. |
SZÖVEGALKOTÁS ÁI MNY A.2.2. A tanuló a korának megfelelően beszél és beszélget a megadott témáról és élethelyzetekről. |
SZÖVEGALKOTÁS ÁI MNY A.3.2. A tanuló érthetően fejezi ki magát beszédben és írásban a megadott témáról. |
SZÖVEGALKOTÁS ÁI MNY A.4.2. A tanuló érthetően beszél, és vitát indít a megadott vagy szabad témáról, megfelelően és önállóan fejezi ki mondanivalóját. |
| NYELVI SZINTEK ÁI MNY A.1.3. A tanuló felismeri a hangokat és a betűket, elsajátítja és alkalmazza az olvasás jelrendszerét, valamint szabályosan alakítja és kapcsolja a betűket. |
NYELVI SZINTEK ÁI MNY A.2.3. A tanuló a szavak és mondatok írása során alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat, valamint a nyelvtani és nyelvhelyességi ismereteket. |
NYELVI SZINTEK ÁI MNY A.3.3. A tanuló felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, alkalmazza a tanult szabályokat. Felismeri és megnevezi a tanult szófajokat. |
NYELVI SZINTEK ÁI MNY A.4.3. A tanuló kibővített nyelvi ismereteit helyesen alkalmazza a feladatok megoldásában, valamint rövid szövegek írásában. |
| NYELV ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY A.1.4. A tanuló a kommunikációnak megfelelő nyelvet használja. |
NYELV ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY A.2.4. A tanuló megkülönbözteti a szűk környezetében és az iskolában használt nyelvváltozatot. |
NYELV ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY A.3.4. A tanuló részt vesz nyelvi-közösségi értékeinek ápolásában. |
NYELV ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY A.4.4. A tanuló a nyelvi identitását kulturális ismeretekkel támasztja alá. |
| KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA ÁI MNY A.1.5. A tanuló egyszerű kommunikációs helyzetekben megfelelő szavakat, szókapcsolatokat használ. |
KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA ÁI MNY A.2.5. A tanuló alapvető kommunikációs helyzetekben megfelelő szavakat, szókapcsolatokat, mondatszerkezeteket használ. |
KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA ÁI MNY A.3.5. A tanuló kommunikációs helyzetekben egész mondatokkal fejezi ki gondolatait az adott témával kapcsolatban. |
KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA ÁI MNY A.4.5. A tanuló érthetően, a kommunikációs helyzetnek megfelelően beszél és megfogalmazza saját álláspontját, véleményét. |
| B. IRODALOM ÉS IRODALMI ALKOTÁSOK | |||
| IRODALOMELMÉLET ÁI MNY B.1.1. KIFEJEZŐ ÉRTŐ OLVASÁS A tanuló életkori sajátosságának megfelelő rövid irodalmi szövegeket olvas kifejező értő olvasással. |
IRODALOMELMÉLET ÁI MNY B.2.1. A tanuló életkori sajátosságainak megfelelő szöveget olvas értő olvasással, az irodalmi szöveget a műfaj sajátosságainak megfelelően olvassa. |
IRODALOMELMÉLET ÁI MNY B.3.1. A tanuló életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi szöveget olvas értő olvasással, felismeri és megnevezi az elolvasott szöveg műfaját. |
IRODALOMELMÉLET ÁI MNY B.4.1. A tanuló életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi szöveget olvas értő olvasással, megnevezi a műfaját és jellemzi azt. |
| MŰELEMZÉS ÁI MNY B.1.2. A tanuló életkori sajátosságának megfelelő irodalmi szövegek olvasása/hallgatása alapján kifejezi az olvasottak által nyújtott élményeit, érzelmeit szóban. |
MŰELEMZÉS ÁI MNY B.2.2. A tanuló életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi szövegek olvasása/hallgatása alapján kifejezi az olvasottak által nyújtott élményeit, érzelmeit szóban és írásban. |
MŰELEMZÉS ÁI MNY B.3.2. A tanuló életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi szövegek olvasása alapján szóban megfogalmazza a szöveg által nyújtott élményét, véleményét. |
MŰELEMZÉS ÁI MNY B.4.2. A tanuló életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi szövegek olvasása alapján szóban, írásban megfogalmazza véleményét és összekapcsolja a szöveg által nyújtott élményét saját tapasztalataival. |
| MŰISMERET ÁI MNY B.1.3. A tanuló a látottak és hallottak alapján felismeri az irodalmi alkotásokat. |
MŰISMERET ÁI MNY B.2.3. A tanuló forma és tartalom alapján felismeri és megkülönbözteti az irodalmi alkotásokat. |
MŰISMERET ÁI MNY B.3.3. A tanuló a hallottak alapján megnevezi az irodalmi alkotásokat és felsorolja azok jellemzőit. |
MŰISMERET ÁI MNY B.4.3. A tanuló az olvasottak alapján leírja az irodalmi alkotások sajátosságait. |
| OLVASÓVÁ NEVELÉS ÁI MNY B.1.4. A tanuló saját érdeklődési körének, életkori sajátosságainak megfelelően választ a felkínált irodalmi szövegekből, alkotásokból és olvassa azokat. |
OLVASÓVÁ NEVELÉS ÁI MNY B.2.4. A tanuló önállóan választ az irodalmi szövegekből, alkotásokból, saját érdeklődési körének megfelelően, értelemmel hallgatja/olvassa azokat. |
OLVASÓVÁ NEVELÉS ÁI MNY B.3.4 A tanuló saját érdeklődési körének, életkori sajátosságainak megfelelően választ az irodalmi szövegekből, alkotásokból és rendszeresen olvassa azokat. |
OLVASÓVÁ NEVELÉS ÁI MNY B.4.4. A tanuló saját érdeklődési körének, életkori sajátosságainak megfelelően, rendszeresen választ az irodalmi szövegekből, alkotásokból, nyitottságot tanúsít az olvasás iránt. |
| C. MÉDIAKULTÚRA | |||
| MÉDIUMOK ÁI MNY C.1.1. A tanuló életkori sajátosságainak megfelelően megismeri a médiát. |
MÉDIUMOK ÁI MNY C.2.1. A tanuló életkori sajátosságainak és érdeklődési körének megfelelően megkülönbözteti a médiumokat. |
MÉDIUMOK ÁI MNY C.3.1 A tanuló érdeklődési körének megfelelően kiválasztja a számára megfelelő médiumot és véleményt mond róla. |
MÉDIUMOK ÁI MNY C.4.1. A tanuló érdeklődési körének megfelelően megkülönbözteti a médiumok fajtáit, elmagyarázza az azok közti különbségeket. |
| MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY C.1.2. A tanuló hallgatja/olvassa az információkat tartalmazó médiaszövegeket kezdő írásbeliségének megfelelően. |
MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY C.2.2. A tanuló hallgatja/olvassa az információkat tartalmazó médiaszövegeket írásbeliségének megfelelően és alapvető adatkeresési technikákat használ. |
MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY C.3.2. A tanuló hallgatja, olvassa az információkat tartalmazó, korának megfelelő médiaszövegeket s önállóan adatokat keres különböző forrásokból. |
MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY C.4.2. A tanuló hallgatja, olvassa az információkat tartalmazó médiaszövegeket, és önállóan kiemeli a különböző médiumú információk lényegét. |
A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGY FŐ TÉMAKÖREIHEZ ÉS FEJLESZTÉSI TERÜLETEIHEZ KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYCÉLOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-8. OSZTÁLYÁBAN
| A. NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ | |||
| 5. osztály | 6. osztály | 7. osztály | 8. osztály |
| SZÖVEGÉRTÉS ÁI MNY A.5.1. A tanuló különböző műfajú és formájú szövegeket olvas, azokban információt keres, alapvető összefüggéseket felismer. Kiemeli a kulcsszavakat. |
SZÖVEGÉRTÉS ÁI MNY A.6.1. A tanuló különböző műfajú és formájú szövegeket olvas, hallgat, a kommunikációs helyzetnek megfelelően értelmez. Kiemeli a szöveg lényegi pontjait. |
SZÖVEGÉRTÉS ÁI MNY A.7.1. A tanuló összetettebb szövegekben, megadott szempontok alapján koherens jelentést ismer fel és artikulál. |
SZÖVEGÉRTÉS ÁI MNY A.8.1. A tanuló nem lineáris szövegekben megadott szempontok alapján koherens jelentéseket ismer fel és dolgoz fel. |
| SZÖVEGALKOTÁS ÁI MNY A.5.2. A tanuló érthetően fejezi ki véleményét az adott témának megfeleően. Az újonnan megismert szavakat és kifejezéseket használja szóbeli és írásbeli szövegekben. |
SZÖVEGALKOTÁS ÁI MNY A.6.2. A tanuló érthetően és szabatosan fejezi ki véleményét az adott témának, szövegtípusnak és kommunikációs szándéknak megfelelően. |
SZÖVEGALKOTÁS ÁI MNY A.7.2. A tanuló összefüggő szöveget hoz létre. Az újonnan megismert mondatszerkezeteket és mondattípusokat tudatosan alkalmazza szóbeli és írásbeli szövegekben. |
SZÖVEGALKOTÁS ÁI MNY A.8.2. A tanuló összefüggő, kifejező szöveget hoz létre és ad elő. Az újonnan megismert szóalkotási módokat és az összetett mondatokat beépíti a szövegalkotási folyamatába. |
| NYELVI SZINTEK ÁI MNY A.5.3. A tanuló a tanult helyesírási szabályokat tudatosan alkalmazza. Hangtani és alaktani elemeket felismer, megnevez, megkülönböztet. |
NYELVI SZINTEK ÁI MNY A.6.3. A tanuló a tanult helyesírási szabályokat tudatosan alkalmazza. Szófajokat és szóelemeket felismer, megnevez, megkülönböztet. |
NYELVI SZINTEK ÁI MNY A.7.3. A tanuló a tanult helyesírási szabályokat tudatosan alkalmazza. Mondatrészeket és mondattípusokat ismer fel, megnevez és megkülönböztet. |
NYELVI SZINTEK ÁI MNY A.8.3. A tanuló a tanult helyesírási szabályokat tudatosan alkalmazza. Az összetett mondatok típusait, a szóalkotási módokat felismeri, megnevezi és megkülönbözteti. |
| NYELV ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY A.5.4. A tanuló a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatot használja. Felismeri és használja az állandósult szókapcsolatokat. |
NYELV ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY A.6.4. A tanuló felismeri a nyelv történeti változásának mibenlétét, az irodalmi nyelvnek a köznyelvitől való eltéréseit. |
NYELV ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY A.7.4. A tanuló több nyelvváltozatot használ meghatározott témán belül is. |
NYELV ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY A.8.4. A tanuló több nyelvváltozatot használ és jellemez. |
| KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA ÁI MNY A.5.5. A tanuló érthetően, a kommunikációs helyzetnek megfelelően beszél, és önállóan megfogalmazza saját álláspontját, véleményét. |
KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA ÁI MNY A.6.5. A tanuló érthetően, a kommunikációs szándéknak megfelelően beszél, és megfogalmazza, indokolja saját álláspontját, véleményét. Vitapartnerét meghallgatja. |
KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA ÁI MNY A.7.5. A tanuló érthetően, a kommunikációs helyzetnek megfelelően beszél, és saját álláspontját, véleményét érvekkel alátámasztja. A vitakultúra alapvető szabályait betartja. |
KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA ÁI MNY A.8.5. A tanuló értelmezi a tömegkommunikációs helyzeteket. Vitában reflektál saját álláspontjára. |
| B. IRODALOM ÉS IRODALMI ALKOTÁSOK | |||
| IRODALOMELMÉLET ÁI MNY B.5.1. A tanuló megkülönbözeteti és megnevezi az alapvető műformákat, műfajokat, műnemeket, stilisztikai kifejezőeszközöket. |
IRODALOMELMÉLET ÁI MNY B.6.1. A tanuló felismeri a tanult műformákat, műfajokat, műnemeket, jellemzőiket azonosítja. Felismeri és megnevezi a stilisztikai kifejezőeszközöket. |
IRODALOMELMÉLET ÁI MNY B.7.1. A tanuló megkülönbözeteti és leírja az alapvető műformákat, műfajokat, műnemeket, stilisztikai kifejezőeszközöket, korszakokat. |
IRODALOMELMÉLET ÁI MNY B.8.1. A tanuló összehasonlít műformákat, stilisztikai kifejezőeszközöket, korszakokat. |
| MŰELEMZÉS ÁI MNY B.5.2. A tanuló kifejezi érzéseit, gondolatait, tapasztalatait az irodalmi művekkel kapcsolatban, illetve ezt összefüggésbe hozza a mű műfajával, kifejezőeszközeivel, formai jegyeivel. |
MŰELEMZÉS ÁI MNY B.6.2. A tanuló megállapításokat tesz az adott mű egyes poétikai sajátosságaira vonatkozóan, azokat indokolja. |
MŰELEMZÉS ÁI MNY B.7.2. A tanuló irodalomelméleti ismereteit irányítással alkalmazza. A művet több szempontból értelmezi, az elmondottakat a szövegből vett példákkal támasztja alá. |
MŰELEMZÉS ÁI MNY B.8.2. A tanuló önállóan alkalmazza aktuális irodalomelméleti ismereteit. Adott szempontok alapján jelentéseket tulajdonít a műnek. |
| MŰISMERET ÁI MNY B.5.3. A tanuló a tárgyalt világ – és magyar irodalmi műveket felismeri, illetve azokból idéz. |
MŰISMERET ÁI MNY B.6.3. A tanuló a tárgyalt magyar és világirodalmi műveket megnevezi és leírja, illetve ezekből idéz. |
MŰISMERET ÁI MNY B.7.3. A tanuló a tárgyalt világ – és magyar irodalmi műveket megnevezi, azokra vonatkozó ismereteit kifejti, illetve idéz belőlük. |
MŰISMERET ÁI MNY B.8.3. A tanuló a tárgyalt világirodalmi, magyar, hazai és helyi műveket megnevezi, csoportosítja, az azokra vonatkozó ismereteit kifejti. Saját szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaiban kreatívan merít a tanult művekből. |
| OLVASÓVÁ NEVELÉS ÁI MNY B.5.4. A tanuló ajánlásra vagy egyéni érdeklődésének megfelelően választ és olvas. Olvasmányélményeihez szabadidejében is kapcsolódik. |
OLVASÓVÁ NEVELÉS ÁI MNY B.6.4. A tanuló kialakult érdeklődésének megfelelően rendszeresen olvas. Olvasmányélményeiről beszámol. Olvasmányait alkotótevékenységek során feldolgozza. |
OLVASÓVÁ NEVELÉS ÁI MNY B.7.4 A tanuló különböző eszközök segítségével rendszeresen olvas változatos formájú és műfajú műveket. Olvasási élményeiről a tanult fogalmakat alkalmazva beszámol, azokat megjeleníti. |
OLVASÓVÁ NEVELÉS ÁI MNY B.8.4. A tanuló olvasmányait és ahhoz kapcsolódó produktumokat bemutat, véleményez, összevet. Olvasmányait ütemezi. |
| C. MÉDIAKULTÚRA | |||
| MÉDIUMOK ÁI MNY C.5.1. A tanuló megkülönbözteti és jellemzi a vizuális, az audio, az audiovizuális és az írott médiát. |
MÉDIUMOK ÁI MNY C.6.1. A tanuló elemzi a rövid audiovizuális produktumokat. |
MÉDIUMOK ÁI MNY C.7.1 A tanuló értelmezi a szöveges és képi platformot összekapcsoló médiaproduktumot (pl. képregény, mém, versvideó). |
MÉDIUMOK ÁI MNY C.8.1. A tanuló megkülönbözteti a sajtóműfajokat, ezeknek megfelelő különböző közvetítő közegű (platformú) médiaproduktumokat hoz létre. Reflektál a médiaüzenetek realitáshoz való viszonyára. |
| MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY C.5.2. A tanuló felismeri az internetes zaklatást, bántalmazást, felsorol etikus cselekvési lépéseket bántalmazottként és a bántalmazás tanújaként. |
MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY C.6.2. A tanuló felismeri és leírja az egyes médiaproduktumok hatását a vásárlási szokásokra. |
MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY C.7.2. A tanuló tiszteletben tartja az alapvető személyiségi jogokat, felismeri azok megsértését, illetve a gyűlöletbeszédet. |
MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY C.8.2. A tanuló felismeri és leírja a média nyelvhasználatra gyakorolt hatását, véleményt alkot erről a folyamatról. |
A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGY FŐ TÉMAKÖREIHEZ ÉS FEJLESZTÉSI TERÜLETEIHEZ KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYCÉLOK A KÖZÉPISKOLA 1-4. OSZTÁLYÁBAN
| A. NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ | |||
| 1. osztály | 2. osztály | 3. osztály | 4. osztály |
| SZÖVEGÉRTÉS KI MNY A.1.1. A tanuló kérdések alapján információkat megtalál és alapvető logikai struktúrákat felismer. A tanuló jelentésrétegeket megkülönböztet. |
SZÖVEGÉRTÉS KI MNY A.2.1. A tanuló kérdések alapján információkat gyűjt és alapvető logikai struktúrákat megnevez. A tanuló a jelentésrétegek különbségeit artikulálja |
SZÖVEGÉRTÉS KI MNY A.3.1. A tanuló információkat rendszerez, összetettebb logikai struktúrákat felismer és megnevez. A tanuló a jelentésrétegeket jellemzi. |
SZÖVEGÉRTÉS KI MNY A.4.1. A tanuló információkat értelmez, összetettebb logikai struktúrákat jellemez. A tanuló a jelentésrétegeket összeveti. |
| SZÖVEGALKOTÁS KI MNY A.1.2. A tanuló tartalmában koherens, de egysíkú szöveget hoz létre. A tanuló stílusában alkalmazkodik a feladathoz. |
SZÖVEGALKOTÁS KI MNY A.2.2. A tanuló szóbeli és írásbeli szövegalkotásakor figyelembe veszi a kontextust. A tanuló többszempontú szöveget hoz létre. A tanuló tudatos szintaktikai struktúrákat alkot. |
SZÖVEGALKOTÁS KI MNY A.3.2. A tanuló alkalmazkodik a kontextushoz. A tanuló szövegében összeveti a nézőpontokat. A tanuló a szövegtípus szerkezeti és stiláris normáit használja. |
SZÖVEGALKOTÁS KI MNY A.4.2. A tanuló szövegében értékeli a nézőpontokat. A tanuló mondanivalóját rendszerezi. Stiláris eszközkészletével árnyalt jelentéseket hoz létre. |
| NYELVI SZINTEK KI MNY A.1.3. A tanuló hangtani és alaktani elemeket, szófajokat felismer, megnevez, megkülönböztet. |
NYELVI SZINTEK KI MNY A.2.3. A tanuló felismeri, megnevezi és jellemzi hangalak és jelentés viszonyát, illetve a szóalkotási módok és az összetett mondatok összetételi típusait. |
NYELVI SZINTEK KI MNY A.3.3. A tanuló szövegtípusokat, stílusrétegeket, nyelvváltozatokat felismer, megnevez, elemez. |
NYELVI SZINTEK KI MNY A.4.3. A tanuló a nyelvi szintekre vonatkozó ismereteit összefüggésbe hozza, rendszerezi, a nyelvi szintek kapcsolatait megfogalmazza |
| NYELV ÉS TÁRSADALOM KI MNY A.1.4. A tanuló területi és köznyelvi nyelvváltozatokat egyaránt felismer, és ezeket a kommunikációs helyzetnek megfelelően használja. |
NYELV ÉS TÁRSADALOM KI MNY A.2.4. A tanuló több nyelvi regisztert felismer, és ezeket a kommunikációs helyzetnek megfelelően használja. |
NYELV ÉS TÁRSADALOM KI MNY A.3.4. A tanuló nyelvváltozatokat, stílusokat, regisztereket felismer, a kommunikációs helyzetnek megfelelően használ és leír. |
NYELV ÉS TÁRSADALOM KI MNY A.4.4. A tanuló a nyelvet rendszerként ismeri fel, írja le, és jellemzi a nyelvhasználati változatosság tekintetében. A tanuló nyelvhasználati tudatosságát artikulálja. |
| KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA KI MNY A.1.5. A tanuló önálló véleményalkotásában, megnyilatkozásaiban következetes, szövege koherens, a kulturált kommunikációnak megfelelő. |
KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA KI MNY A.2.5. A tanuló szövegalkotása során érvel: állításait indokolja, érveit logikusan építi egymásra, struktúrájában koherens szöveget hoz létre. |
KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA KI MNY A.3.5. A tanuló mérlegeli az ellenérvek érvényességét, és ezt artikulálja. |
KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA KI MNY A.4.5. A tanuló érvelését hatékonyan építi fel (érveit súlyozza), alkalmazkodva a témához és a kontextushoz. |
| B. IRODALOM ÉS IRODALMI ALKOTÁSOK | |||
| IRODALOMELMÉLET KI MNY B.1.1. A tanuló felismeri, megnevezi, jellemzi és rendszerezi a műnemeket, alapvető műfajokat, műformákat, stilisztikai alakzatokat, közlésformákat és rímszerkezeteket. Megkülönböztet olvasási stratégiákat (szerző-, szöveg – és befogadásközpontú). |
IRODALOMELMÉLET KI MNY B.2.1. A tanuló felismeri és megnevezi az aktuálisan megismert műfajok alakító tényezőit. Felismeri, megnevezi és jellemzi az adott művelődéstörténeti korszakokat, műformákat, összetettebb stilisztikai eljárásokat. |
IRODALOMELMÉLET KI MNY B.3.1. A tanuló felismeri és megnevezi a keverékműfajok alakító tényezőit. Felismeri, megnevezi, leírja és stílusirányzathoz kapcsolja a műfajokat, stilisztikai alakzatokat és eljárásokat. |
IRODALOMELMÉLET KI MNY B.4.1. A tanuló adott szövegben felismeri az önreflexivitás és intertextualitás egyszerűbb alakzatait, a műfaji konvencióktól eltérő elemeket. Felismeri, megnevezi és jellemzi az adott művelődéstörténeti korszakokat, illetve a korszakolás problémáit. |
| MŰELEMZÉS KI MNY B.1.2. A tanuló a műelemzés alapvető műnem-, illetve műfajspecifikus szempontjait felsorolja, szövegértelmezése során ezeket érvényesíti. |
MŰELEMZÉS KI MNY B.2.2. A tanuló az adott műhöz releváns elemzési szempontokat választ, a szövegértelmezését ezek alapján alkotja meg. |
MŰELEMZÉS KI MNY B.3.2. A tanuló az adott műre vonatkoztatott szempontokat összeveti. Adott szövegben megkülönbözteti, jellemzi és összeveti a különböző művészeti irányzatok stílusjegyeit. |
MŰELEMZÉS KI MNY B.4.2. A tanuló adott szempontok alapján különböző szövegeket összevet, a szövegértelmezésében következtetéseket von le. |
| MŰISMERET KI MNY B.1.3. A tanuló megkülönböztet világirodalmi és magyar irodalmi alkotókat, műveket. A megismert művek keletkezési idejét évszázados pontossággal azonosítja. Legalább két, a közösen tárgyalt szövegekből kiragadott, rövid terjedelmű memoritert elmond. |
MŰISMERET KI MNY B.2.3. A tanuló a megismert műveket művelődéstörténeti korszakokhoz besorolja. A tárgyalt alapvető motívumokat új szövegekben is felismeri. Kiemelt, jellemző idézeteket felismer. Legalább két, a közösen tárgyalt szövegekből kiragadott, rövid terjedelmű memoritert elmond. |
MŰISMERET KI MNY B.3.3. A tanuló a legfontosabb kulturális emlékezethellyé váló motívumokat leírja. Szállóigéket felismer. Legalább két, a közösen tárgyalt szövegekből kiragadott, rövid terjedelmű memoritert elmond. |
MŰISMERET KI MNY B.4.3. A tanuló felsorol néhány, az európai kultúrkörön kívül eső szerzőt. Intertextuális utalásokat felismer. Legalább két, a közösen tárgyalt szövegekből kiragadott, rövid terjedelmű memoritert elmond. |
| OLVASÓVÁ NEVELÉS KI MNY B.1.4. A tanuló önállóan választott irodalmi szöveget ismertet. Az olvasás mint jelentéstulajdonítás fogalmát kiterjeszti szóbeli szövegekre. |
OLVASÓVÁ NEVELÉS KI MNY B.2.4. A tanuló önállóan választott irodalmi szöveget elemez. Az olvasás mint jelentéstulajdonítás fogalmát kiterjeszti szakrális és alkalmi szövegekre. |
OLVASÓVÁ NEVELÉS KI MNY B.3.4. A tanuló önállóan választott irodalmi szöveget értékel. Az olvasás mint jelentéstulajdonítás fogalmát kiterjeszti sajtószövegekre, multimediális szövegekre. |
OLVASÓVÁ NEVELÉS KI MNY B.4.4. A tanuló önállóan választott irodalmi szöveget korábbi olvasmányélményeivel összevet. Az olvasás mint jelentéstulajdonítás fogalmát kiterjeszti mindennapi szövegekre. |
| C. MÉDIAKULTÚRA | |||
| MÉDIUMOK KI MNY C.1.1. A tanuló leírja a mozgóképi megjelenítésben a dokumentum és fikció problematikáját. |
MÉDIUMOK KI MNY C.2.1. A tanuló jellemzi az adott mozgóképi szekvenciában alkalmazott érzelemkifejező, hangulatteremtő, figyelemirányító elemeket. |
MÉDIUMOK KI MNY C.3.1. A tanuló megfogalmazza az adott mozgóképi szekvenciában alkalmazott montázsok jelentésalkotó szerepét, adott anyag mozgóképi elbeszélésének fogásait. |
MÉDIUMOK KI MNY C.4.1. A tanuló megkülönbözteti a műfaji és szerzői mozgóképi anyagokat, elemzi azokat a műfaji konvenciók vagy a szerzői fogások felől. |
| MÉDIA ÉS TÁRSADALOM KI MNY C.1.2. A tanuló leírja a tömegkommunikáció közösségformáló folyamatait. Megfogalmazza a kapcsolatot a valós identitása és a digitálisan létrehozható alteregói között, felismeri az ezekből fakadó veszélyhelyzeteket. |
MÉDIA ÉS TÁRSADALOM KI MNY C.2.2. A tanuló megkülönbözteti a médiafelületek, -tartalmak közszolgálati és kereskedelmi jegyeit. Felismeri és megnevezi az adott reklám eszközeit. |
MÉDIA ÉS TÁRSADALOM KI MNY C.3.2. A tanuló általa választott példán bemutatja az új média szerveződésmódjait (nem lineáris szöveg, interaktivitás, hálózatiság). |
MÉDIA ÉS TÁRSADALOM KI MNY C.4.2. A tanuló bemutat néhány tömegkommunikációs befogadásmodellt. Jellemzi a tömegkommunikációs platformok által létrehozott nyilvánosságot. Tartalmakat elemez a hitelesség szempontjából. |
AZ OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-8. OSZTÁLYÁBAN
1. osztály – évi 140 óra
| A. NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| SZÖVEGÉRTÉS ÁI MNY A.1.1. A tanuló hallgatja az olvasott rövid szöveget, majd a tanító segítségével mondja vissza a hallottakat. |
– különböző forrásokból származó, egyszerű szövegeket hallgat és válaszol a feltett kérdésekre – a tanító segítségével visszamondja a hallottakat – egyszerű kérdéseket tesz fel a hallottak alapján – hallgatja és megérti az adott utasításokat, és azok szerint dolgozik – beszélgetés alapján új szavakkal bővíti szókincsét |
– a tanító segítségével a hallottak egy részét visszamondja és válaszol a kérdésekre |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – rövid irodalmi szövegek, amelyek megfelelnek a tanuló nyelvi fejlettségi szintjének és életkorának (versek, mondókák, mesék). |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – a tanulásra, tanításra és értékelésre alkalmas szövegek kiválasztásakor tiszteletben kell tartani a fokozatosság elvét, figyelembe véve a szöveg tartalmát, szerkezetét és nyelvi struktúráját; a kezdő írástudást szem előtt tartva a szövegnek rövidnek, érthetőnek kell lennie; a szövegeket a tanulók fejlődési szintjének megfelelően fokozatosan kell »nehezíteni«; a szövegeknek tartalmukkal, üzenetükkel fejleszteniük kell a diákok nyelvi fejlődését és azok kezdeti olvasási műveltségét; a szöveg grafikai tervezésének összhangban kell lennie az előkészítő időszak követelményeivel a vizuális érettséggel az írás és olvasás tanításához. |
||
| SZÖVEGALKOTÁS ÁI MNY A.1.2. A tanuló beszél és beszélget nyelvi fejlettségi szintjének megfelelően. |
– érdeklődési körének és szükségletének megfelelően beszélget a témákról – érthetően beszél – kérdéseket tesz fel – összefüggő mondatokkal fejezi ki mondanivalóját – helyes hanglejtéssel beszél – kérdésre egész mondatokkal válaszol |
– kérdéseket tesz fel, és a feltett kérdésekre rövid mondatokkal válaszol |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – napi szinten elhangzott rövid szövegek – a köszönéssel, köszönetnyilvánítással és az ismerkedéssel kapcsolatban. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – a tanító által napi szinten szervezett játékos nyelvi gyakorlatok, tevékenységek, amelyek ösztönzik a diákok beszélgetését és a beszédben való részvételüket. |
||
| NYELVI SZINTEK ÁI MNY A.1.3. A tanuló felismeri a hangokat és a betűket, elsajátítja és alkalmazza az olvasás jelrendszerét, valamint szabályosan alakítja és kapcsolja a betűket. |
– megkülönbözteti a betűt a többi jeltől – felismeri a betűket – összekapcsolja a megfelelő hangot a megfelelő betűvel – megkülönbözteti az ábécé nyomtatott kis – és nagybetűit – alakítja, lemásolja és emlékezetből leírja a betűket |
– segítséggel ír és olvas szavakat és rövid mondatokat, valamint rávezetéssel használja a mondatkezdő nagybetűt és a mondatvégi írásjeleket |
| – összekapcsolja a betűket (hangokat) és a szavakat betűkre (hangokra), illetve szótagokra bontja – leír két-három összefüggő mondatot másolással, tollbamondás után vagy emlékezetből – felismeri a rövid és hosszú magánhangzókat (ékezetek segítségével) – alkalmazza a kezdő helyesírás szabályait |
||
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – a magyar nyelv betű – és hangzókészlete. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése; az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek stb.); a tanulónak el kell sajátítania az olvasási technikákat, amelyek lehetővé teszik számára a hangok helyes artikulálását, az olvasás helyes intonációját és az olvasottak megértését; – a tanulónak el kell sajátítania a füzet és az írószerek helyes használatát, fejleszteni finommozgását és mozgáskoordinációját (vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása és írása, betűk készítése papírból, gyurmából, ismert betűk kivágása újságokból stb.); helyes szokások kialakítása munka közben (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás); fontos, hogy a tanuló írása rendezett legyen, a betűket olvashatóan alakítsa, kapcsolja egymáshoz; a tanuló írjon szavakat, szószerkezeteket, mondatokat másolással írott vagy nyomtatott mintáról, valamint tollbamondás után. |
||
| NYELV ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY A.1.4. A tanuló a kommunikációnak megfelelő nyelvet használja. |
– megkülönbözteti a különböző nyelvű kommunikációs helyzeteket és azoknak megfelelően kommunikál – felismeri a nyelv és a közösség összefüggését – megismertet másokat a saját kultúrájával és hagyományaival, amelyekkel azonosítja önmagát – tiszteli mások kultúráját és hagyományait |
– megkülönbözteti a különböző nyelvű kommunikációs helyzeteket, többnyire megfelelő nyelvhasználattal illeszkedik ahhoz |
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – kezdő olvasási írásbeliségének megfelelő szövegek olvasása és népi játékok játszása. |
||
| KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA ÁI MNY A.1.5. A tanuló egyszerű kommunikációs helyzetekben megfelelő szavakat, szókapcsolatokat használ. |
– beszél és beszélget mindennapi témákról – képek segítségével mesél el történeteket – megfigyelés alapján leír dolgokat – szívesen mesél saját élményeiről – beszélőtársát figyelmesen hallgatja – betartja a kommunikáció szabályait, (beszéd közben használja a köszönöm, kérem, elnézést kifejezéseket) – használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit |
– segítséggel ismeri fel a szavak jelentését és alkalmazza azokat szókapcsolatokban, mondatokban és egyszerű kommunikációs helyzetekben. |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – dramatizált szövegek és különböző szituációs játékok játszása |
||
| Javaslatok az oktatási nevelési eredménycélok megvalósításához: – a tanuló kezdő olvasási írásbeliségének megfelelő szövegek olvasásával fejleszteni a tanuló szókészletét. |
||
| B. IRODALOM ÉS IRODALMI ALKOTÁSOK | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| IRODALOMELMÉLET ÁI MNY B.1.1. KIFEJEZŐ ÉRTŐ OLVASÁS A tanuló életkori sajátosságának megfelelő rövid irodalmi szövegeket olvas kifejező értő olvasással. |
− alkalmazza a néma és a hangos olvasás technikáját – hangos olvasása érthető, megfelelő tempójú − megérti az elolvasott irodalmi szöveget |
– életkori sajátosságának megfelelően olvas szövegeket némi hibával |
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – rendszeresen olvassunk hangosan a tanulóknak; szorgalmazzuk a folyékony és a gyors vagy megfelelő tempójú olvasást; a megfelelő szintű olvasás nemcsak az önálló ismeretszerzés nélkülözhetetlen eszköze, hanem egyúttal utat jelent a szépirodalmi alkotások befogadásához, az értékátadásban, a személyiségfejlesztésben, az érzelmi élet gazdagításában, és természetesen a szórakozásban is meghatározó szerepet tölt be. |
||
| MŰELEMZÉS ÁI MNY B.1.2. A tanuló életkori sajátosságának megfelelő irodalmi szövegek olvasása/hallgatása alapján kifejezi az olvasottak által nyújtott élményeit, érzelmeit szóban. |
– meséket és rövid ismeretterjesztő szövegeket olvas – olvasás után válaszol a feltett kérdésekre és érdeklődik az olvasottak iránt – meghatározza a szereplőket és a helyszínt – megindokolja, hogy miért tetszett a mese, vagy miért nem – összehasonlítja a mesében történteket a valós élet helyzeteivel – elmondja a mesét az események sorrendjében és illusztrálja azt |
– segítséggel fejezi ki a mese által nyújtott élményeit, érzelmeit és hasonlítja össze a mesében történteket a valós élet eseményeivel |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – szereplő, helyszín, mese. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – a meseolvasással, mesehallgatással meg kell alapozni a tanuló szépirodalom iránti fogékonyságát, elemzőképességét; a tanuló fogalmazza meg a véleményét az olvasottakról és emelje ki a mese üzenetét. |
||
| MŰISMERET ÁI MNY B.1.3. A tanuló a látottak és hallottak alapján felismeri az irodalmi alkotásokat. |
– képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinek alapján – formai szempontból megkülönbözteti a verses és prózai műveket – memoritereket mond fejből |
– segítséggel ismeri fel az irodalmi alkotásokat műfaji jellemzőik alapján |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – képekben elmondott mesék, népmesék, rövid ismeretterjesztő szövegek. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – a tanév folyamán a tanuló olyan szövegekkel ismerkedjen meg, melyek közel állnak a 6 -7 éves gyermek tudatos és tudattalan világához. |
||
| OLVASÓVÁ NEVELÉS ÁI MNY B.1.4. A tanuló saját érdeklődési körének, életkori sajátosságainak megfelelően választ a felkínált irodalmi szövegekből, alkotásokból és olvassa azokat. |
– megismerkedik az iskola könyvtárával – különbséget tesz a képeskönyv, a mesekönyv és más jellegű könyvek között – megismeri a könyvtár munkáját – havonta egyszer képeskönyvet kölcsönöz – megismerkedik a képeskönyvek fajtáival – az elolvasott meséket, könyveket javasolja társainak is – anyanyelvi órákon szívesen elmeséli az olvasottakat |
|
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – a tanuló által választott szépirodalmi alkotások. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: a tanulók látogassák az iskolai könyvtárat; válogassanak a korosztálynak készült könyvekből (képeskönyvek, mesekönyvek, ismeretterjesztő művek); ismerjék meg a könyvtárban illő viselkedési szabályokat; ismerjék meg a gyermeklexikon fogalmát, használatát; rendszeresen olvassanak rövid irodalmi szövegeket. |
||
| C. MÉDIAKULTÚRA | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| MÉDIUMOK ÁI MNY C.1.1. A tanuló életkori sajátosságainak megfelelően megismeri a médiát. |
– hallgatja vagy olvassa a korának megfelelő információt – megismeri a gyermeklexikonok, gyermekújságok használatát – megismeri a mesefilmet és a bábjátékot – szóban vagy rajzban válaszol a feltett kérdésekre |
– hallgatja vagy olvassa a korának megfelelő információkat |
| MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY C.1.2. A tanuló hallgatja/olvassa az információkat tartalmazó médiaszövegeket kezdő írásbeliségének megfelelően. |
– hallgatja vagy olvassa a médiumokat (rajzfilm, tévéműsor, színházi előadás, gyermekújság) – hallgat vagy önállóan olvas rövid újságcikkeket, szórakoztató gyermeklapokat |
|
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – könyvtár, színházi/bábszínházi előadások, mozilátogatások, kulturális rendezvények látogatásai. |
||
A tantárgy témaköreinek százalékban kifejezett aránya az általános iskola 1. osztályában
Az oktatási-nevelési eredménycélok tervezése és megvalósítása során a tanító és a tanár legfeljebb 10%-ban térhet el az egyes tantárgyterület javasolt, szazalékban kifejezett arányától.
Minden tantárgyterület feladata a nyelvi és kommunikációs kompetencia, az olvasott és hallott szöveg értésének fejlesztése, szóbeli és írásbeli szövegalkotási készség fejlesztése, egyúttal a szókincs gazdagítása.
2. osztály – évi 140 óra
| A. NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| SZÖVEGÉRTÉS ÁI MNY A.2.1. A tanuló hallgatja, figyelemmel kiséri az olvasott szöveget és teljes mondatokkal válaszol a feltett kérdésekre. |
– hallgatja és megérti a fejlődési szintjének megfelelő egyszerű és rövid szerkezetű szövegeket – válaszol a meghallgatott szöveg kapcsán feltett kérdésekre – társaival párbeszédet folytat a szöveg kapcsán – kérdéseket tesz fel az olvasott tartalommal kapcsolatban – hallgatja és követi az adott utasításokat – kifejezi saját gondolatait, érzéseit (rajzzal, beszéddel, mozgással) |
– érti az olvasott szöveget és segítséggel válaszol a feltett kérdésekre szókincskészletének megfelelően |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – rövid irodalmi szövegek, amelyek megfelelnek a tanuló nyelvi fejlettségi szintjének és életkorának (versek, mondókák, mesék). |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: a tanulásra, tanításra és értékelésre alkalmas szövegek kiválasztásakor tiszteletben kell tartani a fokozatosság elvét, figyelembe véve a szöveg tartalmát, szerkezetét és nyelvi struktúráját; a szövegnek rövidnek, érthetőnek kell lennie; a szövegeknek tartalmukkal, üzenetükkel elő kell segíteniük a diákok nyelvi fejlődését és olvasási műveltségét. |
||
| SZÖVEGALKOTÁS ÁI MNY A.2.2. A tanuló a korának megfelelően beszél és beszélget a megadott témáról és élethelyzetekről. |
– beszélget a mindennapi élet témáiról, amelyek felkeltik érdeklődését, és ezzel kapcsolatosan érzelmi reakciót mutat – beszélget a megadott téma alapján – gondolatait teljes mondatokban fejezi ki szóban és írásban – több összefüggő mondatban fejezi ki magát – aktívan használja az újonnan elsajátított szavakat, és azokat helyesen hangoztatja – helyes hanglejtéssel beszél |
– az utasításoknak megfelelően beszélget a mindennapi élet témáiról, összhangban saját tapasztalataival |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – napi szinten elhangzott rövid szövegek mondása a köszönéssel, köszönetnyilvánítással és az ismerkedéssel kapcsolatban, valamint, kérdések és válaszok megfogalmazása teljes mondatokban. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – a tanító által napi szinten szervezett játékos nyelvi gyakorlatokkal, tevékenységekkel ösztönözzük a diákok beszélgetését és a beszédben való részvételüket. |
||
| NYELVI SZINTEK ÁI MNY A.2.3. A tanuló a szavak és mondatok írása során alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat, valamint a nyelvtani és nyelvhelyességi ismereteket. |
– felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásban használja a szabályokat – felismeri és megnevezi a hangokat, a betűket, felismeri a szavak és a mondatok határát – felsorolja az ábécé hangjait – gyakorlati feladatokban használja a betűrendet – megkülönbözteti a magán – és mássalhangzókat, csoportosítja a hangokat időtartamuk szerint – felismeri a szótagolás szabályszerűségeit – felismeri a szótő és a toldalékok jelölését |
– segítséggel alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat, nyelvtani fogalmakat, valamint a feladatok megoldását segítséggel végzi |
| – felismeri a toldalékos szavakat a szövegben; helyesen használja a szavak toldalékos alakját; helyesen írja a ragos szóalakokat (-ba, -be, – ban, -ben, -val/-vel, -ból/-ből, – tól/-től, -t, -hoz/-hez/-höz, -va/ – ve/-vá/-vé, -kor) – helyesen ejti és írja a kiejtéstől eltérő helyesírású szavakat – felismeri a beszélő szándéka szerinti öt mondatfajtát – alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet körében – helyesen jelöli a j hangot, a hosszú egyjegyű és kétjegyű mássalhangzókat, a hosszú és rövid magánhangzókat |
||
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – magánhangzó, mássalhangzó, egytagú, kéttagú, többtagú szavak, toldalékok, mondatfajták. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: nyelvtani fogalmak tapasztalati úton való megismertetése: a mondat, a szó, a magánhangzó, a mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű betűk írása és az ábécé elsajátítása, valamint szavak és rövid mondatok írása. |
||
| NYELV ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY A.2.4. A tanuló megkülönbözteti a szűkebb környezetében és az iskolában használt nyelvváltozatot. |
– felismeri a különbségeket a szűkebb környezetében használt nyelvi regiszterek, nyelvváltozatok és az iskolában használt nyelvváltozat (köznyelv) között | – segítséggel ismeri fel a különbséget a nyelvjárás és köznyelv között |
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: ezzel az eredménycéllal megőrizzük az őseinktől örökbe kapott tájszólást; kezdetben javasolt a tanulónak megengedni a saját nyelvjárásának használatát, ami a további kommunikációs fejlődésében fontos szerepet tölt be; mindez előfeltétele a standard nyelv elsajátításának. |
||
| KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA ÁI MNY A.2.5. A tanuló alapvető kommunikációs helyzetekben megfelelő szavakat, szókapcsolatokat, mondatszerkezeteket használ. |
– aktív szókincsének megfelelően kommunikál és alkot mondatokat – önállóan fogalmazza meg véleményét – beszélgetésekben vesz részt – magyarázatot kér a számára ismeretlen fogalmakról – az ismeretlen szavakat kikeresi gyermekszótárakban, a tanuló aktív szókincsének bővítése, pontosítása, kommunikációval, szómagyarázattal, mondatalkotással |
– a kommunikációs helyzetnek megfelelően egyszerű mondatokban fejezi ki gondolatait |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – dramatizált szövegek és különböző szituációs játékok játszása. |
||
| B. IRODALOM ÉS IRODALMI ALKOTÁSOK | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| IRODALOMELMÉLET ÁI MNY B.2.1. A tanuló életkori sajátosságainak megfelelő szöveget olvas értő olvasással, az irodalmi szöveget a műfaj sajátosságainak megfelelően olvassa. |
− megérti az elolvasott irodalmi szöveget – pontosan és szöveghűen olvas hangosan – néma olvasás után válaszol a feltett irodalmi kérdésekre – pontosan olvassa a toldalékos szavakat – szünetet tart a mondatok között – gyakorolja a helyes hanglejtést a kijelentő és kérdő mondatokban – helyesen olvassa a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat |
– hangos és néma olvasás után megadott szempontok szerint válaszol a feltett kérdésekre |
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: napi szinten olvastassunk hangosan a tanulókkal; szorgalmazzuk a folyékony vagy megfelelő tempójú olvasást; a megfelelő szintű olvasás nemcsak az önálló ismeretszerzés nélkülözhetetlen eszköze, hanem egyúttal utat jelent a szövegek befogadásához, az értékátadásban, a személyiségfejlesztésben, az érzelmi élet gazdagításában, és természetesen a szórakozásban is meghatározó szerepet tölt be. |
||
| MŰELEMZÉS ÁI MNY B.2.2. A tanuló életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi szövegek olvasása/hallgatása alapján kifejezi az olvasottak által nyújtott élményeit, érzelmeit szóban és írásban. |
– rövid irodalmi szövegeket (versek, mesék) olvas – olvasás után válaszol az egyszerű kérdésekre, és kérdéseket tesz fel az olvasottak alapján – meghatározza a szereplőket és a helyszínt – megindokolja, miért tetszett, vagy miért nem az olvasott szöveg – elmondja a mese által nyújtott élményeit – kiemeli a meséből a legjobban tetszett részt és illusztrálja azt – összehasonlítja a mesében történteket a valós élet helyzeteivel – felismeri a fő – és mellékszereplőket – jellemzi a szereplőket tulajdonságaik alapján – felismeri a rímeket a versekben |
– segítséggel fejezi ki az irodalmi szöveg által nyújtott élményeit, érzelmeit, és összehasonlítja a mesében történteket a valós élet eseményeivel |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – versek, népmesék, mesék, főszereplő, mellékszereplő, jellemzés. |
||
| MŰISMERET ÁI MNY B.2.3. A tanuló forma és tartalom alapján felismeri és megkülönbözteti az irodalmi alkotásokat. |
– felismeri az egyszerű irodalmi szövegeket műfaji jellemzőik alapján – megkülönbözteti a verses és prózai műveket formai szempontból |
– segítséggel különbözteti meg az irodalmi alkotásokat a műfaj jellemzői, tartalom és forma alapján |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – képekben elmondott mesék, népmesék, rövid ismeretterjesztő szövegek, verses és prózai művek. |
||
| OLVASÓVÁ NEVELÉS ÁI MNY B.2.4. A tanuló önállóan választ az irodalmi szövegekből, alkotásokból, saját érdeklődési körének megfelelően, értelemmel hallgatja/olvassa azokat. |
– megismerkedik a különböző mese – és gyermekversek gyűjteményével – rendszeresen látogatja a könyvtárat és könyveket kölcsönöz – javasolja társainak az olvasottakat – megindokolja miért választotta az elolvasott könyvet – anyanyelvi órákon elmeséli az olvasottakat, személyes élményeit |
|
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – a tanuló által választott szépirodalmi alkotások. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: a tanulók rendszeresen látogassák az iskolai könyvtárat; válogassanak korosztályuknak megfelelő könyvekből; tartsák be a könyvtári viselkedési szabályokat; rendszeresen olvassanak rövid irodalmi szövegeket. |
||
| C. MÉDIAKULTÚRA | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| MÉDIUMOK ÁI MNY C.2.1. A tanuló életkori sajátosságainak és érdeklődési körének megfelelően megkülönbözteti a médiumokat. |
– kiválasztja és elmeséli az általa kiválasztott rajzfilm, televíziós műsor, színházi előadás, gyermekújság tartalmát – megkülönbözteti a rajzfilmet a bábjátéktól, valamint megfigyeli a szereplők megjelenítése közti különbséget – hallgat vagy önállóan olvas rövid újságcikkeket,szórakoztató gyermeklapokat – színházi és egyéb élményeiről szóban vagy rajzban számol be |
– rávezetéssel különbözteti meg a médiumokat |
| MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY C.2.2. A tanuló hallgatja/olvassa az információkat tartalmazó médiaszövegeket írásbeliségének megfelelően, és alapvető adatkeresési technikákat használ. |
– hallgatja, vagy olvassa az értelmi szintjének és korának megfelelő információkat közlő szövegeket, és megérti azok lényegét – felismeri és használja a különböző adatkezelési technikákat, és ezáltal különböző információkhoz jut |
|
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – könyvtár, gyermeklap, internet, színház, mesefilm, rendezvények látogatása. |
||
A tantárgy témaköreinek százalékban kifejezett aránya az általános iskola 2. osztályában
Az oktatási-nevelési eredménycélok tervezése és megvalósítása során a tanító és a tanár legfeljebb 10%-ban térhet el az egyes tantárgyterület javasolt, szazalékban kifejezett arányától.
Minden tantárgyterület feladata a nyelvi és kommunikációs kompetencia, azaz az olvasott és hallott szöveg értésének fejlesztése, szóbeli és írásbeli szövegalkotási készség fejlesztése, egyúttal a szókincs gazdagítása.
3. osztály – évi 140 óra
| A. NYELV ÉS KOMMUNIKACIÓ | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| SZÖVEGÉRTÉS ÁI MNY A.3.1. A tanuló figyelemmel kíséri az olvasott szöveget és feltett kérdések alapján elmondja annak tartalmát. |
– hallgatja és megérti a fejlődési szintjének megfelelő szövegeket – el tudja mesélni az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések cselekményét helyes időrendben, több összefüggő mondattal – a szókincse bővül, új szavakat használ témákhoz és szituációkhoz mérten |
– tanítói segítséggel tudja elmesélni az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát és cselekményét helyes időrendben |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – irodalmi szövegek, rövid szövegek, audiovizuális szövegek, beszéd, beszélgetések, leírások, párbeszédek, monológok, táblázatok, gondolati térképek. |
||
| SZÖVEGALKOTÁS ÁI MNY A.3.2. A tanuló érthetően fejezi ki magát beszédben és írásban a megadott témáról. |
– önállóan alkot összefüggő mondatokat mindennapi és irodalmi témákban szóban és írásban – élményeit, tapasztalatait szóban és írásban összefüggően, érthetően fejezi ki |
– segítséggel fejezi ki magát beszédben, írásban, és részt vesz különböző kommunikációs szituációkban |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – rövid elbeszélés, rövid leírás (élőlényekről, tárgyakról, emberekről), levél, hirdetés, párbeszéd, csoportos beszélgetés, vita, beszámoló, e-mail. |
||
| NYELVI SZINTEK ÁI MNY A.3.3. A tanuló felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, alkalmazza a tanult szabályokat. Felismeri és megnevezi a tanult szófajokat. |
– a felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatokban a beszélő szándékának felismerése és megnevezése – egyes hangalakokat és jelentésviszonyokat (rokon értelmű szavak, azonos alakú szavak, ellentétes jelentésű szavak) felismer, alkalmaz – különbséget tesz a szófajok között, felismeri és megnevezi a tanult szófajokat jelentésük alapján (ige, főnév, melléknév) – azonosítja a szófajokat a mondatban – felismeri a névelőt és a névutót, azokat helyesen alkalmazza – a tanult szófajokat toldalékos formában is szójelentés alapján felismeri és megnevezi szócsoportokban, mondatokban és szövegekben |
– segítséggel ismeri fel és nevezi meg a tanult nyelvtani fogalmakat, valamint a feladatokat segítséggel tudja megoldani |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – ige, főnév, melléknév, névelők, névutók, rokon értelmű szavak, azonos alakú szavak, ellentétes jelentésű szavak, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondatok. |
||
| NYELV ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY A.3.4. A tanuló részt vesz nyelvi-közösségi értékeinek ápolásában. |
– megkülönbözteti a nyelvi regiszterek, a nyelvjárások használatát a köznyelvtől a kommunikációs helyzettől függően – a tanult verseket, mondókákat, népi játékokat, rövidebb szövegeket szöveghűen mondja el – ápolja a saját kultúráját és hagyományait |
– segítséggel különbözteti meg a nyelvjárási és köznyelvi kommunikációs szituációkat |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – népmese, modókák, szólások, közmondások, népi játékok. |
||
| KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA ÁI MNY A.3.5. A tanuló kommunikációs helyzetekben egész mondatokkal fejezi ki gondolatait az adott témával kapcsolatban. |
– véleményt alkot saját élethelyzeteiből vett témákból – figyelemmel hallgatja beszélgetőtársát – figyel a szavak helyes kiejtésére – csoportos beszélgetésben, vitában vesz részt – használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat |
– kommunikációs helyzetekben segítséggel fejezi ki gondolatait az adott témával kapcsolatban |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – beszélgetés, vita, beszámoló, vélemény, konfliktus. |
||
| B. IRODALOM ÉS IRODALMI ALKOTÁSOK | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| IRODALOMELMÉLET. ÁI MNY B.3.1 A tanuló életkori sajátosságáinak megfelelő irodalmi szöveget olvas értő olvasással, felismeri és megnevezi az elolvasott szöveg műfaját. |
– folyékonyan, automatizáltan olvas hangosan és némán egyaránt – felismeri a különböző típusú, műfajú szövegeket, amelyekről tanult – felismeri az egyszerű irodalmi szövegeket műfaji jellemzőik alapján |
– segítséggel nevezi meg a különböző műfajú szövegeket |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – mese, költemény, mondóka, találós kérdések, versek. |
||
| MŰELEMZÉS ÁI MNY B.3.2 A tanuló életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi szövegek olvasása alapján szóban megfogalmazza a szöveg által nyújtott élményét, véleményét. |
– megnevezi olvasmányai szereplőit és azok tulajdonságait (külső,belső), megmagyarázza cselekedeteiket – azonosítja a történet idejét és helyszínét; a cselekmény kezdő – és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét – felismeri a mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat – az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrendben, több összefüggő mondattal mondja el |
– segítséggel mondja el a mese cselekményét, határozza meg a szereplők tulajdonságát és a szöveg által nyújtott élményét, véleményét |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – szereplői motivációk, mesei jegyek. |
||
| MŰISMERET ÁI MNY B.3.3 A tanuló a hallottak alapján megnevezi az irodalmi alkotásokat és felsorolja azok jellemzőit. |
– az irodalmi alkotásokat felismeri, illetve felsorolja jellemzőit – kiemeli és elmagyarázza a számára fontos és érthető tanulságot a műből |
– segítséggel felismeri, felsorolja az irodalmi alkotások jellemzőit, és rávezetéssel elmondja a számára érthető tanulságot |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – mesék, népmesék, rövid ismeretterjesztő szövegek, versek. |
||
| OLVASÓVÁ NEVELÉS ÁI MNY B.3.4 A tanuló saját érdeklődési körének, életkori sajátosságainak megfelelően választ az irodalmi szövegekből, alkotásokból és rendszeresen olvassa azokat. |
– rendszeresen látogatja az iskolai könyvtárat – az olvasás terén motivált, érdeklődő – életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi szövegeket rendszeresen olvas, amelyeket szívesen javasol |
|
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – a tanuló által választott szépirodalmi alkotások. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: a tanuló rendszeresen látogassa az iskolai könyvtárat és szabadon válogasson a felkínált könyvekből! |
||
| C. MÉDIAKULTÚRA | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| MÉDIUMOK ÁI MNY C.3.1 A tanuló érdeklődési körének megfelelően kiválasztja a számára megfelelő médiumot, és véleményt mond róla. |
– felismeri az életkorának megfelelő médiumokat, és véleményt nyilvánít róluk – elmondja a játékfilm és a rajzfilm jellemzőit |
– segítséggel felismeri a médiumokat, és véleményt mond róluk |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – internet, könyvtár, szótár, gyermeklexikon, film. |
||
| MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY C.3.2 A tanuló hallgatja, olvassa az információkat tartalmazó, korának megfelelő médiaszövegeket, s önállóan adatokat keres különböző forrásokból. |
– felismeri a médiaszövegek üzenetét – a médiák alapján ismeretszerzési technikákat sajátít el (adatgyűjtés, feljegyzések elrendezés) – lexikonokat, szótárakat használ adatszerzés céljából a feladatok megoldásához |
|
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – internet, digitális tananyag, könyvtár, szótár, gyermeklexikon. |
||
A tantárgy témaköreinek százalékban kifejezett aránya az általános iskola 3. osztályában
Az oktatási-nevelési eredménycélok tervezése és megvalósítása során a tanító és a tanár legfeljebb 10%-ban térhet el az egyes tantárgyterület javasolt, szazalékban kifejezett arányától.
Minden tantárgyterület feladata a nyelvi és kommunikációs kompetencia, azaz az olvasott és hallott szöveg értésének fejlesztése, szóbeli és írásbeli szövegalkotási készség fejlesztése, egyúttal a szókincs gazdagítása.
4. osztály – évi 140 óra
| A. NYELV ÉS KOMMUNIKACIÓ | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| SZÖVEGÉRTÉS ÁI MNY A.4.1. A tanuló az olvasott vagy elhangzott szöveget önállóan és érthetően elmondja és interpretálja. |
– folyékony, automatizált olvasástechnikát alkalmaz – megérti a hallott és olvasott szöveget, és kiemeli a fontos információkat – az új szavak értelmezésével bővíti szókincsét – önállóan elmondja az olvasott vagy elhangzott szöveg tartalmát – összefoglalja, értelmezi és értékeli az életkori szintjének megfelelő szöveg üzenetét és tanulságát |
– segítséggel kiemeli az olvasott vagy elhangzott szöveg mondanivalóját, eseménysorát, és válaszol a feltett kérdésekre |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – irodalmi szövegek, rövid szövegek, audiovizuális szövegek, beszéd, beszélgetések, leírások, párbeszédek, monológok. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – grafikai szervezőket alkalmazhatunk a hatékonyabb szövegértés érdekében (gondolattérkép, ábrák, táblázatok). |
||
| SZÖVEGALKOTÁS ÁI MNY A.4.2. A tanuló érthetően beszél és vitát indít a megadott vagy szabad témáról, megfelelően és önállóan fejezi ki mondanivalóját. |
– szöveget alkot szóban és írásban az életkorának és egyéni képességeinek megfelelően – gondolatait, érzelmeit vitákban, eszmecserékben fejezi ki – érzelmeit és véleményét önállóan elmondja és megindokolja – önállóan fogalmaz meg rövid elbeszélést, leírást, levelet, üdvözletet és hirdetést – alkalmazza a helyesírás szabályait – fogalmazási ismereteit alkalmazva ügyel a helyes szerkezetre (címválasztás, lényeges és lényegtelen elkülönítése, a szöveg felépítése, az események időrendi sorrendje) |
– megadott vázlat alapján segítséggel rövid szöveget alkot, és részt vesz különböző kommunikációs szituációkban |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – rövid elbeszélés, rövid leírás (élőlényekről, tárgyakról, emberekről), levél, hirdetés, párbeszéd, csoportos beszélgetés, vita, beszámoló, hír, meghívó, értesítés, hirdetés, e-mail. |
||
| NYELVI SZINTEK ÁI MNY A.4.3. A tanuló kibővített nyelvi ismereteit helyesen alkalmazza a feladatok megoldásában, valamint rövid szövegek írásában. |
– felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat és helyesírási ismereteket, használja a szabályokat – toldalékos formájukban, szövegben is felismeri és megnevezi a tanult szófajokat – felismeri, megnevezi és megfelelően jelöli a főneveket – megkülönbözteti és csoportosítja a közneveket és a tulajdonneveket – felismeri a tulajdonnevek fajtáit, és helyesen alkalmazza a tulajdonnevekről tanult helyesírási szabályokat – felismeri és megfelelően használja az igéket, tudatosan alkalmazza az igeidőket – ismeri az igekötők szerepét, és helyesen használja írásmódjukat – felismeri és helyesen használja írásban a személyes névmásokat, névelőt, névutót, számneveket, a tulajdonnévből képzett mellékneveket – felismeri és helyesen használja az állító és tagadó mondatot |
– a feladatok megoldásában, valamint rövid szövegek írásában többnyire helyesen alkalmazza kibővített nyelvi ismereteit |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – igeidők, igekötők, a főnév fajtái, névmások, állító és tagadó mondatok. |
||
| NYELV ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY A.4.4. A tanuló a nyelvi identitását kulturális ismeretekkel támasztja alá. |
– megkülönbözteti a nyelvi regisztereket, a helyi nyelvjárást a köznyelvtől, valamint tiszteletben tartja annak fontosságát és megőrzését – a nyelvjárási kifejezésekhez megfelelő példákat mond – különböző módon megjeleníti az ismert szólások, közmondások jelentését – felidézi történelmünk, kultúránk néhány kiemelkedő alakját, hozzájuk rendel néhány fontos jellemzőt (nemzeti ünnepeink, jelképeink, szokásaink) – tiszteli és elfogadja környezetének a kultúráját, és részt vesz kulturális rendezvényeken |
– részben felismeri és megkülönbözteti a helyi nyelvjárást a köznyelvtől, és tudatosan ápolja a saját kultúráját, hagyományait |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – vers, közmondás, népi játékok, szólások, népköltészet, szokások. |
||
| KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA ÁI MNY A.4.5. A tanuló érthetően, a kommunikációs helyzetnek megfelelően beszél, és megfogalmazza saját álláspontját, véleményét. |
– alkalmazza a helyes kiejtést, a mondat és szövegfonetikai eszközöket – az adott helyzetnek megfelelően alkalmazza a megismert kommunikációs szabályokat – részt vesz csoportos beszélgetésben, vitában, történetek, élmények elmondásában – kifejezi a legalapvetőbb emberi értékeket, elfogadja mások érvelését és az övétől eltérő véleményeket, képes velük azonosulni – figyel a beszélgetőtársára, megvárja, hogy a másik befejezze mondanivalóját |
– részben használja a mindennapi kommunikációs helyzetek udvarias nyelvi fordulatait, és szabad vagy megadott témáról beszél |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: beszélgetés, vita, beszámoló, vélemény, konfliktus. |
||
| B. IRODALOM ÉS IRODALMI ALKOTÁSOK | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| IRODALOMELMÉLET ÁI MNY B.4.1. A tanuló életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi szöveget olvas értő olvasással, megnevezi a műfaját és jellemzi azt. |
– megnevezi a szólás, a közmondás, a találós kérdés, a vers, a mese, az elbeszélés és a gyermekregény jellemzőit – felismeri a tanult költői képeket, költői kifejezőeszközöket és a költői nyelv sajátosságait – felismeri a művészeti eszközöket költői szövegben (verssor, ritmus, rím, refrén, hasonlatok, megszemélyesítés) – felismeri a prózai szöveg jellemzőit – felismeri és meghatározza az életkorának megfelelő irodalmi szövegek témáját, és meghatározza a szöveg témájának és tartalmának összefüggését – csoportosítja az olvasókönyvben szereplő szövegeket formájuk és műfajuk szerint – felismeri és meghatározza a mesefajtákat és azok jellegzetességeit |
– életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi szöveget olvas, és részben felismeri azon a szöveg műfaját, jellegzetességeit |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – szépirodalmi szöveg, ismeretterjesztő szöveg, prózai szöveg (a szólás, a közmondás, a találós kérdés, a vers, a verssor, a ritmus, a rím, a refrén, a hasonlatok, a megszemélyesítés, a mese, az elbeszélés és a gyermekregény). |
||
| MŰELEMZÉS ÁI MNY B.4.2. A tanuló életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi szövegek olvasása alapján szóban, írásban megfogalmazza véleményét, és összekapcsolja a szöveg által nyújtott élményét saját tapasztalataival. |
– megfogalmazza a művek mondanivalóját, üzenetét, tanulságát – beleéli magát a szereplők helyzetébe, és ennek megfelelően nyilatkozik meg – megfogalmazza az olvasottakkal kapcsolatos véleményét, és megindokolja azt – a szereplőket külső és belső tulajdonságaik alapján jellemzi – azonosítja a történet idejét és helyszínét, valamint a cselekmények sorrendjét |
– megfogalmazza a szöveg által nyújtott élményeit és ahhoz kapcsolódó saját tapasztalatait |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – szépirodalmi szöveg, ismeretterjesztő szöveg, prózai szöveg. |
||
| MŰISMERET ÁI MNY B.4.3. A tanuló az olvasottak alapján leírja az irodalmi alkotások sajátosságait. |
– olvas és megért rövidebb nép – és műköltészeti alkotásokat, verseket – megnevezi és megkülönbözteti az irodalmi műfajokat egymástól – megismeri más népek irodalmát történetek és mesék olvasásán keresztül – a magyar és európai gyermekirodalom alkotásaira vonatkozó új ismeretekről és tapasztalatokról ad számot – megismerkedik a magyar jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódó szövegekkel, dalokkal, szokásokkal és költeményekkel |
– ismerve az irodalmi alkotások sajátosságait, segítséggel megnevezi azok fajtáit |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – szépirodalmi szöveg, ismeretterjesztő szöveg. |
||
| Eredménycélok | Az eredménycélok kidolgozása | Az eredménycélok teljesítése a tanév végén »közepes« eredménnyel |
| OLVASÓVÁ NEVELÉS ÁI MNY B.4.4. A tanuló saját érdeklődési körének, életkori sajátosságainak megfelelően rendszeresen választ az irodalmi szövegekből, alkotásokból, nyitottságot tanúsít az olvasás iránt. |
– ajánlás alapján vagy egyéni érdeklődésének és életkori sajátosságainak megfelelően saját olvasmányt választ és olvas – élményeket, tapasztalatokat szerez változatos irodalmi szövegek olvasásával – megosztja az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismereteit, élményeit, tapasztalatait |
|
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: a tanuló rendszeresen látogassa az iskolai könyvtárat; érdeklődési körének megfelelően válogasson a felkínált könyvekből. |
||
| C. MÉDIAKULTÚRA | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| MÉDIUMOK ÁI MNY C.4.1. A tanuló érdeklődési körének megfelelően megkülönbözteti a médiumok fajtáit, elmagyarázza az azok közti különbségeket. |
– megkülönbözteti a különböző információhordozók jellemzőit (pl. könyv, film, internet stb.) – felismeri a könyv és a film által nyújtott élménykülönbségeket |
– ismeri az életkorának megfelelő nyomtatott és digitális forrásokat, médiumokat, és segítséggel mondja el az azok közti különbségeket |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – internet, digitális tananyag, könyv, film, dokumentumfilm stb. |
||
| MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY C.4.2. A tanuló hallgatja, olvassa az információkat tartalmazó médiaszövegeket, és önállóan kiemeli a különböző médiumú információk lényegét. |
– különböző adatokat, információkat gyűjt, keres és kezel néhány forrásból – a gyűjtött információkból kiemeli a lényeget, és ezáltal bővíti ismereteit – a szótárak és a lexikonok szerkezeti jellemzői ismerete alapján információkat keres, gyűjt és válogat |
|
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – információhordozók, elektronikus információs eszközök, internet, digitális tananyag, könyvtár, szótár, lexikon stb. |
||
A tantárgy témaköreinek százalékban kifejezett aránya az általános iskola 4. osztályában
Az oktatási-nevelési eredménycélok tervezése és megvalósítása során a tanító és a tanár legfeljebb 10%-ban térhet el az egyes tantárgyterület javasolt, szazalékban kifejezett arányától.
Minden tantárgyterület feladata a nyelvi és kommunikációs kompetencia, azaz az olvasott és hallott szöveg értésének fejlesztése, szóbeli és írásbeli szövegalkotási készség fejlesztése, egyúttal a szókincs gazdagítása.
5. osztály – évi 140 óra
| A. NYELV ÉS KOMMUNIKACIÓ | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| SZÖVEGÉRTÉS ÁI MNY A.5.1. A tanuló különböző műfajú és formájú szövegeket olvas, azokban információt keres, alapvető összefüggéseket felismer. Kiemeli a kulcsszavakat. |
– önállóan válaszol az egyszerűbb, olvasott vagy hallott szövegekre vonatkozó kérdésekre szóban és írásban – a kulcsszavak felismerésével önállóan válaszol az összetettebb, olvasott vagy hallott szövegek lényegére vonatkozó kérdésekre – a tanár közreműködésével válaszol az összetettebb, olvasott vagy hallott szövegek részleteire vonatkozó kérdésekre – megfogalmazza érzéseit, gondolatait, összekapcsolja eddigi ismereteit a szövegek témájával kapcsolatosan – tanári segítséggel értelmezi az ismeretlen kifejezéseket a lábjegyzet, digitális és/vagy nyomtatott szótárak használatával |
– különböző műfajú szövegekben alapvető információt keres, és részben felismeri az alapvető összefüggéseket |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: korpusz-javaslatok a szövegértés fejlesztéséhez: – irodalmi alkotások: hallgatható (rádió, hangoskönyv) és olvasható (hagyományos és digitális könyv) szövegek; különböző műnemű, műfajú, formájú, közlésmódú szövegek; sajtószövegek (hagyományos és digitális); magyarázó, ismeretközlő szövegek (hagyományos és digitális). |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: módszertani javaslatok a szöveg értelmezésével, olvasási stratégia tanításával kapcsolatosan: a szöveg ismeretében a címadás indoklása; javaslat más címre; a fő – és mellékszereplők elkülönítése, a szereplők jellemzése; kulcsszavak aláhúzása, hosszabb-rövidebb szöveg hallgatása során kulcsszavak lejegyezése, jegyzetelés; beszélgetések folytatása, kérdések megfogalmazása, feleletek adása. |
||
| SZÖVEGALKOTÁS ÁI MNY A.5.2. A tanuló érthetően fejezi ki véleményét az adott témának megfeleően. Az újonnan megismert szavakat és kifejezéseket használja szóbeli és írásbeli szövegekben. |
– a tanult, hallott vagy olvasott szöveg, a látott film tartalmát mások számára követhetően, önállóan tolmácsolja a leírás és történetmondás szabályai szerint – saját elképzeléseit, gondolatait, érzéseit, az olvasott, hallott történet tanulságát és véleményét összefüggő mondatokban fogalmazza meg – érthetően és kifejezően beszél – használja az újonnan megismert szavakat, kifejezéseket és a szinonimákat – szövegalkotáskor a tanult szerkesztési szabályokat alkalmazza |
– érthetően fejezi ki véleményét az adott témának megfeleően, az újonnan megismert szavak és kifejezések egy részét használja szóbeli és írásbeli szövegalkotásában |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – szövegtípusok, műfajok: mese, beszámoló, bemutatás; – formai és szerkesztési ismeretek: hármas tagoltság, cím, bekezdés; – szóbeli szövegformálás ismereteinek alkalmazása: beszédtempó, hanglejtés, hangsúlyozás, a magyar köznyelvnek megfelelően ejtett j hang. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – élményszerzés, anyaggyűjtés, beszédhelyzet teremtése (különböző olvasmányok, műalkotások, fényképek, rajzok, festmények, filmek, előadások, programok, rendezvények, családi és egyéb események, szituációs játékok); – szókincsbővítés (szinonimák gyűjtése, memoriterek); – a formai ismeretek gyakorlásához pontos másolás. |
||
| NYELVI SZINTEK ÁI MNY A.5.3. A tanuló a tanult helyesírási szabályokat tudatosan alkalmazza. Hangtani és alaktani elemeket felismer, megnevez, megkülönböztet. |
– leírja a hangképzés módját, és felsorolja a beszélőszerveket – felsorolja, helyesen hangoztatja és jelöli a rövid-hosszú magánhangzópárokat és a mássalhangzókat – elmondja a magyar ábécét – betűrendbe sorol, az alapján keres – felsorolja a magánhangzók és mássalhangzók csoportjait, megadott magánhangzókat és mássalhangzókat csoportosít – megadott példákon azonosítja a mássalhangzó – és magánhangzótörvényeket – a szavakat írásban a sorok végén a vonatkozó szabályok szerint választja el – felsorolja és alkalmazza a magyar helyesírás alapelveit – azonosítja a hangalak és jelentés közötti összefüggéseket adott példákon – megkülönbözteti az egyszerű és összetett szavakat – felismeri és megnevezi a főbb szóelemeket – megadott toldaléktípussal lát el szóalakokat |
– a tanult helyesírási szabályokat részben tudatosan, következetlenül alkalmazza, a hangtani és alaktani elemeket hiányosan ismeri fel és pontatlanul nevezi meg |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – mássalhangzó (zöngés-zöngétlen, hosszú-rövid, egyjegyű-kétjegyű-háromjegyű), magánhangzó (időtartam, képzés helye, ajakműködés); – mássalhangzótörvények (írásban jelölt teljes hasonulás, írásban nem jelölt teljes hasonulás, zöngésség szerinti részleges hasonulás, képzés helye szerinti részleges hasonulás, összeolvadás, kiesés, rövidülés); magánhangzótörvények (hangrend, illeszkedés); – helyesírásai alapelvek: kiejtés szerinti írásmód, szóelemző írásmód, a hagyományos írásmód, az egyszerűsítő írásmód; – hangsúlyozandó helyesírási problémák: mássalhangzótörvények betartása, a hangok hosszúságának megfelelő jelölése, a j hang kétféle jelölése; az elválasztás szabályai egyszerű és összetett szavakban; – hangalak és jelentés közti viszonyok (egyjelentésű szavak, többjelentésű szavak, azonos alakú szavak, rokon értelmű szavak, ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, hangulatfestő szavak, hasonló alakú szavak – jelentéselkülönülés); – egyszerű szó, összetett szó; – szótő, toldalék: képző, jel, rag. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – az osztálytársak és a saját munkában a tanult formáktól eltérő, gyakran előforduló helyesírási hibák jelölése; – önálló szövegalkotás digitális formában javítóprogrammal; – betűrend megfigyelése szótárakban, lexikonokban, enciklopédiákban, névsorokban, jegyzékekben; – a hangalak és jelentés viszonyának megállapítása autentikus szövegek (valós párbeszédek, cikkek, hirdetések) kiragadott szavain. |
||
| NYELV ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY A.5.4. A tanuló a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatot használja. Felismeri és használja az állandósult szókapcsolatokat. |
– a társasági viselkedési (illem)szabályoknak eleget tesz, megkülönböztetve a baráti és hivatalos közeget – aktuális környezetének, beszédhelyzetének megfelelően beszél diáknyelven, nyelvjárásban és köznyelven – saját szavaival megmagyarázza a leggyakoribb szólások és közmondások jelentését, eredetét; a szövegek tanulságát közmondással is megfogalmazza – saját fogalmazását színesíti szólásokkal, szállóigékkel és közmondásokkal – gyűjt szólásokat különböző forrásokból – felismeri a mesék nyelvváltozatának eltérését a köznyelvitől |
– többnyire a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatot használja, részben ismeri fel és használja az állandósult szókapcsolatokat |
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – szituációs játékok a különböző nyelvváltozatok gyakorlására; – szólások, közmondások különböző forrásokból való gyűjtése. |
||
| KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA ÁI MNY A.5.5. A tanuló érthetően, a kommunikációs helyzetnek megfelelően beszél, és önállóan megfogalmazza saját álláspontját, véleményét. |
– felismeri és megnevezi a kommunikációs tényezőket; leírja a beszéd és az írás eredetének néhány lépését – megfelelő hangerővel, érthetően beszél, a magyar köznyelvi intonációs rendet követi – érzelmeit, gondolatait, véleményét köznapi és tanórai témákban érthetően, a kommunikációs helyzetnek megfelelően fejezi ki – a tárgyalt nem nyelvi kommunikációs jeleket felismeri – a tárgyalt mindennapi kommunikációs helyzeteket felismeri, azok nyelvi mintáit és magatartási szabályait alkalmazza – az asszertórikus kommunikáció jeleit mutatja – önállóan és társas formában old meg feladatokat |
– érthetően, többnyire a kommunikációs helyzetnek megfelelően beszél és tanári segítséggel megfogalmazza saját álláspontját, véleményét |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – kommunikációs tényezők: feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna, kontextus; – nem nyelvi jelek: alapvető gesztusok, távolságtartás, kézfogás, arc – és álgesztusok, mimika (a szem); – mindennapos kommunikációs helyzetek: bemutatkozás, köszönési formák, beszélgetés. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – szituációs, improvizációs szerepjátékok hagyományos és digitális formában; – kooperatív óraszervezés; – beszédgyakorlatok, helyes ejtés; – nyitott kérdésekkel a véleménynyilvánítás biztosítása. |
||
| B. IRODALOM ÉS IRODALMI ALKOTÁSOK | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| IRODALOMELMÉLET ÁI MNY B.5.1. A tanuló megkülönbözeteti és megnevezi az alapvető műformákat, műfajokat, műnemeket, stilisztikai kifejezőeszközöket. |
– megkülönbözteti a verses és prózai alkotásokat, a magyaros vagy ütemhangsúlyos és az időmértékes verselést – jelöli ütemhangsúlyos verselésű verssorban az ütemet, megnevezi a vers sorfaját – megkülönbözteti és jelöli a rövid és hosszú szótagokat időmértékes verselésű verssorokban – megnevezi az alapvető rímfajtákat – megkülönböztet lírai, epikai és drámai alkotásokat, megnevezi az adott szöveg műnemét – megnevezi a tanult szövegek műfaját, a szövegből vett példákkal indokolja véleményét – megkülönbözteti és megnevezi az alapvető írói közlésmódokat – a tanult stilisztikai kifejezőeszközöket megkülönbözteti, kiragadott példákban megnevezi |
– az alapvető műformákat, műfajokat, műnemeket, stilisztikai kifejezőeszközöket többnyire megkülönbözeteti, de azokat hiányosan nevezi meg |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – műforma: próza, vers; – verselési mód: ütemhangsúlyos vagy magyaros verselés (sorfajta megnevezése az ütem – és szótagszám alapján), időmértékes verselés; – rímfajták: páros rím, bokorrím, keresztrím, félrím, ölelkező rím; – műnemek: epika, líra, dráma; – műfajok, verstípusok: mese (népmese, műmese), elbeszélő költemény, mítosz, regény, útleírás, tájleíró költemény, életkép, dal; – írói közlésmódok: elbeszélés, leírás, párbeszéd; – stilisztikai kifejezőeszközök: metafora, hasonlat, megszemélyesítés, megszólítás, felkiáltás, kérdés, ismétlés, felsorolás, párhuzam, ellentét. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – különböző műnemű, műfajú, formájú irodalmi szövegek órai feldolgozása; – közös ritmizálás; – az órán megismert költői kifejezőeszközökre saját példák megalkotása; – néhány epikai mű filmfeldogozása (rajzfim, animáció, játékfilm). |
||
| MŰELEMZÉS ÁI MNY B.5.2. A tanuló kifejezi érzéseit, gondolatait, tapasztalatait az irodalmi művekkel kapcsolatban, illetve ezt összefüggésbe hozza a mű műfajával, kifejezőeszközeivel, formai jegyeivel. |
– megfogalmazza a mű témáját és a mondanivalóját; leírja a mű hangulatát, a kifejezni kívánt érzelmeket, gondolatokat – az irodalmi szövegek befogadása során megmagyarázza a tanult stilisztikai kifejezőeszközöket, alakzatokat – megnevezi a tanult műnemet, műfajt és a műformát, verselést, rímfajtát – rámutat a hangutánzó és hangulatfestő szavakra, szinonimákra – felismeri az összefüggést a mű cselekménye, hangulata és annak műfaja, formai jegyei között – a tanult fogalmakat használva beszámol a megismert műről – tanári segítséggel irodalmi műveket különböző szempontok alapján (műnem, téma, műfaj, mondanivaló, stilisztikai kifejezőeszközök) más művekkel kapcsolatba hoz |
– kifejezi érzéseit, gondolatait, tapasztalatait az irodalmi művekkel kapcsolatban, de ezt csak tanári segítséggel hozza összefüggésbe a mű műfajával, kifejezőeszközeivel, formai jegyeivel |
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – páros, kiscsoportos és egész osztályos órai beszélgetések; – részletek elemző megjelenítése (pl. dramatizálás, vizuális illusztráció); – idézetek gyűjtése az egyes megállapítások igazolásához. |
||
| MŰISMERET ÁI MNY B.5.3. A tanuló a tárgyalt világ – és magyar irodalmi műveket felismeri, illetve azokból idéz. |
– a megismert elbeszélő művek cselekményét összefoglalja – hallott vagy olvasott részletek alapján felismeri a tanult irodalmi alkotást, megnevezi címét és szerzőjét – a nemzeti hagyomány és a kulturális emlékezet szempontjából meghatározó néhány mű esetén közöl néhány alapadatot is a műre vonatkozóan (pl. keletkezés, jelentőség) – szöveghűen, értőn elmondja a lírai művek memoriterként tanult részét vagy egészét – elolvas és feldolgoz legalább négy, korosztályának megfelelő regényt, amelyekből legalább egy nem magyar és legalább egy kortárs |
– a tárgyalt világ – és magyar irodalmi művek egy részét felismeri, illetve azokból hiányosan idéz |
| OLVASÓVÁ NEVELÉS ÁI MNY B.5.4. A tanuló ajánlásra vagy egyéni érdeklődésének megfelelően választ és olvas. Olvasmányélményeihez szabadidejében is kapcsolódik. |
– javaslatra vagy önállóan hosszabb terjedelmű szöveget választ otthoni olvasásra – jelenleg vagy korábban nem formális közegben olvasott, megismert szöveg és az órai olvasmányok közötti kapcsolatot megfogalmazza – olvasmányaihoz kapcsolódó egyéb produktumokat is befogad (pl. megfilmesített – animált meséket néz, olvasmányok alapján készült képregényeket olvas), ezen tevékenységeiről beszámol – olvasónaplót készít, élménybeszámolót tart, olvasmányokat ajánl kortársainak – részt vesz könyvtári órákon, a könyvtárban szervezett foglalkozásokon, vigyáz a könyv tisztaságára és épségére – könyvtárosi segítséggel tájékozódik a könyvtárban olvasmányai felkutatása során – részt vesz irodalmi mű megjelenítéséhez kapcsolódó tanórai tevékenységben (drámajáték, díszlet – és jelmezterv stb.) |
|
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – a beszámoláshoz, bemutatáshoz a megfelelő tanórai környezet megteremtése; – az olvasmányválasztáshoz való szabadságnak, a szépirodalomtól való elrugaszkodás lehetőségének biztosítása; – az olvasónapló értékelése építő kritikával; – könyvtári órák szervezése, lebonyolítása. |
||
| C. MÉDIAKULTÚRA | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| MÉDIUMOK ÁI MNY C.5.1. A tanuló megkülönbözteti és jellemzi a vizuális, az audio-, az audiovizuális és az írott médiát. |
– a felkínált vagy általa használt különböző médiumokat és tartalmakat megkülönbözteti, megnevezi és leírja – a kapott feladat megoldása során tudatosan választja ki a vizuális, audio-, audiovizuális vagy írott médiát, amely leginkább megfelel a feladat jellegének és céljának |
– többnyire megkülönbözteti és hiányosan jellemzi a vizuális, az audio-, az audiovizuális és az írott médiát |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – írott, audio, vizuális, és audiovizuális médiatartalmak; – nyomtatott és digitális hordozók, felületek. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – a tankönyvi és más látott képeket, illusztrációkat megkülönböztet, csoportosít, saját illusztrációkat készít; részt vesz irodalmi mű megjelenítéséhez kapcsolódó tevékenységben (díszlet – és jelmezterv, színpadkép, bábu, figura); – zene – és szépirodalmi műveket (hangoskönyv), rádióműsorokat hallgat, telefonos párbeszédet folytat; – filmeket, színházi előadásokat tekint meg; animációkat, videofelvételeket készít pl. mindennapi beszédhelyzetek gyakorlására; – plakátot, meghívót készít. |
||
| MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY C.5.2. A tanuló felismeri az internetes zaklatást, bántalmazást, felsorol etikus cselekvési lépéseket bántalmazottként és a bántalmazás tanújaként. |
– felismeri az internetes zaklatást, bántalmazást – felsorol etikus cselekvési lépéseket bántalmazottként és a bántalmazás tanújaként – megteszi a tőle elvárható szükséges lépéseket a zaklatás megszüntetésére, pszichés következményeinek kezelésére |
– felismeri az internetes zaklatást, bántalmazást, felsorol néhány etikus cselekvési lépést bántalmazottként és a bántalmazás tanújaként |
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – virtuális közösségi oldalak látogatása, nem kívánt tartalmak jelzése, blokkolása, egyéb szükséges lépések alkalmazása. |
||
A tantárgy témaköreinek százalékban kifejezett aránya az általános iskola 5. osztályában
Az oktatási-nevelési eredménycélok tervezése és megvalósítása során a tanító és a tanár legfeljebb 10%-ban térhet el az egyes tantárgyterület javasolt, szazalékban kifejezett arányától.
Minden tantárgyterület feladata a nyelvi és kommunikációs kompetencia, azaz az olvasott és hallott szöveg értésének fejlesztése, szóbeli és írásbeli szövegalkotási készség fejlesztése, egyúttal a szókincs gazdagítása.
6. osztály – évi 140 óra
| A. NYELV ÉS KOMMUNIKACIÓ | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| SZÖVEGÉRTÉS ÁI MNY A.6.1. A tanuló különböző műfajú és formájú szövegeket olvas, hallgat, a kommunikációs helyzetnek megfelelően értelmez. Kiemeli a szöveg lényegi pontjait. |
– a szövegértés alapvető eljárásait alkalmazza (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, vázlatkészítés, összefoglalás) – az olvasott szöveget önállóan szerkezeti egységekre bontja – megfigyeli és megkülönbözteti a szünet, a hangsúly, a beszédtempó, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségeket – összekapcsolja ismereteit a hallott vagy olvasott szöveg tartalmával, és reflektál azok összefüggéseire – verbális vagy vizuális módszerekkel megjeleníti és megfogalmazza a benne kialakult képeket, érzéseket, gondolatokat – önállóan értelmezi az ismeretlen kifejezéseket a lábjegyzet, digitális és/vagy nyomtatott szótárak használatával |
– különböző műfajú és formájú szövegeket olvas, hallgat, többnyire a kommunikációs helyzetnek megfelelően értelmez; részben kiemeli a szöveg lényegi pontjait |
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – Korpusz-javaslatok a szövegértés fejlesztéséhez: irodalmi alkotások; sajtószövegek (hagyományos és digitális); magyarázó, ismeretközlő szövegek (hagyományos és digitális); kézikönyvek (pl. digitális és nyomtatott szótárak); audiovizuális szövegek; beszéd, beszélgetések. – Módszertani javaslatok a szöveg értelmezésével, olvasási stratégia tanításával kapcsolatosan: a szöveg alapján grafikus szervezők készítése (gondolattérkép, táblázat); vizuális és drámapedagógiai megjelenítések. |
||
| SZÖVEGALKOTÁS ÁI MNY A.6.2. A tanuló érthetően és szabatosan fejezi ki véleményét az adott témának, szövegtípusnak és kommunikációs szándéknak megfelelően. |
– gondolatait, érzelmeit és véleményét a kommunikációs szándéknak megfelelően fogalmazza meg – rövidebb szövegeket alkot, élményeit különböző szövegtípusokban és műfajokban fogalmazza meg – egyszerű rímelt és rímtelen verseket ír – a hallott szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeit alkalmazza – a tanulási igényeknek megfelelő, olvasható, esztétikus és rendezett írásmóddal, egyértelmű javításokkal alkot szöveget – tudatosan alkalmazza az alapvető nyelvhelyességi ismereteket |
– érthetően fejezi ki véleményét az adott témának, szövegtípusnak és kommunikációs szándéknak megfelelően |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – szövegtípusok, műfajok, közlésmódok: elbeszélés, leírás, levél, e-mail, hirdetés, párbeszéd, csoportos beszélgetés, meghívó, jellemzés; – formai és szerkesztési ismeretek: címzés, megszólítás, párbeszédforma; – a szóbeli szövegformálás ismereteinek alkalmazása: a kommunikációs helyzethez igazított beszédtempó, hanglejtés, hangsúlyozás. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – élményszerzés, változatos beszédhelyzetek megteremtése; – szókincsbővítés (szinonimák gyűjtése, memoriterek, új szövegtípusokhoz mintaszövegek olvasása); – a formai ismeretek gyakorlásához több példa órai megbeszélése. |
||
| NYELVI SZINTEK ÁI MNY A.6.3. A tanult helyesírási szabályokat tudatosan alkalmazza. Szófajokat és szóelemeket felismer, megnevez, megkülönböztet. |
– felismeri és megnevezi az adott szó szófaját – leírja az igeidők és igemódok közötti összefüggéseket, felismeri és alkalmazza a különböző igemódokat, igeidőket – megismeri, megkülönbözteti és helyesen használja a főnév, a névmás, az igenév fajtáit – felismeri és alkalmazza a melléknévfokozás és számnévfokozás eseteit – a konkrét szófajhoz kötődő nyelvhelyességi és helyesírási szabályokat alkalmazza |
– a helyesírási szabályokat részben tudatosan alkalmazza, a szófajokat és szóelemeket hiányosan ismeri fel és nevezi meg |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – szófajok: ige, névszók: főnév (konkrét főnév és elvont főnév; köznév – egyedi név, gyűjtőnév, anyagnév – és tulajdonnév – személynév, állatnév, földrajzi név, intézménynév, csillagnév, díjak és kitüntetések nevei, címek); melléknév, számnév (tőszámnév, törtszámnév, sorszámnév, határozatlan számnév), névmás (személyes, birtokos, kölcsönös, visszaható, határozatlan, általános, mutató, kérdő); határozószó, igenév (főnévi, melléknévi – befejezett, folyamatos, beálló – , határozói), viszonyszók: névelő, névutó, igekötő, kötőszó, segédige, módosítószó; mondatszók: indulatszó, felelő-, kérdő-, és társalgási szó, módosítószó, hangutánzó mondatszó; – hangsúlyozandó helyesírási problémák: tulajdonnevek helyesírása, tulajdonnevekből képzett melléknevek helyesírása, fokozott melléknevek és helyesírásuk, igekötő és ige kapcsolatának helyesírása. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – korábbi módszertani javaslatok alkalmazása az évfolyam helyesírási és leíró nyelvtani eseteire; – szófajok azonosítása autentikus szövegek (valós párbeszédek, cikkek, hirdetések) kiragadott szavain. |
||
| NYELV ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY A.6.4. A tanuló felismeri a nyelv történeti változásának mibenlétét, az irodalmi nyelvnek a köznyelvitől való eltéréseit. |
– konkrét példák alapján felismeri és megkülönbözteti a nyelv és a nyelvhasználat különböző változatait, a nyelvi regisztereket – felismeri a saját nyelvhasználatához képest régebbi nyelvváltozatokat – felismeri az irodalmi nyelvnek a köznyelvitől való eltérését – megkülönbözteti a saját korához képest régebbi, köznyelvi és az irodalmi nyelvváltozatot – megnyilatkozásaiban tiszteletben tartja a különböző nyelvváltozatokat, nem kapcsol hozzájuk értékkülönbséget |
– segítséggel felismeri a nyelv történeti változásának mibenlétét, és részben különbséget tesz az irodalmi és a köznyelv között |
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – a saját nyelvhasználathoz képest régebbi nyelvváltozatok megismerése az évfolyamnak megfelelő irodalmi szövegeken keresztül. |
||
| KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA ÁI MNY A.6.5. A tanuló érthetően, a kommunikációs szándéknak megfelelően beszél, és megfogalmazza, indokolja saját álláspontját, véleményét. Vitapartnerét meghallgatja. |
– felismeri a kommunikációs szándékokat, alkalmazkodik azokhoz – érthetően, tagoltan beszél, a kiemelendő szavakat, kifejezéseket hangsúlyozza – érzelmeit, gondolatait, véleményét köznapi és tanórai témákban érthetően, a hallgatóság figyelembe vételével fejezi ki és indokolja meg; mások véleményét figyelmesen meghallgatja – a tárgyalt nem nyelvi kommunikációs jelek jelentését megadja – a tárgyalt mindennapi kommunikációs helyzeteket felismeri, azokhoz alkalmazkodik, azok nyelvi mintáit és magatartásbeli szabályait alkalmazza – lépéseket tesz a hatékony közös munka és az együttműködés eléréséhez – használja a digitális kommunikáció alapvető formáit |
– érthetően, többnyire a kommunikációs szándéknak megfelelően beszél, és megfogalmazza saját álláspontját, a nyelvi illem szabályait betartja |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – nem nyelvi jelek: néhány önkéntelen és szándékos gesztus; – mindennapos kommunikációs helyzetek: segítségkérés, tudakozódás; – digitális kommunikációs eszközök: e-mail, azonnali üzenetváltási felületek, SMS. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – érzelmek, állapotok megfigyelése egymáson és művészi előadásban; – érzelmek, állapotok rajzolása, kifejezése nem nyelvi eszközökkel; – kooperatív óraszervezés. |
||
| B. IRODALOM ÉS IRODALMI ALKOTÁSOK | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| IRODALOMELMÉLET ÁI MNY B.6.1. A tanuló felismeri a tanult műformákat, műfajokat, műnemeket, jellemzőiket azonosítja. Felismeri és megnevezi a stilisztikai kifejezőeszközöket. |
– megkülönbözteti a verses és prózai alkotások formai jegyeit – felismeri az alapvető műnemeket, a tanult műfajokat, és rámutat azok főbb jellemzőire a szövegben – felismeri és megnevezi az alapvető írói közlésmódok változatait – felismeri és megnevezi a stilisztikai kifejezőeszközöket, alakzatokat – felsorolja az elbeszélő művek szerkezeti egységeit, azokat konkrét művekre vonatkoztatja |
– felismeri a tanult műformákat, műfajokat, műnemeket, jellemzőiket részben azonosítja, többnyire felismeri és megnevezi a stilisztikai kifejezőeszközöket |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – műfajok: ballada, monda, legenda, történelmi regény, költői levél; – írói közlésmódok: jellemzés, monológ; – stilisztikai kifejezóeszközök: metonímia, allegória, szótőismétlés, túlzás, inverzió; – elbeszélő művek szerkezeti egységei: elkőkészítés, bonyodalom, kibontakozás, tetőpont, megoldás; előhang, helyzet, fordulat, epizód, tabló, epilógus. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – különböző műnemű, műfajú irodalmi szövegek órai feldolgozása; – klasszikus szépirodalmi szövegek mellett az életkori sajátosságoknak megfelelő kortárs szépirodalmi, illetve hétköznapi szövegpéldák bemutatása az irodalomelméleti fogalmak elmélyítésére; – az órán megismert stilisztikai kifejezőeszközökre saját példák megalkotása. |
||
| MŰELEMZÉS ÁI MNY B.6.2. A tanuló megállapításokat tesz az adott mű egyes poétikai sajátosságaira vonatkozóan, azokat indokolja. |
– megállapításokat tesz az irodalmi szöveg megadott poétikai sajátosságaira vonatkozóan – elkülöníti az irodalmi művek főbb szerkezeti egységeit, leírja egymásutániságukat – a szövegben felismeri az elbeszélő és a szereplő nézőpontja közötti eltérést – felismeri és leírja a szereplői jellemzés eszközeit – összefoglalja az adott mű cselekményét – megfogalmazza a mű témáját, mondanivalóját – azonosítja a mű helyszínét és idejét, leírja az így létrejött szövegvilágot, felismeri az ettől való esetleges eltéréseket a szövegben – az irodalmi szövegek befogadása során felismeri és értelmezi a tanult stilisztikai kifejezőeszközöket, alakzatokat – azonosítja a műformát, leírja annak szerepét a hangulatkeltésben, szereplői jellemzésben stb. – a tanult irodalomelméleti fogalmakat használva leírja a megismert művet, állításait indokolja |
– megállapításokat tesz az adott mű egyes poétikai sajátosságaira vonatkozóan, azokat részben indokolja |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – elsősorban epikus művek; – elemzési szempontok: szerkezet, elbeszélő, nézőpont, cselekmény, téma – mondaivaló, hely-idő, formai jegyek, stilisztikai kifejezőeszközök. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – páros, kiscsoportos és egész osztályos órai beszélgetések; – részletek elemző megjelenítése (pl. dramatizálás, vizuális illusztráció); – kiragadott idézetek tanári kalauzként való alkalmazása; – megadott szempontra vonatkozó táblázatok, ábrák órai feldolgozása. |
||
| MŰISMERET ÁI MNY B.6.3. A tanuló a tárgyalt magyar és világirodalmi műveket megnevezi és leírja, illetve ezekből idéz. |
– a megismert irodalmi műveket műfajokhoz kapcsolja – leírja a megismert irodalmi művek helyszínét és idejét, fő – és mellékszereplőit – hallott vagy olvasott részletek alapján felismeri a tanult irodalmi alkotást, megnevezi címét és szerzőjét – a nemzeti hagyomány és a kulturális emlékezet szempontjából meghatározó néhány mű esetén közöl néhány alapadatot is a műre és a szerzőre vonatkozóan (pl. keletkezés, jelentőség, életrajzi adatok) – szöveghűen, értőn elmondja a lírai művek memoriterként tanult részét vagy egészét – elolvas és feldolgoz legalább négy, korosztályának megfelelő regényt, amelyekből legalább egy nem magyar és legalább egy kortárs |
– a magyar és világirodalmi műveket többnyire megnevezi és részben leírja, illetve ezekből hiányosan idéz |
| OLVASÓVÁ NEVELÉS ÁI MNY B.6.4. A tanuló kialakult érdeklődésének megfelelően rendszeresen olvas. Olvasmányélményeiről beszámol. Olvasmányait alkotótevékenységek során feldolgozza. |
– leírja az adott irodalmi mű hatását a véleményformálásra – javaslatra vagy önállóan hosszabb terjedelmű szöveget választ otthoni olvasásra, választását indokolja – saját szavaival írja le a mű ismertetése során szerzett tapasztalatait, élményeit – a tanórai témákhoz kapcsolódó szövegeket hozzáolvas (pl. adott szerző másik művét, paródiát, összefoglalót) – olvasmányaihoz kapcsolódó egyéb produktumokat is befogad, esetleg készít (pl. kisfilm, bejegyzés, mém, profil); ezen tevékenységeiről beszámol – olvasónaplót készít, élménybeszámolót tart, olvasmányokat ajánl kortársainak – részt vesz könyvtári órákon, a könyvtárban szervezett foglalkozásokon; vigyáz a könyv tisztaságára és épségére – könyvtárosi segítséggel vagy önállóan tájékozódik a könyvtárban olvasmányai felkutatása során – valamilyen iskolán kívüli, szöveget feldolgozó aktivitást megtekint, kipróbál, vagy abban részt vesz (pl. diákújság, iskolarádió, drámacsoport) |
|
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – a beszámoláshoz, bemutatáshoz a megfelelő tanórai környezet megteremtése; – az olvasmányválasztáshoz való szabadságnak, a szépirodalomtól való elrugaszkodás lehetőségének biztosítása; – az olvasónapló értékelése építő kritikával; – könyvtári órák szervezése, lebonyolítása. |
||
| C. MÉDIAKULTÚRA | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| MÉDIUMOK ÁI MNY C.6.1. A tanuló elemzi a rövid audiovizuális produktumokat. |
– felismeri, megnevezi és megkülönbözteti a rövid audiovizuális produktumokat – felismeri, felsorolja és elmagyarázza a rövid audiovizuális produktumok alapvető jellemzőit, állításait az adott produktumból vett példákkal támasztja alá – leírja az audiovizuális elemek szerepét az adott produktumban – tolmácsolja a produktum tartalmát – megállapításokat tesz a narrátorra, a képi világra, hangulati elemekre, az audio-elemekre vonatkozóan – megfigyeli és leírja a produktum üzenetének közvetítési módját – megállapítja az audiovizuális elemek hatását az üzenetközvetítés hatékonyságára – különbséget tesz az írott szöveg és a kép üzenetközvetítési módjai között – leírja a kép, zene, hangfelvétel stb. Olvasóra/nézőre gyakorolt hatását |
– segítséggel megnevezi az adott rövid audiovizuális produktum néhány jellemzőjét (üzenet, narrátor, hangulati hatások) |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – jellemzési szempontok: narráció, cél, hangulati elemek, képi világ, üzenet, hatás. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – rövid mozgóképi szekvenciák órai feldolgozása; – olyan anyagok mintaelemzése, amelyekkel a diákok hétköznapjaikban találkoznak (pl. vlog, reklám, influencer-videók, zenei videoklipek); – médiaproduktumok összehasonlítása (azonos téma, alkotó, eljárás stb. alapján). |
||
| MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY C.6.2. A tanuló felismeri és leírja az egyes médiaproduktumok hatását a vásárlási szokásokra. |
– felismeri és leírja az egyes médiaproduktum társadalomnak és célcsoportnak szánt üzenetét – meghatározza és leírja a médiaproduktum küldte üzenetet, azt saját tapasztalataival és véleményével kapcsolja össze – beszámol és beszélget a médiaproduktumok saját vásárlási szokásaira gyakorolt hatásáról – megkülönbözteti a reklám és a hirdetés kifejező eszközeit – önálló, kritikus válaszreakciókat ad |
– megkülönbözteti a médiaproduktumok vásárlási szokásokra gyakorolt hatásainak módjait, artikulálja az adott médiaproduktum üzenetét |
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – páros, kiscsoportos és egész osztályos beszélgetések konkrét médiaproduktumok kapcsán; – az ebben a tanévben tárgyalt audiovizuális eszközökről tanultak alkalmazása társadalmi vonatkozásban. |
||
A tantárgy témaköreinek százalékban kifejezett aránya az általános iskola 6. osztályában
Az oktatási-nevelési eredménycélok tervezése és megvalósítása során a tanító és a tanár legfeljebb 10%-ban térhet el az egyes tantárgyterület javasolt, szazalékban kifejezett arányától.
Minden tantárgyterület feladata a nyelvi és kommunikációs kompetencia, azaz az olvasott és hallott szöveg értésének fejlesztése, szóbeli és írásbeli szövegalkotási készség fejlesztése, egyúttal a szókincs gazdagítása.
7. osztály – évi 140 óra
| A. NYELV ÉS KOMMUNIKACIÓ | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| SZÖVEGÉRTÉS ÁI MNY A.7.1. A tanuló összetettebb szövegekben, megadott szempontok alapján koherens jelentést ismer fel és artikulál. |
– a szöveg egészének tartalmára vonatkozó állításokat tesz, azokat a szövegből indokolja – a szöveg egységeinek és a szöveg egészének tartalmát összefüggésbe hozza – az életkorának megfelelő szöveg alapján jegyzetet, vázlatot készít – összekapcsolja ismereteit a hallott, ill. olvasott szöveg tartalmával, és reflektál azok összefüggéseire – önállóan értelmezi az ismeretlen kifejezéseket lábjegyzet, digitális és/vagy nyomtatott szótárak használatával, beépíti aktív szókincsébe |
– összetettebb szövegekben, megadott szempontok alapján segítséggel ismer fel koherens jelentést, és készít jegyzetet, vázlatot |
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – Korpusz-javaslatok a szövegértés fejlesztéséhez: irodalmi alkotások; sajtószövegek (hagyományos és digitális, képi és szövegi); magyarázó, ismeretközlő szövegek; audiovizuális szövegek; beszéd, beszélgetések; ábrák, táblázatok, gondolattérképek. – Módszertani javaslatok a szöveg értelmezésével, olvasási stratégia tanításával kapcsolatosan: a szöveg alapján grafikus szervezők készítése (gondolattérkép, táblázat); vizuális és drámapedagógiai megjelenítések; portfolió készítése, projektmunka. |
||
| SZÖVEGALKOTÁS ÁI MNY A.7.2. A tanuló összefüggő szöveget hoz létre. Az újonnan megismert mondatszerkezeteket és mondattípusokat tudatosan alkalmazza szóbeli és írásbeli szövegekben. |
– különböző közlésmódú és műfajú szövegeket ír – hagyományos és digitális szövegtípusoknak megfelelő tartalommal és szerkezettel alkot szövegeket – a tanult szövegeket értelmezve tolmácsolja – különböző mondattípusokkal és mondatszerkezetekkel kifejező, logikus, összefüggő szöveget alkot – a közlési célnak és szándéknak megfelelően, változatosan használja a különféle mondatfajtákat – különböző mondatalkotási módszerekkel megfogalmazza a szöveg alapján benne kialakult képeket, érzéseket, gondolatokat – esztétikus és áttekinthető írásképpel alkot szöveget – digitális és nyomtatott szótárakat használ |
– szövegalkotása csak részben felel meg az összefüggő szöveg követelményeinek; a tanult mondatszerkezeteket és mondattípusokat többnyire tudatosan alkalmazza szóbeli és írásbeli szövegekben |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – szövegtípusok, műfajok, közlésmódok: vita, esszé; – formai és szerkesztési ismeretek: tételmondat, bizonyítás, szövegösszefüggés megteremtése; – szóbeli szövegformálás ismereteinek alkalmazása: a kommunikációs helyzethez igazított, a meggyőzés eszközéül használt prozódia. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – élményszerzés, változatos beszédhelyzetek megteremtése; – szöveg kibővítése, tömörítése, párbeszéddé alakítása-dramatizálása; – hagyományos és digitális szótárak használata. |
||
| NYELVI SZINTEK ÁI MNY A.7.3. A tanuló a tanult helyesírási szabályokat tudatosan alkalmazza. Mondatrészeket és mondattípusokat ismer fel, megnevez és megkülönböztet. |
– megkülönbözteti az egyszerű és az összetett mondatot – megállapítja az egyszerű mondat típusát logikai minősége szerint – azonosítja a mondatrészeket az egyszerű mondatban – leírja az egyes mondatrészek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseit, a szófajok mondatbeli szerepét – alkalmazza az alany-állítmány egyeztetésének szabályát – felismeri és ágrajzon ábrázolja a mondatban a mondatrészek közötti összefüggéseket – felismeri és alkalmazza a gondolatjelet, zárójelet, kettőspontot és pontosvesszőt – megnevezi az írott és szóbeli szövegek közötti azonosságokat, illetve különbségeket – a helyesírási szabályoknak megfelelően használja a mondatvégi írásjeleket |
– a tanult helyesírási szabályokat részben alkalmazza; mondatrészeket és mondattípusokat többnyire felismer, megnevez és megkülönböztet |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – egyszerű mondat, összetett mondat; – állító mondat, tagadó mondat, mondatrésztagadás; – a predikatív szerkezet: az alany (határozott, határozatlan, általános), az állítmány (igei állítmány, névszói állítmány, névszói-igei állítmány); – bővítmények: tárgy (iránytárgy – eredménytárgy, határozott – határozatlan), határozók (időhatározó, helyhatározó, képes helyhatározó, számhatározó, módhatározó, állapothatározó, mód-állapothatározó, társhatározó, eszközhatározó, eredethatározó, eredményhatározó, okhatározó, célhatározó, fokhatározó, mértékhatározó, részeshatározó, hasonlító határozó, vonzathatározó), jelzők (minőségjelző, mennyiségjelző, birtokos jelző, értelmező jelző); – hangsúlyozandó helyesírási problémák: mondatközi és mondatvégi írásjelek. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – korábbi módszertani javaslatok alkalmazása az évfolyam helyesírási és leíró nyelvtani eseteire. |
||
| NYELV ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY A.7.4. A tanuló több nyelvváltozatot használ meghatározott témán belül is. |
– adott témában több nyelvváltozatú szöveget olvas, és több nyelvváltozatban is hoz létre szövegeket – nyelvváltozatát az elérni kívánt hatáshoz igazítja – megnyilatkozásaiban tiszteletben tartja a különböző nyelvváltozatokat, nyelvi regisztereket és az azokat használók körét, nem kapcsol hozzájuk értékkülönbséget |
– több nyelvváltozatot felismer és részben használ |
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – adott témához különböző nyelvváltozatú, az évfolyam irodalmi anyagának megfelelő szövegeket olvas és hallgat; – retorikai gyakorlatok. |
||
| KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA ÁI MNY A.7.5. A tanuló érthetően, a kommunikációs helyzetnek megfelelően beszél, és saját álláspontját, véleményét érvekkel alátámasztja. A vitakultúra alapvető szabályait betartja. |
– felismeri a kommunikációs helyzeteket, azokat formálja: az ismert közlési helyzetnek megfelelően kódot és szerepet vált – kifejezően beszél, mondathangsúlyát a meggyőzés, nyomatékosítás folyamatához alakítja – véleményét a kulturált vitázás szabályainak megfelelően adja elő; azonosítja mások álláspontját, és arról érvekre épülő véleményt fogalmaz meg |
– saját álláspontját, véleményét érvekkel alátámasztja, betartja a vitakultúra alapvető szabályait |
| – a tárgyalt nem verbális kommunikációs jelek jelentését értelmezi a kommunikációs helyzetben – a tárgyalt mindennapi kommunikációs helyzeteket felismeri, azokhoz alkalmazkodik, leírja őket, azok nyelvi mintáit és magatartási szabályait alkalmazza – felismeri a kommunikáció főbb zavarait, alkalmaz néhány korrekciós lehetőséget az órán kialakított vitahelyzetekben és a közös feladatmegoldás során is – használja a digitális kommunikáció alapvető formáit, megnevezi azok főbb jellemzőit |
||
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – nem nyelvi jelek: végtaggesztusok; – a vita ismeretei: a kulturált vita viselkedési szabályai, érv, ellenérv; – mindennapos kommunikációs helyzetek: a vita, a megbeszélés. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – különböző kommunikációs helyzetek létrehozása; – tanórai szervezett viták; – kooperatív óraszervezés. |
||
| B. IRODALOM ÉS IRODALMI ALKOTÁSOK | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| IRODALOMELMÉLET ÁI MNY B.7.1. A tanuló megkülönbözeteti és leírja az alapvető műformákat, műfajokat, műnemeket, stilisztikai kifejezőeszközöket, korszakokat. |
– megnevezi az időmértékes verselésű verssor verslábait, az alapvető irőmértékes verssorokat – megnevezi és leírja a tanult műfajok és korszakok sajátosságait, szövegpéldával is jellemzi ezeket |
– részben megkülönbözeteti és leírja az alapvető műformákat, műfajokat, műnemeket, stilisztikai kifejezőeszközöket, korszakokat |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – időmértékes verslábak: daktilus, spondeus, jambus, anapestus, trocheus, pirrichius; – időmértékes verselésű sorfajták: hexameter, pentameter, disztichon; – a kisregény, novella, elbeszélés, karcolat, anekdota, tragédia, komédia, epigramma, elégia, himnusz; – romantika, realizmus. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – különböző műnemű, műfajú, irodalmi szövegek órai feldolgozása; – klasszikus szépirodalmi szövegek mellett az életkori sajátosságoknak megfelelő kortárs szépirodalmi, illetve hétköznapi szövegpéldák bemutatása az irodalomelméleti fogalmak elmélyítésére. |
||
| MŰELEMZÉS ÁI MNY B.7.2. A tanuló irodalomelméleti ismereteit irányítással alkalmazza. A művet több szempontból értelmezi, az elmondottakat a szövegből vett példákkal támasztja alá. |
– adott műről adott szempont alapján megállapításokat tesz – megállapításait kifejti (például esszé formában), szövegből vett példákkal bizonyítja – szempontrendszerét új elemzési szempontokkal kiegészítve alkalmazza: – érzékeli és saját szavaival megfogalmazza a lírai szöveg hangulati jellemzőit, és a befogadás során keletkezett érzéseit és gondolatait a szövegből vett idézetekkel támasztja alá – azonosítja a vershelyzetet – a tanult alapvető verstani jegyeket felismeri, a művet ez alapján is jellemzi |
– irodalomelméleti ismereteit többnyire irányítással alkalmazza, a művet részben értelmezi, segítséggel az elmondottakat a szövegből vett példákkal támasztja alá |
| – elkülöníti az irodalmi művek főbb szerkezeti egységeit, az azok közötti összefüggéseket leírja – a megismert epikus művek cselekményét összefoglalja, fordulópontjait tanári segítséggel ismerteti – elkülöníti és jellemzi a fő – és mellékszereplőket, leírja a szereplők hálóját – megkülönbözteti a helyszíneket, az időrétegeket, azonosítja az időbeli előre – és visszautalásokat – azonosítja a műfajt, a műfaji sajátosságokat, azokat a cselekmény -téma szempontjából értelmezi – a tanult fogalmakat használva jellemzi a megismert művet – adott irodalmi műveket különböző szempontok alapján (téma, műfaj, stilisztikai kifejezőeszközök) más művekkel összehasonlít: megnevezi alapvető különbségeiket |
||
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – lírai és epikus művek; – elemzési szempontok: hangulati elemek, vershelyzet, formai jegyek, szereplőrendszer, időkezelés, műfaj. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – páros, kiscsoportos és egész osztályos órai beszélgetések; – részletek elemző megjelenítése (pl. dramatizálás, vizuális illusztráció); – mintaelemzések (pl. tankönyvi ismeretközlő szöveg) órai feldolgozása; – állítás – bizonyítás kapcsolat erősítése. |
||
| MŰISMERET ÁI MNY B.7.3. A tanuló a tárgyalt világ – és magyar irodalmi műveket megnevezi, azokra vonatkozó ismereteit kifejti, illetve idéz belőlük. |
– a megismert elbeszélő művek főbb fordulópontjait, a lírai művek néhány műfaji-formai jellemzőjét leírja – a megismert alkotást korszakhoz kapcsolja – hallott vagy olvasott részletek alapján felismeri a tanult irodalmi alkotást, megnevezi címét és szerzőjét – a nemzeti hagyomány és a kulturális emlékezet szempontjából meghatározó néhány mű esetén közöl néhány alapadatot is a műre, a szerzőre és a korszakra vonatkozóan (pl. történelmi háttér) – szöveghűen, értőn elmondja a lírai művek memoriterként tanult részét vagy egészét – elolvas és életkori sajátosságainak megfelelő értelmezési keretben feldolgoz legalább négy, korosztályának megfelelő regényt, amelyekből legalább egy nem magyar és legalább egy kortárs – műfaj, téma és korszak alapján összekapcsol műveket |
– a tárgyalt világ – és magyar irodalmi műveket többnyire megnevezi, azokra vonatkozó ismereteit részben kifejti, illetve idéz belőlük |
| OLVASÓVÁ NEVELÉS ÁI MNY B.7.4. A tanuló különböző eszközök segítségével rendszeresen olvas változatos formájú és műfajú műveket. Olvasási élményeiről a tanult fogalmakat alkalmazva beszámol, azokat megjeleníti. |
– javaslatra vagy önállóan hosszabb terjedelmű szöveget választ otthoni olvasásra, választását relevánsan indokolja – a tanult fogalmakkal ismerteti a művet, megfogalmazza az érdeklődési körének megfelelő szépirodalmi és egyéb szöveg olvasása közben átélt örömét – egy általa elolvasott mű bemutatásával olvasmányokat ajánl kortársainak és a felnőtteknek |
|
| – a tanórai témákhoz, korszakokhoz kapcsolódó szövegekről lehetséges olvasmánylistát készít – olvasmányaihoz kapcsolódó egyéb produktumokat keres, bemutat; ezen tevékenységeiről beszámol – részt vesz könyvtári órákon, a könyvtárban szervezett foglalkozásokon; vigyáz a könyv tisztaságára és épségére – a könyvtárban való tájékozódáshoz nyomtatott vagy digitális keresőfelületet is használ; digitális könyvtárakban és gyűjteményekben is keres – az olvasásra szánt idejét beosztja – az érzelmi és a gondolati tartalmakat társaival együttműködve is megjeleníti |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – a beszámoláshoz, bemutatáshoz a megfelelő tanórai környezet megteremtése; – az olvasmányválasztáshoz való szabadságnak, a szépirodalomtól való elrugaszkodás lehetőségének biztosítása; – az olvasónapló értékelése építő kritikával; – könyvtári órák szervezése, lebonyolítása. |
||
| C. MÉDIAKULTÚRA | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| MÉDIUMOK ÁI MNY C.7.1. A tanuló értelmezi a szöveges és képi platformot összekapcsoló médiaproduktumot (pl. képregény, mém, versvideó). |
– azonosítja és jellemzi a szöveges és képi platformot összekapcsoló médiaproduktum szöveges és képi elemeit – összekapcsolja a képi és szöveges elemek jelentésmezejét és hatását – a színházi előadást mint képi és mint szöveges platformot is értelmezi – megnevezi a színész, rendező, forgatókönyviró, dramaturg stb. szerepét – megnevezi a képregény formai jegyeit |
– többnyire értelmezi a szöveges és képi platformot összekapcsoló médiaproduktumot (pl. képregény, mém, versvideó) |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – plakát, meghívó, brosúra, képregény, mém, színházművészet. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – különböző, a diákok hétköznapi életében jelenlévő médiaproduktumok órai vizsgálata; – különböző iskolai, társadalmi programokhoz plakát, meghívó készítése hagyományosan és/vagy digitálisan, kisebb iskolai közösségeknek digitális brosúra szerkesztése; – iskolai vagy önálló színházlátogatás órai feldolgozása. |
||
| MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY C.7.2. A tanuló tiszteletben tartja az alapvető személyiségi jogokat, felismeri azok megsértését, illetve a gyűlöletbeszédet. |
– felismeri a személyiségi jogokat sértő helyzeteket, a gyűlöletbeszédet – elkerüli azokat a helyzeteket, amelyekben személyiségi jogokat sértene – véleményét az alapvető emberi jogok tiszteletbentartásával fogalmazza meg – ismeri a személyiségi jogokat sértő helyzetekben való etikus magatartás lehetőségeit, és aszerint jár el |
|
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – alapvető személyiségi jogok, gyűlöletbeszéd, zaklatás. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – szituációs gyakorlatok; – esettanulmány készítése a tanórán. |
||
A tantárgy témaköreinek százalékban kifejezett aránya az általános iskola 7. osztályában
Az oktatási-nevelési eredménycélok tervezése és megvalósítása során a tanító és a tanár legfeljebb 10%-ban térhet el az egyes tantárgyterület javasolt, szazalékban kifejezett arányától.
Minden tantárgyterület feladata a nyelvi és kommunikációs kompetencia, azaz az olvasott és hallott szöveg értésének fejlesztése, szóbeli és írásbeli szövegalkotási készség fejlesztése, egyúttal a szókincs gazdagítása.
8. osztály – évi 140 óra
| A. NYELV ÉS KOMMUNIKACIÓ | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| SZÖVEGÉRTÉS ÁI MNY A.8.1. A tanuló nem lináris szövegekben megadott szempontok alapján koherens jelentéseket ismer fel és dolgoz fel. |
– értelmezi az olvasott szöveg tartalmát és az ahhoz kapcsolódó képeket, ábrákat, táblázatokat – megadott szempont alapján, az összetettebb szövegből több információt összefüggésbe hoz – a különböző tömegkommunikációs forrásokból származó információkat kritikával szemléli, azokat felülvizsgálja önállóan vagy tanári útmutatás szerint – tanári segítséggel vagy önállóan értelmezi a mindennapi életben és az irodalmi művekben előforduló élőszóbeli és írott szövegek szerkezeti jelentésrétegeit |
– nem lináris szövegekben megadott szempontok alapján koherens jelentéseket többnyire felismer és feldolgoz |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – Korpusz-javaslatok a szövegértés fejlesztéséhez: irodalmi alkotások; sajtószövegek (különböző sajtóműfajok); magyarázó, ismeretközlő szövegek; audiovizuális szövegek; ábrák, táblázatok, gondolattérképek. – Módszertani javaslatok a szöveg értelmezésével, olvasási stratégia tanításával kapcsolatosan: a szöveg alapján grafikus szervezők készítése (gondolattérkép, táblázat); portfolió készítése, projektmunka. |
||
| SZÖVEGALKOTÁS ÁI MNY A.8.2. A tanuló összefüggő, kifejező szöveget hoz létre és ad elő. Az újonnan megismert szóalkotási módokat és az összetett mondatokat beépíti a szövegalkotási folyamatába. |
– a tanuló hagyományos és digitális szövegeket hoz létre különböző tömegkommunikációs médiaműfajokban (hír, tudósítás, kommentár, interjú, riport, kritika, cikk) – megfogalmaz és előad a közéleti kommunikációban használatos felszólalást, hozzászólást, alkalmi beszédet – formailag és tartalmilag megfelelő önéletrajzot készít – a szövegalkotási folyamatba tudatosan beépíti a tanult szóalkotási módokat – összefüggések kifejezésére összetett mondatokat szerkeszt – önállóan elkészíti az idézés forrásjegyzékének pontos jelölését |
– többnyire összefüggő szöveget hoz létre és ad elő, az újonnan megismert szóalkotási módokat és az összetett mondatokat beépíti a szövegalkotási folyamatába |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – szövegtípusok, műfajok, közlésmódok: tömegkommunikációs médiaműfajok, közéleti kommunikációs műfajok, önéletrajz, közösségimédia-műfajok; – formai és szerkesztési ismeretek: médiaműfajok formai ismeretei, idézés. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – élményszerzés, változatos beszédhelyzetek megteremtése; – különböző médiaműfajok más-más formátumának órai elemzése; – önálló példaszövegek keresése, átiratok készítése. |
||
| NYELVI SZINTEK ÁI MNY A.8.3. A tanuló a tanult helyesírási szabályokat tudatosan alkalmazza. Az összetett mondatok típusait, szóalkotási módokat felismeri, megnevezi és megkülönbözteti. |
– felismeri és megnevezi a szóalkotási módokat – megkülönbözteti az alapszót a képzett szótól, illetve a képzők segítségével alkot különböző szófajú szavakat – felismeri és megnevezi a szóösszetételek típusait, valamint alkalmazza ezek helyesírási szabályait – tagmondatainak kapcsolata alapján megnevezi az összetett mondat típusát, tagmondatainak kapcsolatát ágrajzon ábrázolja – alkalmazza az írásjelek használatának szabályait – alkalmazza a magyar nyelv legfőbb szórendi szabályait |
– a tanult helyesírási szabályokat többnyire tudatosan alkalmazza, az összetett mondatok típusait, a szóalkotási módokat részben felismeri, megnevezi és megkülönbözteti |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – alárendelő összetett mondat (kiegészített mondatrész megnevezése szerinti csoportosítás), mellérendelő összetett mondat (kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó); – szóösszetételek típusai: alárendelő összetett szó (kiegészített mondatrészi szerep megnevezése szerinti csoportosítás), mellérendelő összetett szó (kettőzés, ikerítés, álikerítés, valódi mellérendelés); – szóalkotási módok: szóképzés (alapszó, képző), szóelvonás, szóvegyülés, szórövidülés, mozaikszó-alkotás; – hangsúlyozandó helyesírási problémák: mondatközi és mondatvégi írásjelek az összetett mondatban, az idézés. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – korábbi módszertani javaslatok alkalmazása az évfolyam helyesírási és leíró nyelvtani eseteire. |
||
| NYELV ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY A.8.4. A tanuló több nyelvváltozatot használ és jellemez. |
– jellemzi a tanult történeti, földrajzi, társadalmi nyelvváltozatokat, nyelvi regisztereket – alapvető ismereteit leírja a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világban és a mai magyar nyelv rétegződéséről – meghatározza a nyelv eredetét illetően a magyar nyelv helyét más nyelvek között – felismeri és megkülönbözteti a köznyelv szóhasználatától eltérő különböző tájegységek jellegzetes tájszavait, valamint a társadalmi rétegcsoportok nyelvhasználatát – felismeri a köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében lévő eltéréseket, és ezeket a kommunikációs helyzetnek megfelelően használja – a magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításával erősíti nyelvi és nemzeti identitását |
– több nyelvváltozatot ismer és részben megfelelően használ és jellemez |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – területi nyelvváltozatok, társadalmi nyelvváltozatok (csoportnyelvek); – nyelvcsalád, nyelvtípus, nyelvrokonság. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – társadalmi nyelvváltozatok vizsgálatai autentikus szövegeken, videókon, filmeken; – nyelvtörténeti ismeretek kiegészítése nyelvrokonaink kultúrája néhány érdekességének megismerésével; – a tanuló által beszélt nyelvek vizsgálata a nyelvtípusok, nyelvcsaládok kérdése kapcsán, a többségi nyelv és az anyanyelv összehasonlítása. |
||
| KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA ÁI MNY A.8.5. A tanuló értelmezi a tömegkommunikációs helyzeteket. Vitában reflektál saját álláspontjára. |
– kommunikációs ismereteinek a leírását kibővíti tömegkommunikációs esetekkel – különböző hangzós médiaműfajok hangsúlyjellemzőit felismeri, megkülönbözteti a köznyelvitől – érthetően fejti ki saját álláspontját a vitában, megvédi elképzelését, esetleg korrigálja – a tárgyalt nem verbális kommunikációs jeleket közösségi kommunikációs helyzetekben is értelmezi – a tárgyalt kommunikációs helyzeteket felismeri, azokban az alkalom által megkívánt módon viselkedik – ismer és használ konfliktuskezelési stratégiákat – használja a közösségi média alapvető kommunikációs formáit, megnevezi azok főbb jellemzőit |
– segítséggel értelmezi a tömegkommunikációs helyzeteket, vitában reflektál saját álláspontjára |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – tömegkommunikációs tényezők; – nem nyelvi jelek: a barátság és a szerelem nem nyelvi kifejezőeszközei; – kommunikációs helyzetek, szövegtípusok: köszöntő, ünnepi beszéd; – digitális kommunikációs eszközök: a közösségi média kommunikációs felületei. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – szituációs, improvizációs szerepjátékok hagyományos és digitális formában; – kooperatív óraszervezés; – tanórai szervezett viták; – közösségi médiafelületek órai vizsgálata. |
||
| B. IRODALOM ÉS IRODALMI ALKOTÁSOK | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| IRODALOMELMÉLET ÁI MNY B.8.1. A tanuló összehasonlít műformákat, stilisztikai kifejezőeszközöket, korszakokat. |
– összefoglalja a magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismereteit – összehasonlít stílusirányzatokat – összeveti az újonnan tanult stilisztikai kifejezőeszközöket a korábbiakkal – megnevezi a szöveg hangzása és az írott képek közötti összefüggést – leírja a képverset mint sajátos formát – összehasonlítja egy adott mű különböző művészeti ágakban és médiumokban megjelenő változatait |
– a műformák, korszakok összevetése hiányos, a stilisztikai kifejezőeszközöket csak részben ismeri fel |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – műforma: képvers; – stilisztikai kifejezőeszközök: szinesztézia, szimbólum; – korszakok, stílusirányzatok: modern, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, expresszionizmus, szürrealizmus. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – különböző műnemű, műfajú, irodalmi szöveg órai feldolgozása; – klasszikus szépirodalmi szövegek mellett az életkori sajátosságoknak megfelelő kortárs szépirodalmi, illetve hétköznapi szövegpéldák bemutatása az irodalomelméleti fogalmak elmélyítésére; – adott alkotások különböző médiumokban megjelenő változatainak tanórai feldolgozása. |
||
| MŰELEMZÉS ÁI MNY B.8.2. A tanuló önállóan alkalmazza aktuális irodalomelméleti ismereteit. Adott szempontok alapján jelentéseket tulajdonít a műnek. |
– szempontrendszerét új elemzési szempontokkal kiegészítve alkalmazza – felismeri a lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony jellegzetes típusát – jellemzi a mű meghatározó motívumait – felismeri a műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat – azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, valamint felismeri és értékeli funkciójukat, hangulati hatásukat – felismeri a konfliktusok és motivációk mibenlétét, összeveti azokat a mű világán belül – leírja a tragédia sajátosságait – a népszerű műfajok vagy drámai alkotások elemzésében rámutat a hatáskeltés eszközeire, értékeli a tipikus helyzetek és jellemek megjelenítését – az önálló műelemzéshez szükség szerint digitális forrásokat használ – különböző szempontok alapján (téma, műfaj, stilisztikai kifejezőeszközök) irodalmi műveket adott más művekkel összehasonlít – ismeri és használja a műelemzéshez szükséges információs forrásokat. |
– segítséggel alkalmazza az aktuális irodalomelméleti ismereteket, adott szempontok alapján jelentéseket tulajdonít a műnek, és használja a műelemzéshez szükséges információs forrásokat |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – lírai, epikus és drámai szépirodalmi és a népszerű irodalomhoz tartozó művek; – elemzési szempontok: beszédhelyzet, motívum, zenei eszközök, konfliktus, motiváció, tragikum, hatáskeltés. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – páros, kiscsoportos és egész osztályos órai beszélgetések; – részletek elemző megjelenítése (pl. dramatizálás, vizuális illusztráció); – szövegek, részletek egymás mellé állítása; – lehetséges elemzési források feldolgozása. |
||
| MŰISMERET ÁI MNY B.8.3. A tanuló a tárgyalt világirodalmi, magyar, hazai és helyi műveket megnevezi, csoportosítja, az azokra vonatkozó ismereteit kifejti. Saját szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaiban kreatívan merít a tanult művekből. |
– csoportosítja a magyar és világirodalom alkotásait térben és időben, témájuk, műfajuk, jellemző motívumuk alapján – felismeri az irodalmi tendenciák időnkénti szoros összefüggését más művészeti ágak tendenciáival – hallott vagy olvasott részletek alapján felismeri a tanult irodalmi alkotást, megnevezi címét és szerzőjét – a nemzeti hagyomány és a kulturális emlékezet szempontjából meghatározó néhány mű esetén közöl néhány alapadatot is a műre, szerzőre, korszakra, irodalmi csoportra vonatkozóan (pl. »nyugatos«) – szöveghűen, értőn elmondja a lírai művek memoriterként tanult részét vagy egészét – elolvas és feldolgoz legalább négy, korosztályának megfelelő regényt, amelyekből legalább egy nem magyar és legalább egy kortárs – a művekkel kapcsolatos ismereteit felhasználja szóbeli és írásbeli szövegalkotásában |
– a tárgyalt világirodalmi, magyar, hazai és helyi művek többségét megnevezi, csoportosítja, az azokra vonatkozó ismereteit kifejti, saját szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaiban részben merít a tanult művekből |
| OLVASÓVÁ NEVELÉS ÁI MNY B.8.4. A tanuló olvasmányait és ahhoz kapcsolódó produktumokat bemutat, véleményez, összevet. Olvasmányait ütemezi. |
– megkülönbözteti a művészi értéket a giccstől, és ennek tudtában választ olvasmányt magának – egy általa elolvasott művet bemutat és ajánl társainak hagyományos és digitális eszközök felhasználásával (pl. prezentáció, kiselőadás) – olvasmányaihoz kapcsolódó egyéb produktumokat bemutat, összevet – részt vesz könyvtári órákon, a könyvtárban szervezett foglalkozásokon; vigyáz a könyv tisztaságára és épségére – a könyvtárban ás digitális gyűjteményekben társai tájékozódását is segíti, számára új könyvtárban is tájékozódik – olvasmányait ütemezi, tervezi – alkalomra, adott célhoz szöveget keres, használ (pl. ballagási idézet) |
|
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – a beszámoláshoz, bemutatáshoz a megfelelő tanórai környezet megteremtése; – az olvasmányválasztáshoz való szabadságnak, a szépirodalomtól való elrugaszkodás lehetőségének biztosítása; – az olvasónapló értékelése építő kritikával; – könyvtári órák szervezése, lebonyolítása. |
||
| C. MÉDIAKULTÚRA | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| MÉDIUMOK ÁI MNY C.8.1. A tanuló megkülönbözteti a sajtóműfajokat, ezeknek megfelelő különböző közvetítő közegű (platformú) médiaproduktumokat hoz létre. Reflektál a médiaüzenetek realitáshoz való viszonyára. |
– felismeri a média által közvetített és a saját valós kép közti különbségeket – felismeri és leírja a médiaüzeneteknek a saját álláspont/vélemény formálását célzó vonatkozásait – a különböző műfajú médiaszöveg szó szerinti és azon túli üzenetét értelmezi – ismeri és használja a tömegkommunikáció szövegtípusainak műfaji jellegzetességeit (kommentár, kritika, riport, interjú, tudósítás, hír) – különböző közvetítő közegű (platformú) médiaproduktumokat hoz létre |
– többnyire megkülönbözteti a sajtóműfajokat, segítséggel ezeknek megfelelő különböző közvetítő közegű (platformú) médiaproduktumokat hoz létre, felismeri a médiaüzenet és a valóság néhány eltérését |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – tudósítás, riport, kritika, hír, kommentár, interjú; – tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet. |
||
| MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ÁI MNY C.8.2. A tanuló felismeri és leírja a média nyelvhasználatra gyakorolt hatását, véleményt alkot erről a folyamatról. |
– felismeri a tömegkommunikációs tartalmak hatásának konkrét példáit (pl. divatszavak, emelkedő hangsúly, dagályos kifejezések) adott példákon és saját szövegalkotásában – felismeri a digitális személyközi kommunikáció eszközeit (pl. emotikon, rövidítés), annak megjelenését élőszóbeli közléseiben – felismeri az angolnak mint a média domináns nyelvének hatását a hétköznapi nyelvhasználatra, azonosítja ennek példáit (szókészlet, mondatalkotás) – megfogalmazza ezeket a változásokat, összefüggésbe hozza a folyamatot a nyelv változandóságával – véleményt mond az egyes jelenségek megjelenéséről, terjedéséről; véleményét érvekkel támasztja alá – a témában konstruktív vitát folytat |
|
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – divatszavak, hangsúlyminták, dagályos kifejezések, emotikon, gif, mozaikszavak, anglicizmus. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – hétköznapi szövegekből vett példák órai megbeszélése; – saját szöveg létrehozása, elemzése. |
||
A tantárgy témaköreinek százalékban kifejezett aránya az általános iskola 8. osztályában
Az oktatási-nevelési eredménycélok tervezése és megvalósítása során a tanító és a tanár legfeljebb 10%-ban térhet el az egyes tantárgyterület javasolt, szazalékban kifejezett arányától.
Minden tantárgyterület feladata a nyelvi és kommunikációs kompetencia, azaz az olvasott és hallott szöveg értésének fejlesztése, szóbeli és írásbeli szövegalkotási készség fejlesztése, egyúttal a szókincs gazdagítása.
AZ OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA A KÖZÉPISKOLA 1-4. OSZTÁLYÁBAN
1. osztály – évi 140 óra
| A. NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| SZÖVEGÉRTÉS KI MNY A.1.1. A tanuló kérdések alapján információkat megtalál és alapvető logikai struktúrákat felismer. A tanuló jelentésrétegeket megkülönböztet. |
– a lehetséges válaszok közül képes a szöveg által adott válasz kikeresésére – felismer alapvető logikai kapcsolatokat (ellentét, párhuzam, hierarchikus elrendeződés), rekonstruálja a kronológiai, kauzális felépítést – több jelentésréteget is felismer, megkülönböztet; szétválasztja a szó szerinti és az átvitt jelentést, egyes elemek mikro – és makroszintű jelentését – a kommunikációs helyzetet azonosítja -az egyszerű mondat szavainak jelentését a mondatrészi szerepüknek és a mondatban szereplő szófaji minőségüknek megfelelően ismeri fel és artikulálja – komplex szövegeket a maga számára hozzáférhetővé tesz (jegyzetek írása, grafikus szerkesztők készítése): megadott formához tartalmi lehetőségek közül választ |
– kérdések alapján az információk többségét megtalálja, az alapvető logikai struktúrákat többnyire felismeri, néhány jelentésréteget elkülönít |
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – az olvasás-szövegértés gyakorlatait szépirodalmi szövegeken, erre kifejlesztett gyakorlószövegeken, valamint kapcsolódó hétköznapi szövegeken is végezhetjük. |
||
| SZÖVEGALKOTÁS KI MNY A.1.2. A tanuló tartalmában koherens, de egysíkú szöveget hoz létre. A tanuló stílusában alkalmazkodik a feladathoz. |
– a szöveg egésze során igazodik a kiválasztott nézőponthoz, szövege koherns – a tartalmi pontosságra a szakterületnek megfelelő kifejezéskészlettel is törekszik – betartja a terjedelmi korlátot és érvényesíti a hármas tagoltság (bevezetés – tárgyalás – befejezés) szerkezeti elvét – stilárisan a feladatnak megfelelő szöveget hoz létre, a szóbeliség-írásbeliség formai követelményeinek eleget tesz; a mondattípusokat változatosan használja – mondattípusokat, mondatszerkezeteket a kommunikációs helyzetnek megfelelően használ |
– tartalmában koherens, stilárisan a feladatnak részben megfelelő szöveget hoz létre, közelít a terjedelmi korláthoz, legalább két szerkezeti egységet megfelelően kifejt |
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – eredménycéloknak megfelelő szöveg minél több szövegtípusban való létrehozása (a szövegtípus megnevezése, jellemzése nélkül) változatos munkaformákkal és módszerekkel. |
||
| NYELVI SZINTEK KI MNY A.1.3. A tanuló hangtani és alaktani elemeket, szófajokat felismer, megnevez, megkülönböztet. |
– különbséget tesz magánhangzó és mássalhangzó között; felismeri és megnevezi a magánhangzók és mássalhangzók legfontosabb jellemzőit, a magánhangzó – és mássalhangzótörvényeket; artikulálja a fonetikai törvényszerűségek működését – felismeri, megnevezi és jellemzi a szóelemeket, a szófajokat, illetve a beszélő szándéka szerinti, a logikai minőség szerinti, illetve a szerkezetük szerinti mondattípusokat; az egyszerű mondat mondatrészeit – hallás utáni szövegek lejegyzésekor, önálló szövegalkotási folyamataiban követi az írásbeliség vonatkozó szabályait; a magánhangzó – és mássalhangzó-hosszúság, a kisbetű-nagybetű, a hangzótörvények következtében előálló helyesírási kérdések tekintetében jól tájékozódik; mondatközi és mondatvégi írásjeleket jelentéskonstituáló és jelentésmódosító módon használja – írásbeli szövegekben felismeri az alapvető helyesírási szabályok megsértését, javítani képes azokat saját és idegen szöveg esetében is |
– a helyesírási szabályokat többnyire tudatosan alkalmazza, a hangtani és alaktani elemeket, a szófajokat többnyire felismeri, de pontatlanul nevezi meg |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – a korábban elsajátított leíró nyelvtani ismeretek összetettebb példákon való alkalmazása; – mássalhangzó (zöngés-zöngétlen, képzés helye, képzés módja), magánhangzó (időtartam, képzés helye, nyelvállás, ajakműködés); – mássalhangzótörvények (írában jelölt teljes hasonulás, írásban nem jelölt teljes hasonulás, zöngésség szerinti részleges hasonulás, képzés helye szerinti részleges hasonulás, összeolvadás, kiesés, rövidülés, megnyúlás); magánhangzótörvények (hangrend, illeszkedés, hiátus); – prefixumok, szótő (egyalakú tövek – többalakú tövek), képző (szófaji típusok), jel (felismerés, igei jelek megnevezése), rag (felismerés, személyragok megadása), zéró morféma; – alapszófajok: főnév, melléknév, számnév, névmás (személyes, birtokos, kölcsönös, visszaható, kérő, mutató, vonatkozó, határozott, általános), ige (cselekvő, közép, műveltető, visszaható, szenvedő), igenév (főnévi, melléknévi – befejezett, folyamatos, beálló-, határozói), határozószó; viszonyszók: névelő, névutó, igekötő, kötőszó, segédige, tagadószó; mondatszók: indulatszó, módosítószó. |
||
| NYELV ÉS TÁRSADALOM KI MNY A.1.4. A tanuló területi és köznyelvi nyelvváltozatokat egyaránt felismer, és ezeket a kommunikációs helyzetnek megfelelően használja. |
– a magán – és mássalhangzórendszerben, a toldalékok rendszerében, valamint a mondatszerkezetekben felismeri és artikulálja az egyéni nyelvhasználat, nyelvi regiszterek, a területi nyelvváltozat eltéréseit a köznyelvitől – a hangzórendszerrel, a szóelemekkel kapcsolatos, valamint mondattani ismereteit képes köznyelvi esetekre vonatkoztatni – az aktuális környezet, beszédehelyzet változásával nyelvváltozatot vált, ha a kontextus indokolja (például egy tanóra keretében is) |
– rámutató kérdések segítségével felismeri az írásbeli, illetve szóbeli szövegek egyéni, illetve területi nyelvváltozati sajátosságait, területi és köznyelvi nyelvváltozatokat egyaránt használ, de csak részben a kommunikációs helyzetnek megfelelően |
| KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA KI MNY A.1.5. A tanuló önálló véleményalkotásában, megnyilatkozásaiban következetes, szövege koherens, a kulturált kommunikációnak megfelelő. |
– követi a nyelvi illem alapvető előírásait: megfelelően használja a köszönési formákat, megszólításokat, a tegeződést-magázódást különböző szövegtípusok esetén – önállóan ellentmondásoktól mentes véleményt alkot, és azt szóban és írásban nyelvhasználatát tekintve következetesen fejezi ki; véleményalkotása során a nem egyező álláspontokkal szemben tiszteletet tanúsít – kritikai gondolkodás: a szövegekben foglalt ellentmondásokat felismeri |
– követi a nyelvi illem alapvető előírásait, önállóan alkot véleményt, de annak szóbeli/írásbeli kifejezése bizonytalan, véleményalkotása során a nem egyező álláspontokkal szemben tiszteletet tanúsít |
| B. IRODALOM ÉS IRODALMI ALKOTÁSOK | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| IRODALOMELMÉLET KI MNY B.1.1. A tanuló felismeri, megnevezi, jellemzi és rendszerezi a műnemeket, alapvető műfajokat, műformákat, stilisztikai alakzatokat, közlésformákat és rímszerkezeteket. Megkülönböztet olvasási stratégiákat (szerző-, szöveg – és befogadásközpontú). |
– a műnemekre, az alapvető műfajokra, műfaji jellemzőkre vonatkozó korábbi ismereteinek leírását kibővíti – megkülönbözteti a vers – és a prózaformát, és annak változatait (pl. haiku), megállapítása mellett a forma jellemzőivel érvel – kiragadott példákban megkülönbözteti az adott stilisztikai alakzatokat, különbségeiket megfogalmazza; a kötelező irodalmi szövegekben és további példákban megtalálja, felismeri és megnevezi az adott stilisztikai alakzatokat – a kötelező irodalmi szövegekben és további példákban megkülönbözteti a megadott közlésformákat, a különbségeket megfogalmazza – rímszerkezetekre, rímelési típusokra vonatkozó korábbi ismereteinek leírását kibővíti – megnevezi adott állítások vagy elemzési részletek olvasási stratégiáját |
– a műnemekre, az alapvető műfajokra, műfaji jellemzőkre vonatkozó új ismereteit hiányosan írja le, megkülönbözteti a vers – és a prózaformát, illetve annak változatait (pl. haiku), többnyire helyesen nevezi meg az alapvető műfajokat, kiragadott példák stilisztikai eljárásait, rímszerkezetét, rímelési típusát, egyszerűbb állítások vagy elemzési részletek esetében megnevezi azok olvasási stratégiáját |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – Borges: A krimi, Karinthy: A cirkusz, Wilde: Dorian Gray arcképe, Bodor: Sinistra körzet, Moliere: Tartuffe, Vörösmarty: Csongor és Tünde, Macuo Basó: Bár felhő-távol, Súgd meg titkodat, Szívem csordultig, A nyári hajnal, Riadok. Mécsem, Csokonai: A Reményhez; – az általános iskolában elsajátított irodalomelméleti ismeretek felelevenítése, elmélyítése, kibővítése: – műnemek: epika, líra, dráma; – műfajok: novella, elbeszélés, regény, elégia, óda, dal, komédia, tragédia, drámai költemény, mese, mítosz, monda; – stilisztikai alakzatok: metafora, metonímia, hasonlat, allegória, megszemélyesítés; ismétlés, párhuzam, ellentét, irónia – műformák: vers, próza, haiku; – közlésformák: elbeszélés, leírás, dialógus, monológ, szerzői instrukció; – rímszerkezetek és rímtípusok (kezdőrím, belső rím, végrím; bokorrím, keresztrím, ölelkező rím, félrím, páros rím; kínrím, kancsalrím, asszonánc). |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – az egymás mellé rendelt világirodalmi és magyar irodalmi szövegek együtt tanítása a különböző fogalmak, ismeretek tradicionális és határátlépő változatainak bemutatásáért; – a thébai és trójai mondakör megismerése; – további, a diákok életkori sajátosságainak megfelelő szövegek órai feldolgozása az irodalomelméleti fogalmak önálló használatának elősegítésére. |
||
| MŰELEMZÉS KI MNY B.1.2. A tanuló a műelemzés alapvető műnem-, illetve műfajspecifikus szempontjait felsorolja, szövegértelmezése során ezeket érvényesíti. |
– a műelemzés alapvető műnem-, illetve műfajspecifikus szempontjait felsorolja – megkülönbözteti egyes szempontok műnemi-műfaji változatait (pl. drámai szerkezet és lírai szerkezet) – felismeri adott állításokban vagy elemzési részletekben a vizsgálat szempontját – meghatározott szempont alapján leírja az irodalmi szöveg műnemi, műfaji sajátosságait – a kapott szempontokat az elemzendő szöveg mentén összekapcsolja – szöveghelyekkel támasztja alá az elemző állításait |
– a műelemzés szempontjait hiányosan sorolja fel, azokat pontatlanul kapcsolja műnemekhez-műfajokhoz, szövegértelmezése során a legtöbb kapott szempontot érvényesíti, de leírása pontatlan |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – Borges: A krimi, Wilde: Dorian Gray arcképe, Moliere: Tartuffe, Macuo Basó: Bár felhő-távol, Súgd meg titkodat, Szívem csordultig, A nyári hajnal, Riadok. Mécsem, Karinthy: A cirkusz, Csokonai: A Reményhez, Bodor: Sinistra körzet, Vörösmarty: Csongor és Tünde. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – a szempontrendszerek kialakítása a tanóra keretén belül, a tanulók részvételével, az irodalmi olvasmányélményeik mentén műelemző szövegek olvasása során; – további, a diákok életkori sajátosságainak megfelelő szövegek órai elemzése a műelemzési módszertan önálló használatának elősegítésére. |
||
| MŰISMERET KI MNY B.1.3. A tanuló megkülönböztet világirodalmi és magyar irodalmi alkotókat, műveket. A megismert művek keletkezési idejét évszázados pontossággal azonosítja. Legalább két, a közösen tárgyalt szövegekből kiragadott, rövid terjedelmű memoritert elmond. |
– megkülönböztet és felsorol világirodalmi és magyar irodalmi alkotókat, műveket – felsorol néhány, a kötelezően tárgyalt művekhez kapcsolható további művet – jellemzi a nemzeti irodalmak koncepcióját; leírja a világirodalom fogalmát egy megközelítésből – a megismert műveket évszázados pontossággal besorolja – legalább egy megadott és egy szabadon választott, a közösen tárgyalt szövegekből kiragadott, rövid terjedelmű memoritert elmond |
– megkülönböztet világirodalmi és magyar irodalmi alkotókat, műveket, de a megismert művek évszázadokhoz való kapcsolása pontatlan, a kiválasztott memoritereket akadozva, kisebb pontatlanságokkal mondja el |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – Borges: A krimi, Wilde: Dorian Gray arcképe, Moliere: Tartuffe, Karinthy: A cirkusz, Csokonai: A Reményhez, Bodor: Sinistra körzet, Vörösmarty: Csongor és Tünde, Macuo Basó: Bár felhő-távol, Súgd meg titkodat, Szívem csordultig, A nyári hajnal, Riadok. Mécsem. |
||
| OLVASÓVÁ NEVELÉS KI MNY B.1.4. A tanuló önállóan választott irodalmi szöveget ismertet. Az olvasás mint jelentéstulajdonítás fogalmát kiterjeszti szóbeli szövegekre. |
– önállóan választott irodalmi szöveg cselekményét összefoglalja – megfogalmazza az adott szöveg rendhagyó vonásait, hogy számára miért okozott egyedi olvasmányélményt – leírja a szöveg célközönségét, és értékeli, hogy ennek mennyire felelt meg a szöveg – szóbeli szövegeket (interjú, anekdota) közzétesz-továbbad – szóbeli szöveget irodalmi szövegként bemutat |
|
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – az önállóan választott szöveg a pop – és midkult köréből is vehető; – a választott szöveg célközönségére, olvasói céljára, elváráshorizontjára, kulturális közegére való reflektálás; – más szépirodalmi szövegek vagy nyelvtani jelenségek kapcsán szóbeliséghez (is) kötődő szövegek órai feldolgozása (pl. dalszövegek, beszámolóvideók szövegei). |
||
| C. MÉDIAKULTÚRA | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| MÉDIUMOK KI MNY C.1.1. A tanuló leírja a mozgóképi megjelenítésben a dokumentum és fikció problematikáját. |
– leírja a folyamatot, mely során a mozgóképi megjelenítés a valóság egy darabját kiemeli, ezzel fikciót hozva létre – megkülönbözteti egy mozgóképi anyag referenciális és fikciós elemeit – megkülönböztet fikciós és dokumentarista mozgóképi anyagokat – felsimer és megnevez dokumentarista és fikciós mozgókép-alkotási eljárásokat |
– leírja a dokumentum és fikció problematikájának egyszerűbb elemeit a mozgóképi megjelenítésben |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – elsajátítandó fogalmak: kiemelés (framing), referencialitás, dokumentaritás, fikció, áldokumentaritás; – felismerendő eljárások: részletgazdagság, külső forrásokra való hivatkozás, indukciós érvelés, túlzás, irónia, irrealitás. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – dokumentarista, fikciós és áldokumentarista mozgóképi anyagok, részletek megtekintése; – kiscsoportos munkaformában mozgóképi anyagok létrehozása; a létrehozási folyamat során a kiemelés működésének elemzése; – a valóságshow-k és a valóság kérdésének órai megvitatása. |
||
| MÉDIA ÉS TÁRSADALOM KI MNY C.1.2. A tanuló leírja a tömegkommunikáció közösségformáló folyamatait. Megfogalmazza a kapcsolatot a valós identitása és a digitálisan létrehozható alteregói között, felismeri az ezekből fakadó veszélyhelyzeteket. |
leírja a tömegkommunikációs közösségformálás két alapvető folyamatát: az információhoz való hozzáférés és a tömegkommunikációs eseményben való részvétel alapján – jellemzi valamely digitális alteregója létrehozásának motivációit – rámutat a digitális alteregók valóságformáló hatásaira – felismeri az anonimitásból fakadó veszélyhelyzeteket |
– néhány pontban leírja a tömegkommunikációs közösségformálás két alapvető folyamatát, megfogalmazza a digitális alteregók saját érzésvilágára gyakorolt hatásait, felismeri az anonimitásból fakadó veszélyhelyzeteket |
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – a közösségi média felületeinek órai vizsgálata. |
||
A tantárgy témaköreinek százalékban kifejezett aránya a középiskola 1. osztályában
Az oktatási-nevelési eredménycélok tervezése és megvalósítása során a tanító és a tanár legfeljebb 10%-ban térhet el az egyes tantárgyterület javasolt, szazalékban kifejezett arányától.
Minden tantárgyterület feladata a nyelvi és kommunikációs kompetencia, azaz az olvasott és hallott szöveg értésének fejlesztése, szóbeli és írásbeli szövegalkotási készség fejlesztése, egyúttal a szókincs gazdagítása.
2. osztály – évi 140 óra
| A. NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| SZÖVEGÉRTÉS KI MNY A.2.1. A tanuló kérdések alapján információkat gyűjt és alapvető logikai struktúrákat megnevez. A tanuló a jelentésrétegek különbségeit artikulálja. |
– egyszerű információkra vonatkozó kérdésekre több megfelelő választ ad a szöveg alapján – megadott szemponthoz több, különálló információt összefüggésbe hoz; felismer és megnevez alapvető logikai kapcsolatokat (ellentét, párhuzam, hierarchikus elrendeződés) – több jelentésréteget is felismer, különbségeiket megfogalmazza, ezekből következtetéseket von le a szövegegészre vonatkozóan – szóösszetételek, frazeológiai szerkezetek jelentésmódosulását, jelentés-összeadódását, kontextusból következő aktuális jelentését felismeri, artikulálja – összetett mondatok tagmondati szerveződését a kommunikációs helyzetnek megfelelően érti és artikulálja – komplex szövegeket a maga számára hozzáférhetővé tesz (jegyzetek írása, grafikus szerkesztők készítése): a rendelkezésre álló információkat a megadott formában saját tartalmakkal kiegészíti |
– kérdések alapján több megfelelő választ ad a szöveg alapján, az alapvető logikai struktúrák többségét megnevezi, több jelentésréteget is felismer, különbségeiket artikulálja, de megfogalmazása pontatlan, ezekből nem von le érvényes következtetéseket |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – az olvasás-szövegértés gyakorlatait szépirodalmi szövegeken, erre kifejlesztett gyakorlószövegeken, valamint kapcsolódó hétköznapi szövegeken is végezhetjük. |
||
| SZÖVEGALKOTÁS KI MNY A.2.2. A tanuló szóbeli és írásbeli szövegalkotásakor figyelembe veszi a kontextust. A tanuló több szempontú szöveget hoz létre. A tanuló tudatos szintaktikai struktúrákat alkot. |
– többszempontú szöveget hoz létre, szövege koherens – tartalmában a feladatnak, a kommunikációs kontextusnak megfelelő szöveget hoz létre, a tartalmi pontosságra mondatalkotási megoldásaival is törekszik, valamint betartja a terjedelmi korlátot és az alapvető szerkezeti elvárásokat – stilárisan a feladatnak, a kommunikációs kontextusnak megfelelő szöveget hoz létre; változatos mondatszerkezeteket használ – szóösszetételeket, frazeológiai szerkezeteket, az összetett mondat típusait, mondatszerkezeteket a kommunikációs helyzetnek megfelelően használ – széleskörű szókinccsel rendelkezik, összetett kifejezésmódjával árnyalt jelentéseket hoz létre; a hangalak és jelentés viszonyainak megfelőlen a szöveg hangzásvilága, hangulati elemei szervesen illeszkednek a stiláris elvárásokhoz |
– tartalmában a feladatnak, a kommunikációs kontextusnak megfelelő szöveget hoz létre, szóbeli és írásbeli szövegalkotása során többnyire megalapozott szempontokat vet fel, de azokat hiányosan dolgozza ki, a tartalmi pontosságot mondatai felépítésének logikája hiányosan valósítja meg |
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – eredménycéloknak megfelelő szöveg minél több szövegtípusban való létrehozása (a szövegtípus megnevezése jellemzése nélkül), változatos munkaformákkal és módszerekkel. |
||
| NYELVI SZINTEK KI MNY A.2.3. A tanuló felismeri, megnevezi és jellemzi hangalak és jelentés viszonyát, illetve a szóalkotási módok és az összetett mondatok összetételi típusait. |
– felismeri, megnevezi és jellemzi a szóalkotási módok típusait (pl. szóösszetételek), jelentés és hangalak viszonyát, illetve az összetett mondatok összetételi típusait – hallás utáni szövegek lejegyzésekor, önálló szövegalkotási folyamataiban követi az írásbeliség vonatkozó szabályait és normáit; a különírás-egybeírás, a mondatközi írásjelek helyesírási kérdéseiben jól tájékozódik |
– többnyire felismeri és megnevezi hangalak és jelentés viszonyát, illetve a szóalkotási módok és az összetett mondatok összetételi típusait, de ezeket hiányosan jellemzi |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – a korábban elsajátított leíró nyelvtani ismeretek összetettebb példákon való alkalmazása; – összetett mondatokra vonatkozó új ismeretek (a beékelés, a három tagúnál hosszabb összetett mondatok, az elliptikus összetett mondatok). |
||
| NYELV ÉS TÁRSADALOM KI MNY A.2.4. A tanuló több nyelvi regisztert felismer, és ezeket a kommunikációs helyzetnek megfelelően használja. |
– a tanórai szaktantárgyi megnyilatkozásaiban használt köznyelvi regisztert tudatosan választja ki – területi nyelvváltozatának használatában tudatos, annak a köznyelvihez és az idiolektushoz közelítő árnyalatait is adekvátan használja – szóalkotási folyamatokban felismeri és artikulálja azokat a folyamatokat, amelyek a többségi nyelv hatására jelennek meg |
– a tanuló több nyelvi regisztert felismer, de ezeket csak részben a kommunikációs helyzetnek megfelelően használja. |
| KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA KI MNY A.2.5. A tanuló szövegalkotása során érvel: állításait indokolja, érveit logikusan építi egymásra, struktúrájában koherens szöveget hoz létre. |
– követi a nyelvi illem előírásait: udvariassági formulák – szövegalkotása során érvel: állításait indokolja, érvei logikusan épülnek egymásra, szövegegésze struktúrájában koherens – kritikai gondolkodás: a szövegekben foglalt alapvető érvelési stratégiákat felismeri |
– szövegalkotása során hiányosan érvel: állításait részben indokolja, érvei többnyire logikusan épülnek egymásra, struktúrájában koherens szöveget hoz létre |
| B. IRODALOM ÉS IRODALMI ALKOTÁSOK | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| IRODALOMELMÉLET KI MNY B.2.1. A tanuló felismeri és megnevezi az aktuálisan megismert műfajok alakító tényezőit. Felismeri, megnevezi és jellemzi az adott művelődéstörténeti korszakokat, műformákat, összetettebb stilisztikai eljárásokat. |
– felismeri és megnevezi a műfajok alakító tényezőit, azokat kimutatja a kötelező irodalmi szövegekben – jellemzi az adott művelődéstörténeti korszakokat: megnevezi a legfontosabb történelmi alakító tényezőket, jellemzi a társadalmi berendezkedést, a legjellemzőbb ideológiai alapvetéseket; jellemzi az egyes korszakokhoz tartozó stílusirányzatokat, egy-két pontban azok képzőművészeti-építészeti, de elsősorban irodalmi vonatkozásait – a kötelező irodalmi szövegekben és további példákban megtalálja, felismeri és megnevezi az adott összetettebb stilisztikai eljárásokat – megnevezi kiragadott, tanult kötött formájú példák műformáját, megállapítása mellett a műforma jellemzőivel érvel |
– többnyire felismeri és megnevezi a műfajok alakító tényezőit, az adott művelődéstörténeti korszakokat és a hozzájuk tartozó stílusirányzatok legfőbb irodalmi vonatkozásait, a kötelező szépirodalmi szövegek összetettebb stilisztikai eljárásait hiányosan jellemzi |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – Ovidius: Átváltozások (Daedalus és Icarus, Orpheus és Eurydice, Pygmalion), Boccaccio: Hatodik nap, negyedik novella; Shakespeare: Rómeó és Júlia; Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz, Villon: Nagy Testamentum (80, 84, 85, 86, 93, 95), Jó tanítás balladája a rossz életűeknek, Sírfelirat ; Ómagyar Mária-siralom, Halotti beszéd és könyörgés, Janus: Egy dunántúli mandulafához, Zrínyi: Szigeti veszedelem, Balassi: Hogy Júliára talála, így köszöne néki; – műfajok, műfaji jegyek: eposz és eposzi konvenciók (antik és barokk eposz), drámai szerkezetek (reneszánsz tragédia), prédikáció; – művelődéstörténeti korszakok: antikvitás, középkor, barokk, reneszánsz; – műformák: Balassi – strófa, szonett, oktáva, ballada; – stilisztikai eljárások: kerettörténet, elbeszélői szintek, toposz. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – az új műfaji változatoknak a korábban tanult műfaji sajátosságokhoz való kapcsolása; – egyes irodalomelméleti fogalmak elsajátításához Homérosz: Odüsszeia, Dante: Isteni színjáték, valamint a Biblia egyes szöveghelyeinek közös órai feldolgozása; – további, a diákok életkori sajátosságainak megfelelő szövegek órai feldolgozása az irodalomelméleti fogalmak önálló használatának elősegítésére. |
||
| MŰELEMZÉS KI MNY B.2.2. A tanuló az adott műhöz releváns elemzési szempontokat választ, a szövegértelmezését ezek alapján alkotja meg. |
– az adott műhöz önállóan releváns elemzési szempontokat választ a szempontsorából – elemzése során különböző szempontokat érvényesít – a kiválasztott szempontok alapján több, összefüggő állítást tesz a műről – szöveghelyekkel támasztja alá az elemző állításait – állításokhoz, elemzésekhez, elemzési törekvésekhez viszonyul, azokra releváns válaszreakciót ad |
– az adott műhöz önállóan többnyire releváns elemzési szempontokat választ, elemzése során különböző szempontokat érvényesít, de ezek nem minden esetben kielégítő érvényűek |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – Ovidius: Átváltozások (Daedalus és Icarus, Orpheus és Eurydice, Pygmalion), Boccaccio: Hatodik nap, negyedik novella; Shakespeare: Rómeó és Júlia; Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz, Villon: Nagy Testamentum (80, 84, 85, 86, 93, 95); Jó tanítás balladája a rossz életűeknek, Sírfelirat ; Ómagyar Mária-siralom, Halotti beszéd és könyörgés, Janus: Egy dunántúli mandulafához, Zrínyi: Szigeti veszedelem, Balassi: Hogy Júliára talála, így köszöne néki. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – a korábban elsajátított szempontsor felelevenítése, elmélyítése, reflexiók megtétele; – a műelemzések különböző munkaformákban való elvégzése (önálló, diszkussziós, kiscsoportos munka prezentációval, órai munka, házi feladat); – további, a diákok életkori sajátosságainak megfelelő szövegek órai elemzése a műelemzési módszertan önálló használatának elősegítésére. |
||
| MŰISMERET KI MNY B.2.3. A tanuló a megismert műveket művelődéstörténeti korszakokhoz besorolja. A tárgyalt alapvető motívumokat új szövegekben is felismeri. Kiemelt, jellemző idézeteket felismer. Legalább két, a közösen tárgyalt szövegekből kiragadott, rövid terjedelmű memoritert elmond. |
– felsorol néhány, a kötelezően tárgyalt művekhez és művelődéstörténeti korszakokhoz kapcsolható további művet – a megismert műveket besorolja művelődéstörténeti korszakokba – a kötelezően megismert szerzőknek a műveik elemzéséhez hozzájáruló, vagy helyi vonatkozású életrajzi ismereteit megadja – a kötelezően megismert művek kiemelten jelentős történeti adatait megadja – a tárgyalt alapvető motívumokat új szövegekben is felismeri – kiemelt, jellemző idézeteket felismer – legalább egy megadott és egy szabadon választott, a közösen tárgyalt szövegekből kiragadott, rövid terjedelmű memoritert elmond |
– a megismert műveket besorolja művelődéstörténeti korszakokba, többnyire felismeri a kiemelt idézeteket, illetve a tárgyalt alapvető motívumokat új szövegekben is, a kiválasztott memoritereket akadozva, kisebb pontatlanságokkal mondja el |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – Ovidius: Átváltozások (Daedalus és Icarus, Orpheus és Eurydice, Pygmalion), Boccaccio: Hatodik nap, negyedik novella; Shakespeare: Rómeó és Júlia; Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz, Villon: Nagy Testamentum (80, 84, 85, 86, 93, 95), Jó tanítás balladája a rossz életűeknek, Sírfelirat ; Ómagyar Mária-siralom, Halotti beszéd és könyörgés, Janus: Egy dunántúli mandulafához, Zrínyi: Szigeti veszedelem, Balassi: Hogy Júliára talála, így köszöne néki; – életrajzi ismeretek: Shakespeare kilétét övező probléma; Villon törvényszegései; Janus Pannonius csezmicei származása és pécsi püspöksége; Zrínyi Miklós dédunokai kapcsolata a szigetvári hős Zrínyi Miklóshoz; – a szövegek történeti ismeretei: Halotti beszéd és könyörgés, az első magyar nyelvű szövegemlék, 12. sz.; Ómagyar Mária-siralom, az első verses magyar nyelvű szövegemlék, 13. sz.; Balassi Bálint kötetkompozíció-tervezete. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – Homérosz: Íliász, Odüsszeia, Dante: Isteni színjáték, valamint a Biblia egyes szöveghelyeinek közös órai feldolgozása; – a középkori trubadúr-minnesänger alkotások, egy lovagregény részleteinek, középkori himnuszok közös órai feldolgozása; – Janus Pannonius, Balassi Bálint és Mikes Kelemen egyes szövegeinek közös olvasása; – a kötelezően megismert művekhez motívumaiban kapcsolódó további, kortárs szövegek (pl. Varró Dániel: Az elköszöngetés balladája). |
||
| OLVASÓVÁ NEVELÉS KI MNY B.2.4. A tanuló önállóan választott irodalmi szöveget elemez. Az olvasás mint jelentéstulajdonítás fogalmát kiterjeszti szakrális és alkalmi szövegekre. |
– egy-két, a műelemzések során tanult szempontból leírja a szöveget (szereplői rendszer, elbeszélő, szerkezet) – a szövegről szabadon választott szempont alapján koherens elemzést ad – leírja a szöveg célközönségét, és értékeli, hogy ennek mennyire felelt meg a szöveg – szakrális, alkalmi szövegeket irodalmi szövegként bemutat (műfajmeghatározás, költői kifejezőeszközök) |
|
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – az önállóan választott szöveg a pop – és midkult köréből is vehető; – a választott szöveg célközönségére, olvasói céljára, elváráshorizontjára, kulturális közegére való reflektálás; – más szépirodalmi szövegek vagy nyelvtani jelenségek kapcsán alkalmi szövegek órai feldolgozása (pl. házassági fogadalom, ballagási beszéd). |
||
| C. MÉDIAKULTÚRA | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| MÉDIUMOK KI MNY C.2.1. A tanuló jellemzi az adott mozgóképi szekvenciában alkalmazott érzelemkifejező, hangulatteremtő, figyelemirányító elemeket. |
– felismeri és jellemzi adott mozgóképi anyagon a képi megjelenítés (az alkalmazott színek, beállítások, látványelemek, kameramozgások), a hangi megjelenítés (zenei, akusztikus háttér) érzelemkifejező, hangulatteremtő, figyelemirányító elemeit | – felismeri és részlegesen jellemzi az adott mozgóképi anyag néhány érzelemkifejező, hangulatteremtő, figyelemirányító elemét |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – elsajátítandó fogalmak: beállítás, háttérzaj, filmzene. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – különböző érzelmi-hangulati miliőjű mozgóképi anyagok, részletek megtekintése; – kiscsoportos munkaformában mozgóképi anyagok létrehozása; a létrehozási folyamat során a hatásmechanizmusok elemzése. |
||
| MÉDIA ÉS TÁRSADALOM KI MNY C.2.2. A tanuló megkülönbözteti médiafelületek, -tartalmak közszolgálati és kereskedelmi jegyeit. Felismeri és megnevezi az adott reklám eszközeit. |
– megkülönbözteti médiafelületek, -tartalmak közszolgálati és kereskedelmi jegyeit leírja a közszolgálatiság problémáját – felismeri és megnevezi az adott reklám eszközeit – leírja az infotainment működését – elemzi egy általa választott közösség médiareprezentációját |
– megkülönbözteti médiafelületek, -tartalmak egyes közszolgálati és kereskedelmi jegyét, felismeri és megnevezi az adott reklám néhány eszközét |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – elsajátítandó fogalmak: kereskedelmi, közszolgálati. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – azonos típusú tartalmak összehasonlítása közszolgálati és kereskedelmi felületeken. |
||
A tantárgy témaköreinek százalékban kifejezett aránya a középiskola 2. osztályában
Az oktatási-nevelési eredménycélok tervezése és megvalósítása során a tanító és a tanár legfeljebb 10%-ban térhet el az egyes tantárgyterület javasolt, szazalékban kifejezett arányától.
Minden tantárgyterület feladata a nyelvi és kommunikációs kompetencia, azaz az olvasott és hallott szöveg értésének fejlesztése, szóbeli és írásbeli szövegalkotási készség fejlesztése, egyúttal a szókincs gazdagítása.
3. osztály – évi 140 óra
| A. NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| SZÖVEGÉRTÉS KI MNY A.3.1. A tanuló információkat rendszerez, összetettebb logikai struktúrákat felismer és megnevez. A tanuló a jelentésrétegeket jellemzi. |
– megadott szempont alapján több elemet, azokat értékelve-összevetve kigyűjt – képes részinformációkat elhelyezni a szövegösszfüggés egészében – felismer és megnevez egyszerű logikai kapcsolatokból szerveződő bonyolultabb formákat (pl. variáció, paródia, önellentmondás), összefüggésbe hozza a felismert és megnevezett egyszerű formákat egymással, jelentésüket továbbépíti – a különböző jelentésrétegeket megadott szempontok alapján jellemzi; ez alapján értelmezési lehetőségek mellett érvel – szövegtípusok és stílusok kontextusában jellemez jelentéslehetőségeket – komplex szövegeket a maga számára hozzáférhetővé tesz (jegyzetek írása, grafikus szerkesztők készítése): a létrehozott tartalmakhoz megadott formák közül választ |
– az információkat részben megfelelően rendszerezi, az összetettebb logikai struktúrákat felismeri, de pontatlanul nevezi meg, a különböző jelentésrétegeket csupán egyszerű szempontok alapján jellemzi |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – az olvasás-szövegértés gyakorlatait szépirodalmi szövegeken, erre kifejlesztett gyakorlószövegeken, valamint kapcsolódó hétköznapi szövegeken is végezhetjük. |
||
| SZÖVEGALKOTÁS KI MNY A.3.2. A tanuló alkalmazkodik a kontextushoz. A tanuló szövegében összeveti a nézőpontokat. A tanuló a szövegtípus szerkezeti és stiláris normáit használja. |
– az adott témát több nézőpontból megvizsgálja, rávilágít ezek különbségeire és lehetséges szintéziseire – tartalmában a feladatnak, a személyközi és tömegkommunikációs kontextusnak megfelelő szöveget hoz létre, valamint betartja a terjedelmi korlátot és az alapvető szerkezeti elvárásokat – stilárisan a feladatnak, a személyközi és tömegkommunikációs kontextusnak megfelelő szöveget hoz létre; szövege gördülékeny; egyéni, kreatív stiláris megoldásokat alkalmaz – válaszreakciói megfelelnek a személyközi és tömegkommunikációs viselkedési és szövegformálási elvárásoknak – mondatai nyelvtani és tartalmi kapcsolatban is állnak, szövegfelépítése logikus, a paratextusok és a főszöveg egységet alkot |
– tartalmában, szerkezetében és stílusában a feladatnak, a személyközi és tömegkommunikációs kontextusnak, a szövegtípus konvencióinak többnyire megfelelő szöveget hoz létre, az adott témát több nézőpontból megvizsgálja, de a nyilvánvaló ellentmondásokon nem lát túl |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – eredménycéloknak megfelelő szöveg minél több szövegtípusban való létrehozása változatos munkaformákkal és módszerekkel. |
||
| NYELVI SZINTEK KI MNY A.3.3. A tanuló szövegtípusokat, stílusrétegeket, nyelvváltozatokat felismer, megnevez, elemez. |
– megnevezi és leírja a kommunikációs tényezőket és funkciókat; jellemzi és elemzi a személyközi és a tömegkommunikáció eseteit – felismeri és megnevezi a mikro – és makroszintű szövegösszetartó erőket – felismeri és jellemzi az alapvető stílusrétegeket, az azokhoz tartozó szövegtípusokat – nyelvtörténeti ismereteit artikulálja, a nyelvtörténeti változások példáit felismeri, a változásokat artikulálja – felismeri, megnevezi és jellemzi a földrajzi és társadalmi nyelvváltozatokat |
– felismeri és megnevezi a tanult szövegtípusokat, elemzi azok egyszerűbb stiláris eljárásait, felismeri és megnevezi a társadalmi nyelvváltozatokat, valamint néhány dialektust, de ezek köznyelvtől való eltéréseit hiányosan elemzi |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – a korábban elsajátított leíró nyelvtani ismeretek összetettebb példákon való alkalmazása; – a szövegösszetartó erő: grammatikai (névmások, kötőszavak, hiány) és jelentésbeli kapcsolóelemek (cím, kulcsszavak, izotópok, tartalmi-logikai viszonyok); szövegbeli utalások (anafora, katafora, deixis); téma és réma; – nyelvtörténeti változások (nyitó tő, nyíltabbá válás, elbeszélő múlt, toldalékká válás); – stílusok: magánéleti, közéleti, tudományos, hivatalos, publicisztikai, szépirodalmi; – szövegtípusok közlésmódok szerint (monologikus-dialogikus, magán-nyilvános, magánéleti-közéleti, szóbeli-írásbeli). |
||
| NYELV ÉS TÁRSADALOM KI MNY A.3.4. A tanuló nyelvváltozatokat, stílusokat, regisztereket felismer, a kommunikációs helyzetnek megfelelően használ és leír. |
– leírja a nyelvhasználatban előforduló különféle nyelvváltozatokat (szociolektusok és dialektusok), stílusrétegeket, összehasonlítja azok főbb jellemzőit – leírja a magyar nyelv alakulása és a magyar művelődéstörténet főbb összefüggéseit – rámutat a nyelv jelenkori változásaira – felismeri és leírja a tömegkommunikáció és a multimediális szövegek hatását a hétköznapi nyelvhasználatra – a tanórai megnyilatkozásaiban használt stílusokat, regisztereket tudatosan választja ki – a kommunikációs helyzethez kapcsolja a nyelvváltozatot, nyelvhasználati módot, jellemzi e kettő kapcsolatát |
– főbb jellemzőiben leírja a nyelvhasználatban előforduló alapvető nyelvváltozatokat és stílusrétegeket, és ezeket többnyire a kommunikációs helyzetnek megfelelően használja. |
| KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA KI MNY A.3.5. A tanuló mérlegeli az ellenérvek érvényességét, és ezt artikulálja. |
– követi a nyelvi illem előírásait: nyelvi eszközökkel tapintatot tanúsít – érvelése során mérlegeli az ellenérvek érvényességét, és ezt artikulálja – kritikai gondolkodás: a sajátjától különböző (tulajdonított) nézőpontból is mérlegeli a szöveg érvelési stratégiáit |
– szövegalkotása során az ellenérvek érvényességét korlátozottan mérlegeli, és ezt artikulálja |
| B. IRODALOM ÉS IRODALMI ALKOTÁSOK | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| IRODALOMELMÉLET KI MNY B.3.1. A tanuló felismeri és megnevezi a keverékműfajok alakító tényezőit. Felismeri, megnevezi, leírja és stílusirányzathoz kapcsolja a műfajokat, stilisztikai alakzatokat és eljárásokat. |
– felismeri, ha az adott szöveg nem egyértelműen besorolható a korábban tanult műfaji-műnemi rendszerbe; megnevezi a szöveg különböző műnemekre utaló jellemzőit – felismeri és megnevezi az adott keverékműfajokat, azoknak jellemzőit kimutatja a szövegből – jellemzi az adott művelődéstörténeti korszakokat; művelődéstörténeti korszakokat és stílusokat összekapcsol – műfajokat és stilisztikai eljárásokat stílusokhoz és művelődéstörténeti korszakokhoz kapcsol, döntését érvekkel támasztja alá – felismeri és megkülönbözteti műfajoknak és stilisztikai eljárásoknak a különböző korszakokhoz-stílusokhoz köthető változatait |
– felismeri és megnevezi az adott keverékműfajokat, de azok alakító tényezőit, illetve az adott művelődéstörténeti korszakokat hiányosan jellemzi, a műfajokat és stilisztikai eljárásokat pontatlanul kapcsolja stílusokhoz és művelődéstörténeti korszakokhoz |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – Voltaire: Candide avagy az optizmus, Gogol: A köpönyeg, Puskin: Anyegin, Baudelaire: Egy dög, Kapcsolatok, Az albatrosz, Az ember és a tenger; Katona József: Bánk bán, Kölcsey: Himnusz, Vörösmarty: Szózat, Kontra Ferenc: Az aranyhintó, Arany János-balladák (Ágnes asszony, Vörös Rébék, Szondi két apródja, Tetemrehívás, Tengeri-hántás), Madách Imre: Az ember tragédiája; – műfajok: filozófiai regény, utaztató regény, romantikus keverékműfajok (verses regény, romantikus ballada); – stilisztikai eljárások: elbeszélőtípusok, allegória, a premodern és a modern szimbólum, költői túlzás, oximoron, paradoxon, refrén, inverzió, szinesztézia, szinekdoché, groteszk; – művelődéstörténeti korszakok, stílusirányzatok: felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, romantika, népiesség, realizmus, modern, szimbolizmus, szecesszió, impresszionizmus, naturalizmus. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – az új műfaji változatoknak a korábban tanult műfaji sajátosságokhoz való kapcsolása; – egyes irodalomelméleti fogalmak elmélyítéséhez Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, A. P. Csehov, G. G. Byron, P. Verlaine, A. Rimbaud műveinek, valamint Stendhal: Vörös és fekete, Balzac: Goriot apó, Flaubert: Bovaryné, Tolsztoj: Ivan Iljics halála című regényének közös órai feldolgozása; – további, a diákok életkori sajátosságainak megfelelő szövegek órai feldolgozása az irodalomelméleti fogalmak önálló használatának elősegítésére. |
||
| MŰELEMZÉS KI MNY B.3.2. A tanuló az adott műre vonatkoztatott szempontokat összeveti. Adott szövegben megkülönbözteti, jellemzi és összeveti a különböző művészeti irányzatok stílusjegyeit. |
– az adott műhöz új szempontokat hoz létre, azokat elemzése során érvényesíti – az adott műre vonatkoztatott szempontokat összeveti – adott szempontok alapján különböző szövegek kapcsolatait megfogalmazza – adott szövegben megkülönbözteti, jellemzi és összeveti a különböző művészeti irányzatok stílusjegyeit, a különböző műnemi-műfaji jegyeket – állításokhoz, elemzésekhez, elemzési törekvésekhez kapcsolódik, azokra kifejtett válaszreakciókat ad |
– az adott műre vonatkoztatott szempontok egy részét összeveti, adott szövegben többnyire megkülönbözteti, és hiányosan jellemzi a különböző művészeti irányzatok stílusjegyeit |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – Voltaire: Candide avagy az optizmus, Gogol: A köpönyeg, Puskin: Anyegin, Baudelaire: Egy dög, Kapcsolatok, Az albatrosz, Az ember és a tenger; Katona József: Bánk bán, Kölcsey: Himnusz, Vörösmarty: Szózat, Kontra Ferenc: Az aranyhintó, Arany János-balladák (Ágnes asszony, Vörös Rébék, Szondi két apródja, Tetemrehívás, Tengeri-hántás), Madách Imre: Az ember tragédiája. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – a korábban elsajátított szempontsor felelevenítése, elmélyítése, reflexiók megtétele; – a műelemzések különböző munkaformákban való elvégzése (önálló, diszkussziós, kiscsoportos munka prezentációval, órai munka, házi feladat); – további, a diákok életkori sajátosságainak megfelelő szövegek órai elemzése a műelemzési módszertan önálló használatának elősegítésére. |
||
| Műismeret KI MNY B.3.3. A tanuló a legfontosabb kulturális emlékezethellyé váló motívumokat leírja. Szállóigéket felismer. Legalább két, a közösen tárgyalt szövegekből kiragadott, rövid terjedelmű memoritert elmond. |
– felsorol néhány, a kötelezően tárgyalt művekhez és stílusirányzatokhoz kapcsolható további művet – a megismert műveket besorolja művelődéstörténeti korszakokhoz, stílusirányzatokhoz – a kötelezően megismert szerzőknek a műveik elemzéséhez hozzájáruló, vagy helyi vonatkozású életrajzi ismereteit megadja – a kötelezően megismert művek kiemelten jelentős történeti adatait megadja – a legfontosabb kulturális emlékezethellyé váló motívumokat leírja – szállóigéket felismer, szerzőhöz, műcímhez kapcsol – legalább egy megadott és egy szabadon választott, közösen tárgyalt szövegekből kiragadott, rövid terjedelmű memoritert elmond |
– a legfontosabb kulturális emlékezethellyé váló motívumokat hiányosan írja le, az alapvető szállóigéket többnyire felismeri, a kiválasztott memoritereket akadozva, kisebb pontatlanságokkal mondja el |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – Voltaire: Candide avagy az optizmus, Gogol: A köpönyeg, Puskin: Anyegin, Baudelaire: Egy dög, Kapcsolatok, Az albatrosz, Az ember és a tenger; Katona József: Bánk bán, Kölcsey: Himnusz, Vörösmarty: Szózat, Kontra Ferenc: Az aranyhintó, Arany János-balladák (Ágnes asszony, Vörös Rébék, Szondi két apródja, Tetemrehívás, Tengeri-hántás), Madách Imre: Az ember tragédiája; – életrajzi ismeretek: Kontra Ferenc drávaszögi származása, a honvédő háború; Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály kapcsán a reformkor és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfontosabb jellemzői; – a Himnusz keletkezése és kultusza (cenzúra, magyar kultúra napja, megzenésítés); a Szózat megzenésítője; Arany János balladaköltészetének korszakai; Madách Imre: Az ember tragédiájának keletkezése (Arany János szerepe). |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, A. P. Csehov, G. G. Byron, P. Verlaine, A. Rimbaud műveinek, valamint Stendhal: Vörös és fekete, Balzac: Goriot apó, Flaubert: Bovaryné, Tolsztoj: Ivan Iljics halála című regénye szöveghelyeinek közös órai feldolgozása. |
||
| OLVASÓVÁ NEVELÉS KI MNY B.3.4. A tanuló önállóan választott irodalmi szöveget értékel. Az olvasás mint jelentéstulajdonítás fogalmát kiterjeszti sajtószövegekre, multimediális szövegekre. |
– egy-két, a műelemzések során tanult szempont alapján (műfaji azonosíthatóság, stilisztikai eljárások, elbeszélőtípus) kapcsolatba hozza a szöveget korábbi olvasmányélményeivel – olvasmányélményére reflektálva, szabadon választott szempont alapján értékeli a szöveget – leírja a szöveg célközönségét, és értékeli, hogy ennek mennyire felelt meg a szöveg – sajtószövegeket irodalmi szövegként bemutat (műfajmeghatározás, költői kifejezőeszközök), multimediális szövegek irodalmi aspektusaira rámutat |
|
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – az önállóan választott szöveg a pop – és midkult köréből is vehető; – a választott szöveg célközönségére, olvasói céljára, elváráshorizontjára, kulturális közegére való reflektálás; – más szépirodalmi szövegek vagy nyelvtani jelenségek kapcsán sajtószövegek, multimediális szövegek órai feldolgozása (pl. cikkek, videoklip, közösségi médiatartalmak és kommentek). |
||
| C. MÉDIAKULTÚRA | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| MÉDIUMOK KI MNY C.3.1. A tanuló megfogalmazza az adott mozgóképi szekvenciában alkalmazott montázsok jelentésalkotó szerepét, adott anyag mozgóképi elbeszélésének fogásait. |
– felismeri és megnevezi a montázs alapfunkcióit a mozgóképi ábrázolásban (pl. a cselekmény folyamatosságának és ritmusának megteremtése, a mozgóképi szöveg jellemző terének és idejének létrehozása, jelentésalkotás) – megfogalmazza a montázs működésmódját – elmondja egy általa választott film történetét – megfogalmazza, hogy adott mozgóképsor cselekménye hogyan hoz létre történetet – megnevezi adott, történetet elbeszélő film alapvető szerkezeti egységeit |
– részlegesen megfogalmazza az adott mozgóképi szekvenciában alkalmazott montázsok jelentésalkotó szerepét, illetve adott anyag mozgóképi elbeszélésének egyszerűbb fogásait |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – elsajátítandó fogalmak: montázs, vágás, történet, cselekmény, jelenet. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – Kulesov-kísérlet elvégzése; – mozgóképi elbeszélésbeli csavart alkalmazó film közös elemzése; – a mozgóképi elbeszélés történetének linearitását megtörő film közös elemzése. |
||
| MÉDIA ÉS TÁRSADALOM KI MNY C.3.2. A tanuló általa választott példán bemutatja az új média szerveződésmódjait (nem lineáris szöveg, interaktivitás, hálózatiság). |
– általa választott példán bemutatja az új média szerveződésmódjait, jellemzi az interaktivitás és a hálózatiság működését – összeveti a hagyományos könyvformátum által nyújtott identitásképző lehetőségekkel |
– általa választott példán részlegesen bemutatja az új média szerveződésmódjait |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – elsajátítandó fogalmak: interaktivitás, hálózatiság. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – a közösségi média felületeinek, a hagyományos média internetes felületeinek órai vizsgálata. |
||
A tantárgy témaköreinek százalékban kifejezett aránya a középiskola 3. osztályában
Az oktatási-nevelési eredménycélok tervezése és megvalósítása során a tanító és a tanár legfeljebb 10%-ban térhet el az egyes tantárgyterület javasolt, szazalékban kifejezett arányától.
Minden tantárgyterület feladata a nyelvi és kommunikációs kompetencia, azaz az olvasott és hallott szöveg értésének fejlesztése, szóbeli és írásbeli szövegalkotási készség fejlesztése, egyúttal a szókincs gazdagítása.
4. osztály – évi 128 óra
| A. NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| SZÖVEGÉRTÉS KI MNY A.4.1. A tanuló információkat értelmez, összetettebb logikai struktúrákat jellemez. A tanuló a jelentésrétegeket összeveti. |
– a kigyűjtött adatokból a szövegegészre vonatkozó következtetéseket von le – összetettebb logikai struktúrák (pl. variáció, paródia, önellentmondás; illetve egymásra épülő párhuzam, ellentét stb.) működésmódját artikulálja; megnevezi és felismeri a részeit, leírja azok kapcsolódási folyamatát – különböző olvasatokat egymással összevetve értékel; az átvitt, szimbolikus jelentések árnyalatait is megkülönbözteti – komplex szövegeket a maga számára hozzáférhetővé tesz (jegyzetek írása, grafikus szerkesztők készítése): a létrehozott tartalmakhoz önállóan választ formát |
– az információkat többnyire a szövegegész összefüggésében értelmezi, az összetettebb logikai struktúrák működésmódját hiányosan artikulálja, a különböző olvasatokat egymással összeveti, de értékelése nem kellően megalapozott |
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – az olvasás-szövegértés gyakorlatait szépirodalmi szövegeken, erre kifejlesztett gyakorlószövegeken, valamint kapcsolódó hétköznapi szövegeken is végezhetjük. |
||
| SZÖVEGALKOTÁS KI MNY A.4.2. A tanuló szövegében értékeli a nézőpontokat. A tanuló mondanivalóját rendszerezi. Stiláris eszközkészletével árnyalt jelentéseket hoz létre. |
– az adott témát több nézőpontból megvizsgálja, ezek közül választ, választását artikulálja és megindokolja – az információkat relevanciájuk szerint rendszerezi, hangsúlyozza az összetett kommunikációs kontextusnak megfelelően – stiláris megoldásait szintézisbe hozza |
– az adott témát több nézőpontból megvizsgálja, ezek közül választ, választását részben megindokolja, szövegének lényeges elemeit kiemeli, stiláris szempontból többnyire egységes szöveget hoz létre |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – eredménycéloknak megfelelő szöveg minél több szövegtípusban való létrehozása változatos munkaformákkal és módszerekkel. |
||
| NYELVI SZINTEK KI MNY A.4.3. A tanuló a nyelvi szintekre vonatkozó ismereteit összefüggésbe hozza, rendszerezi, a nyelvi szintek kapcsolatait megfogalmazza. |
– különböző nyelvi szintek elemei szervesülésének logikáját átlátja, a hasonlóságokat felismeri, megfogalmazza – különböző nyelvi szintek elemei szervesülésének helyesírási következményeit felismeri, megfogalmazza – hallás utáni szövegek lejegyzésekor, önálló szövegalkotási folyamataiban követi az írásbeliség szabályait és normáit, ezt valamennyi nyelvi szinthez kapcsolódó ismeret alkalmazásával teszi |
– többnyire felismeri a hasonlóságokat a különböző nyelvi szintek elemei szervesülésének logikájában, az ebből adódó alapvető helyesírási következményeket megfogalmazza |
| NYELV ÉS TÁRSADALOM KI MNY A.4.4. A tanuló a nyelvet rendszerként ismeri fel, írja le és jellemzi a nyelvhasználati változatosság tekintetében. A tanuló nyelvhasználati tudatosságát artikulálja. |
– a nyelv és annak társadalmi megközelítése vonatkozásában széleskörű fogalmi apparátust működtet, korábbi ismeretei alapján a nyelvet rendszerként írja le, és jellemzi a nyelvhasználati változatosság tekintetében – a tanórai megnyilatkozásaiban használt stílusok, regiszterek megválasztását indokolja – a toldalékolási, szóalkotási folyamatokban, a szórendeben és az intonációban felismeri és artikulálja azokat a folyamatokat, amelyek a többségi nyelv hatására jelennek meg a saját nyelvhasználatban |
– korábbi ismeretei alapján a nyelvet rendszerként ismeri fel és írja le, de jellemzése hiányos a nyelvhasználati változatosság tekintetében, nyelvhasználati tudatosságát hiányosan vagy pontatlanul artikulálja |
| KOMMUNIKÁCIÓKULTÚRA KI MNY A.4.5. A tanuló érvelését hatékonyan építi fel (érveit súlyozza), alkalmazkodva a témához és a kontextushoz. |
– érvelését hatékonyan építi fel (érveit súlyozza), alkalmazkodva a témához és a kontextushoz, mérlegeli az ellenérvek érvényességét, és ezt artikulálja – kritikai gondolkodás: felismeri a szövegekben foglalt értékszervezeteket (domináns nézőpont, motiváció, elérni kívánt hatás) |
– érvelésének legfontosabb elemeit kiemeli, többnyire alkalmazkodik a témához és a kontextushoz |
| B. IRODALOM ÉS IRODALMI ALKOTÁSOK | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| IRODALOMELMÉLET KI MNY B.4.1. A tanuló adott szövegben felismeri az önreflexivitás és intertextualitás egyszerűbb alakzatait, a műfaji konvencióktól eltérő elemeket. Felismeri, megnevezi és jellemzi az adott művelődéstörténeti korszakokat, illetve a korszakolás problémáit. |
– adott szövegben szövegösszefüggésében felismeri az önreflexivitás és az intertextualitás egyszerűbb alakzatait, megfogalmazza azok lehetséges funkcióit; leírja az ezen szövegalakzatok eredményezte olvasói tapasztalatát – felismeri, ha az adott szöveg nem egyértelműen besorolható a korábban tanult műfaji-műnemi rendszerbe; megnevezi a szöveg adott műfajra utaló jellemzőit, megfogalmazza a műfaji konvencióktól való eltéréseket – megfogalmazza a korszakolási lehetőségeket, problémákat |
– adott szövegben többnyire felismeri az önreflexivitás és az intertextualitás egyszerűbb alakzatait és a műfaji konvencióktól eltérő elemeket, felismeri, megnevezi, de hiányosan jellemzi az adott művelődéstörténeti korszakot, kifejez néhány korszakolási kérdést |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – Kafka: Az átváltozás, Thomas Mann: Mario és a varázsló, Marquez: Száz év magány, Beckett: Godot-ra várva, Móricz: Barbárok, Kosztolányi: Édes Anna, József Attila: Tiszta szívvel, Téli éjszaka, Eszmélet, Óda, Kései sirató, Gyermekké tettél, Levegőt!, A Dunánál, Bukj föl az árból, Talán eltünök hirtelen, Mészöly Miklós: Megbocsátás, Tóth Krisztina: Porhó; – műfajok: prózavers, lélektani regény, abszurd dráma; – stilisztikai eljárások: önreflexív poétikai alakzatok, késleltetés, szabad függő beszéd, tárgyias költészet, intertextualitás; – művelődéstörténeti korszakok, stílusirányzatok: mágikus realizmus, későmodern, abszurd, posztmodern. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – az új műfaji változatoknak a korábban tanult műfaji sajátosságokhoz való kapcsolása; – egyes irodalomelméleti fogalmak változatainak megismeréséhez Rushdie, Ámosz Oz egyes műveinek és Brecht: Koldusopera, Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó... című művének, Ady Endre, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Radnóti Miklós, Örkény István, Nemes Nagy Ágnes műveinek közös órai feldolgozása; – további, a diákok életkori sajátosságainak megfelelő szövegek órai feldolgozása az irodalomelméleti fogalmak önálló használatának elősegítésére; – a korszakolás kérdéseinek problematizáló megközelítése, akár a korábbi időszakokra nézve is, összefoglaló jelleggel. |
||
| MŰELEMZÉS KI MNY B.4.2. A tanuló adott szempontok alapján különböző szövegeket összevet, a szövegértelmezésében következtetéseket von le. |
– az adott műre vonatkoztatott szempontokat értékeli, elrendezi, értelmezését ennek figyelembevételével hozza létre – adott szempontok alapján különböző szövegeket összevet: leírja hasonlóságaikat, a különbségeket, ezekből következtetéseket von le – felismeri az intertextuális kapcsolatokat, leírja a műben működésbe hozott utalás-hálózatot – az önreflexivitás alakzatai, valamint a műfaji devianciák alapján a szövegértelmezésében következtetéseket von le – állításokhoz, elemzésekhez, elemzési törekvésekhez kapcsolódik, azokat (ha indokolt) beépíti saját elemzésébe |
– adott szempontok alapján különböző szövegeket hiányosan vet össze, az intertextualitás és az önreflexivitás alakzatai, valamint a műfaji devianciák alapján a szövegértelmezésében csupán kézenfekvő következtetéseket von le |
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – a korábban elsajátított szempontsor felelevenítése, elmélyítése, reflexiók megtétele; – a műelemzések különböző munkaformákban való elvégzése (önálló, diszkussziós, kiscsoportos munka prezentációval, órai munka, házi feladat); – további, a diákok életkori sajátosságainak megfelelő szövegek órai elemzése a műelemzési módszertan önálló használatának elősegítésére; – a tanulók javaslatokat tesznek az elemzendő szövegekre, esetleg azok elemzésének munkaformájára. |
||
| MŰISMERET KI MNY B.4.3. A tanuló felsorol néhány, az európai kultúrkörön kívül eső szerzőt. Intertextuális utalásokat felismer. Legalább két, a közösen tárgyalt szövegekből kiragadott, rövid terjedelmű memoritert elmond. |
– felsorol néhány, a kötelezően tárgyalt művekhez és stílusirányzatokhoz kapcsolható további művet; felsorol néhány, az európai kultúrkörön kívül eső szerzőt – a megismert műveket besorolja stílusirányzatokhoz – a kötelezően megismert szerzőknek a műveik elemzéséhez hozzájáruló, vagy helyi vonatkozású életrajzi ismereteit megadja – a kötelezően megismert művek kiemelten jelentős történeti adatait megadja – intertextuális utalásokat felismer, szerzőhöz, műcímhez kapcsol – legalább egy megadott és egy szabadon választott, a közösen tárgyalt szövegekből kiragadott, rövid terjedelmű memoritert elmond |
– felsorol néhány, az európai kultúrkörön kívül eső szerzőt, rámutat néhány intertextuális utalásra, a kiválasztott memoritereket akadozva, kisebb pontatlanságokkal mondja el |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – Kafka: Az átváltozás, Thomas Mann: Mario és a varázsló, Marquez: Száz év magány, Beckett: Godot-ra várva, Móricz: Szegény emberek, Kosztolányi: Édes Anna, József Attila: Tiszta szívvel, Téli éjszaka, Eszmélet, Óda, Kései sirató, Gyermekké tettél, Levegőt!, A Dunánál, Bukj föl az árból, Talán eltünök hirtelen, Mészöly Miklós: Megbocsátás, Tóth Krisztina: Porhó. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – Rushdie, Ámosz Oz egyes műveinek és Brecht: Koldusopera, Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó... című művének, Ady Endre, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Radnóti Miklós, Örkény István, Nemes Nagy Ágnes műveinek közös órai feldolgozása. |
||
| OLVASÓVÁ NEVELÉS KI MNY B.4.4. A tanuló önállóan választott irodalmi szöveget korábbi olvasmányélményeivel összevet. Az olvasás mint jelentéstulajdonítás fogalmát kiterjeszti mindennapi szövegekre. |
– egy-két, a műelemzések során tanult szempont (prózapoétikai eljárások, önreflexív alakzatok), illetve az intertextualitás jelenségei alapján összeveti a szöveget korábbi olvasmányélményeivel – az aktuális olvasmányélmény tükrében reflektál korábbi szövegélményeire, értékeli korábbi olvasatait – mindennapi szövegeket irodalmi szövegként bemutat (szövegegységek arányai, költői kifejezőeszközök) |
|
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – az önállóan választott szöveg a pop – és midkult köréből is vehető; – a választott szöveg célközönségére, olvasói céljára, elváráshorizontjára, kulturális közegére való reflektálás; – más szépirodalmi szövegek vagy nyelvtani jelenségek kapcsán mindennapi szövegek órai feldolgozása (pl. hirdetés, recept, használati utasítás, figyelmeztetés, ballagási meghívó, önéletrajz, programfüzet, megrendelőlap). |
||
| C. MÉDIAKULTÚRA | ||
| NEVELÉSI-OKTATÁSI EREDMÉNYCÉLOK | AZ EREDMÉNYCÉLOK KIDOLGOZÁSA | ÉV VÉGI KÖZEPES SZINT ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI |
| MÉDIUMOK KI MNY C.4.1. A tanuló megkülönbözteti a műfaji és szerzői mozgóképi anyagokat, elemzi azokat a műfaji konvenciók vagy a szerzői fogások felől. |
– megkülönbözteti a műfaji és szerzői mozgóképi anyagokat – megkülönböztet alapvető filmes műfajokat (horror, western, film noir, romantikus vígjáték, filmdráma, thriller, akciófilm) – adott mozgóképi anyagon felismeri és leír műfaji jegyeket – leírja adott szerzői típusú mozgóképi anyagnak a műfaji konvenciókhoz való viszonyát |
– megkülönbözteti a műfaji és szerzői mozgóképi anyagokat, felsorol néhány alapvető filmes műfajt, adott mozgóképi anyagon felismer néhány műfaji jegyet |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – elsajátítandó fogalmak: szerzői film, műfaji film, horror, western, film noir, romantikus vígjáték, filmdráma, thriller, akciófilm. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – különböző műfajú mozgóképi anyagok, részletek megtekintése. |
||
| MÉDIA ÉS TÁRSADALOM KI MNY C.4.2. A tanuló bemutat néhány tömegkommunikációs befogadásmodellt. Jellemzi a tömegkommunikációs platformok által létrehozott nyilvánosságot. Tartalmakat elemez a hitelesség szempontjából. |
– leírja a direkt és az indirekt befogadásmodellek alapvető különbségeit – bemutat egy általa választott direkt és egy általa választott indirekt befogadásmodellt – felsorol néhány szempontot a tömegkommunikációs nyilvánosság megközelítéséhez (hozzáférés, reprezentáció, magánéleti-közéleti kérdések, tematizáció) – jellemez egy általa választott felület nyújtotta nyilvánosságképződést – adott tartalommal kapcsolatban rámutat és jellemzi a hitelességet jelző és azt elbizonytalanító vonásokat, ezeket értékeli |
– leírja a direkt és az indirekt befogadásmodellek alapvető különbségeit, néhány vonásában leír egy általa választott felület nyújtotta nyilvánosságképződést, adott tartalommal kapcsolatban rámutat a hitelességet jelző és azt elbizonytalanító vonásokra |
| Az eredménycélok teljesítéséhez javasolt oktatási-nevelési tartalmak: – elsajátítandó fogalmak: direkt és indirekt befogadásmodellek, hozzáférés, reprezentáció, magánéleti-közéleti kérdések, tematizáció. |
||
| Javaslatok az oktatási-nevelési eredménycélok megvalósításához: – bemutatásra és megvitatásra javasolt befogadásmodellek: lövedékelmélet, keret-elmélet, kultivációs elmélet, hallgatási spirál, kétlépcsős elmélet, szelektív észlelés modellje, napirendelmélet. |
||
A tantárgy témaköreinek százalékban kifejezett aránya a középiskola 4. osztályában
Az oktatási-nevelési eredménycélok tervezése és megvalósítása során a tanító és a tanár legfeljebb 10%-ban térhet el az egyes tantárgyterület javasolt, szazalékban kifejezett arányától.
Minden tantárgyterület feladata a nyelvi és kommunikációs kompetencia, azaz az olvasott és hallott szöveg értésének fejlesztése, szóbeli és írásbeli szövegalkotási készség fejlesztése, egyúttal a szókincs gazdagítása.
E. KAPCSOLÓDÁS MÁS TANTÁRGYAKHOZ ÉS TANTÁRGYKÖZI TÉMÁK
A magyar nyelv a Horvát Köztársaság általános és középiskolai tantervének curriculáris tantárgya, valamint a magyar tannyelvű intézményekben az »A«modell szerint történő oktatás és nevelés, a kommunikáció, a tanulás és a tanítás nyelve is egyben. (A kisebbségi nyelvek oktatásáról szóló törvény, Hivatalos Közlöny, Zágráb, 11. \ T 2000 májusa.)
Az Európai Unió 2006-os javaslata (Az Európai Parlament és az Európai Tanács december 18-i javaslata az egész életen át tartó tanulásról (2006/962 / EK) \ t (2006/962 / EK) az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését az egész életen át tartó tanulás nyolc kulcskompetenciájának egyikeként határozza meg. Ilyen értelemben az anyanyelv ismerete kiemelt jelentőségű, mivel lehetővé teszi az új ismeretek, készségek elsajátítását, tanulását és azok alkalmazását más tantárgyak területén is, ezért a magyar nyelv curriculáris tantárgy, valamint a nyelvi-kommunikációs terület része is egyben.
A magyar nyelv témakörei a NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ, az IRODALOM ÉS IRODALMI ALKOTÁSOK, valamint a MÉDIAKULTÚRA szorosan kapcsolódnak egymáshoz, így a tanulási stratégiák, a tanulás és a tanítás módszereinek és témaköreinek összefonódása megfigyelhető a magyar nyelv fejlesztési területein belül, valamint a tantárgyközi kapcsolódásokban egyaránt.
A magyar nyelv tantárgy szorosan kötődik az idegen nyelvek tantárgyakhoz, hiszen a nyelvek elsajátítása, megismerése kölcsönösen erősíti egymást.
Az anyanyelvi kommunikáció, az irodalom és irodalmi alkotások témaköre számos szálon kapcsolódik a történelemhez, hiszen egyrészt elősegíti a szakszövegek megértését, másrészt viszont az irodalmi alkotások egy része adalékul szolgál az adott korok történelmének megismeréséhez.
A magyar nyelv magas színvonalon történő oktatása elősegíti az esztétikai kompetencia fejlődését, melynek segítségével a tanuló fejlesztheti az esztétikai értékek iránti fogékonyságát, megérti a művészi és a kulturális alkotások jelentőségét, mindezen keresztül fejleszti a személyes és nemzeti identitását egyaránt. Arra ösztönözzük a tanulókat, hogy különböző vizuális és verbális médiumok segítségével képesek legyenek kifejezni gondolataikat, kritikusan értékeljék saját ötleteiket, attitűdjeiket és nézeteiket a világról.
A kiváló kommunikáció, a toleranciaérzék, az egyéni felelősségtudat, a személyes és a társadalmi identitás fejlesztése a magyar nyelv oktatását összekapcsolja az állampolgári nevelés tantárgyközi témáival is.
A nyelvi-kommunikációs kompetenciafejlesztés nélkülözhetetlen eleme a digitális íráskészség erősítése, hiszen az információs kommunikációs technológiák (IKT) használata a mindennapi kommunikáció szerves része, illetve hatékonyan jelen van a tanulási folyamatban.
A magyar nyelv továbbá kötődik a matematikához, mivel mindkét tudásterület alapvető, egymásra épülő gondolkodási kompetenciákat fejleszt.
F. A TANTÁRGY TANULÁSA ÉS TANÍTÁSA
A tantárgy tanításának főbb jellemzői
Az alapfokú képzés első nevelési-oktatási szakaszában a legfontosabb cél a beszéd és az anyanyelven történő kifejezőkészség fejlesztése, valamint az alapkészséget adó technikák közül az olvasás és írás stabil megalapozása. A fő hangsúly az alapkészségek fejlesztésén, az értő olvasás megalapozásán van. A sikeres óvoda-iskola átmenet (gyengéd átmenet) érdekében szükséges a nyelvi, a mozgáskoordinációs és egyéb hátrányok iskolakezdéskor történő felmérése, és a hátrányok mértéke szerint a kompenzációs és fejlesztő gyakorlatok beépítése a tanórákba.
Az anyanyelvi kompetenciák valamennyi tanulási területen meghatározzák a tanulók későbbi előmenetelét. Ezek elégtelen szintje az egyes tantárgyakban megmutatkozó alulteljesítésben, valamint a lemorzsolódásban, végzettség nélküli iskolaelhagyásban nyilvánulhat meg. A szociokulturális és a nyelvhasználatbeli hátrányok csökkentése az anyanyelvi nevelésnek is feladata.
Az alapozás első szakasza, amelyben hangsúlyos szerepet kap az olvasás – és íráskészség, valamint a szövegértés elsajátítása, a második évfolyam végén zárul. Ebben a szakaszban folyamatos diagnosztizáló és fejlesztő értékeléssel kell követni az eltérő beszédkészséggel, nyelvi adottságokkal iskolát kezdő tanulók képességeinek alakulását.
A tanulási terület legfőbb eredménycélja az olvasás és az írás mint alaptechnika elsajátítása, valamint a szövegértéshez és -értelmezéshez szükséges alapkészségek, kompetenciák kialakítása. Az olvasóvá nevelést támogatja a gyerekcsoport érdeklődésének megfelelő gyermekirodalmi alkotások közös olvasása, élményszerű feldolgozása.
Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése érdekében a nyelvtani szabályok megismerése helyett a tanulók kreatív, játékos, alkotó jellegű vagy kísérletező feladatokkal, változatos munkaformákban tapasztalják meg a nyelv összefüggéseit, működését.
Az alapfokú képzés második nevelési-oktatási szakaszában a hangsúly alapvetően a kompetenciafejlesztésen (szövegértés, szövegalkotás) és a személyiség kibontakoztatásán (olvasóvá nevelés, kritikai gondolkodás) van annak érdekében, hogy a tanuló képessé váljon a műveltség önálló és alkotó befogadására, az irodalmi művek értő feldolgozására, valamint a kulturált, a nyelvi közlés céljának megfelelő nyelvhasználatra.
Az anyanyelvvel és az irodalommal kapcsolatos ismeretek, fogalmak, olvasmányok kiválasztása és elrendezése a fejlesztési célokból és az életkori sajátosságokból következik, azokhoz igazodik. Az anyanyelvre vonatkozó ismeretek és készségek alapvetően a tanulók nyelvhasználatának tudatosítását, fejlesztését szolgálják. Az irodalmi ismeretek elsősorban az olvasás öröméhez, a különféle befogadási, értelmezési stratégiákhoz, az irodalmi művek kontextusaihoz vezető utakat mutatják meg, ezzel előkészítve az irodalmi művek stílus – és hatástörténeti, valamint történelmi nézőpontú értelmezését.
A tanórai és az iskolán kívüli tevékenységeket úgy kell megtervezni, hogy alkalmazkodjanak a tanulók társadalmi, kulturális és életkori sajátosságaihoz, és segítsék az adott esetben szükségessé váló differenciálást (felzárkóztatás, tehetséggondozás). Az iskolai munka során törekedni kell a módszertani sokszínűségre, az aktív tanulói tevékenységekre épülő módszerek alkalmazására (gyűjtőmunka, projektek, kooperatív és kreatív, írásbeli és szóbeli feladatok).
A tantárgy fejlesztő céljai csak úgy valósíthatók meg, ha a tanulók a magyarórák aktív alakítóivá válnak, s nem csupán passzív befogadókként vesznek részt. A tanulói tevékenységekre és együttműködésre épülő módszerek erősítik a tanulók problémamegoldó képességeit, és képessé teszi őket arra, hogy összekapcsolják a különböző forrásokból (könyvtár, internet, média) nyert sokféle információt.
Az 5 – 8. évfolyamon a tantárgy feladata az is, hogy megfelelően előkészítse a középiskolai tanulmányokat.
Az értékelési eljárások alkalmazásakor fontos a tanuló teljesítményének (például tesztek, esszék, projektfeladatok, prezentációk, irodalmi művek megszemélyesítése stb.) kiegyensúlyozott, szóban és írásban történő értékelése.
A helyi tanterv kialakításakor figyelembe kell venni a tantárgyközi kapcsolatokat, mind a tananyag elrendezésekor, mind pedig a projektek, témahetek és tematikus egységek megtervezése során. Néhány példa segítségével be kell mutatni a történelem, illetve a magyar nyelv és irodalom kapcsolódási pontjait. A művészeti tárgyak vonatkozásában az önkifejezés, a befogadás és értelmezés műveletei, valamint a művészi hatás eszközeinek párhuzamai álljanak a középpontban!
A középiskolai nevelési-oktatási szakaszban a megelőző nevelési-oktatási szakaszhoz képest meghatározóbbá válnak a műveltségközvetítés tárgyi elemei, az anyanyelvi és irodalmi ismeretek. A megszerzett ismeretek és készségek ösztönzik az olvasás és a művelődés iránti igényt.
Kiemelt cél, hogy az anyanyelvi és irodalmi ismeretek, kompetenciák komplex rendszert alkotva alkalmazható, használható tudássá váljanak.
E nevelési-oktatási szakasz döntő fontosságú feladata a differenciálás, mivel ezen a szinten alakulhatnak ki a legnagyobb különbségek egyének, csoportok és intézmények között. A különbségek fakadhatnak a motiváció, az érdeklődés, a továbbtanulási szándék és a korábban megszerzett tudás eltéréseiből. A tananyag összeállításakor ezért tekintettel kell lenni a különböző célcsoportok igényeire, szükségleteire, lehetőségeire. A tantárgy iránt érdeklődő tanulók a képzési szakasz során továbbtanulási szándékaikat is támogató, emelt szintű képzésben részesülhetnek.
A magyar nyelv és irodalom általános célrendszerébe két gyakorlati feladat illeszkedik. Az egyik az érettségire történő felkészülés, amely a középiskola utolsó két évében kiemelt hangsúlyt kap. A másik fontos feladat a munka világához és az önálló felnőttélethez kapcsolódó anyanyelvi kompetenciák fejlesztése, különös tekintettel a szövegalkotási, szövegértési készségekre.
Az összetett tantárgyi célrendszer megvalósításához szükséges a tudatosan választott, változatos és sokszínű tanulói tevékenységre ösztönző módszerek alkalmazása. A módszerek kiválasztásakor a tanulócsoport sajátosságait úgy kell figyelembe kell venni, hogy segítse a differenciálást és a tantárgy értékeihez köthető tanulói attitűdök kialakítását.
Az értékelésben törekedni kell arra, hogy arányosan jelenjenek meg a kompetenciákra, az ismeretekre és attitűdökre irányuló mérési szempontok. Ez csak úgy valósítható meg, ha az értékelés középpontjába változatos tanulói tevékenységek (szóbeli/írásbeli, egyéni/csoportos/projekt, szövegértés/szövegalkotás) kerülnek, valamint a tanulók számára ismert és átlátható az értékelés szempontrendszere.
A helyi tanterv kialakításakor figyelembe kell venni a tantárgyközi kapcsolatokat, mind a tananyag elrendezésekor, mind pedig a projektek, témahetek és tematikus egységek megtervezésében. Néhány példa segítségével be kell mutatni a történelem, illetve a magyar nyelv és irodalom kapcsolódási pontjait. A művészeti tárgyak vonatkozásában a művészeti ágak kifejezésmódjainak párhuzamai mellett a művelődés – és stílustörténeti összefüggéseknek is kiemelt szerepet kell kapniuk.
KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT MŰVEK
ÁLTALÁNOS ISKOLA
1. osztály – kötelező
Csoóri Sándor versei (pl. Csodakutya)
Csukás István: Sün Balázs
Ajánlott
Állatmesék
Rövid mesék és mondák
Bartos Erika versei (pl. Tündérvers)
Móricz Zsigmond: Iciri-piciri
Icinke-picinke (népmesék)
2. osztály – kötelező
Kormos István: Vackor
Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje
Ajánlott
Magyar népmesék
Gárdonyi Géza meséi
Weöres Sándor versei
Marék Veronika: Kippkopp
Kálmán Jenő: Sicc az iskolában
Doskocilova, Hana: A kisvakond nadrágja
Brunhoff, Jean de: Babar király
3. osztály – kötelező
Csukás István: Téli tücsök meséi
Tersánszky Józsi Jenő: Misi Mókus kalandjai
Ajánlott
Janikovszky Éva: Ha én felnőtt volnék
Simon, Franceska: Rosszcsont Peti
Benedek Elek: Szélike királykisasszony
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese
Móra Ferenc: A hatrongyosi kakasok
Sütő András: Volt egyszer egy édesszájú medve
4. osztály – kötelező
Fekete István: Vuk
Lázár Ervin: A hétfejű tündér
Ajánlott
Fekete István állatregényei
Móra Ferenc: Mondák és mesék
Magyar népmesék
Zelk Zoltán versei
Spyri, Johanna: Heidi
Kastner, Erich: A két Lotti vagy Emil és a detektivek
Collodi, Carlo: Pinokkió
Milne, Alan Alexander: Micimackó
Salten, Felix: Bambi
5. osztály – kötelező
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Petőfi Sándor: János vitéz
Ajánlott
Magyar népmesék
Fésűs Éva: A palacsintás király
Lázár Ervin: A hétfejű tündér; A manógyár; A négyszögletű kerek erdő
Kontra Ferenc: A halász fia
Berg Judit: Rumini
Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen
Kinney, Jeff: Egy ropi naplója sorozat bármely kötete
Lenk, Fabian: Szamba csapat
Brezina, Thomas: Fiúk kizárva sorozat bármely kötete
Rowling, J. K.: Harry Potter és a bölcsek köve
Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?
6. osztály – kötelező
Gárdonyi Géza: Egri csillagok (részletek)
Arany János: Toldi
Ajánlott
Komjáthy István: Mondák könyve (szemelvények)
Magyar és más népek regéi és mondái (szemelvények)
Fazekas Mihály: Ludas Matyi
Twain, Mark: Koldus és királyfi
Stevenson, Robert Louis: A kincses sziget
Mándy Iván: Robin Hood
Nógrádi Gábor: Gyermekrablás a Palánk utcában
Brezina, Thomas: A mi titkunk sorozat bármely kötete
Sachar, Louis: Bradley, az osztály réme
Fine, Anne: A kilencedik felhőn
Elekes Dóra: Dettikéről és más istenekről
7. osztály – kötelező
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (részletek)
Kortárs novellák (szemelvények)
Ajánlott
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője vagy A beszélő köntös
Tamási Áron: Énekes madár
Verne, Jules: Kétévi vakáció; Grant kapitány gyermekei
Wilson, Jacqueline: Kettős játszma
Dickens, Charles: Twist Olivér; Karácsonyi ének
Lowry, Lois: Az emlékek őre; Laura titkos társasága
Szűcs Vanda: Egy ikerpár titkos naplója sorozat bármely kötete
Lackfi János – Vörös István: Apám kakasa
Lackfi János versei
Varró Dániel versei
Cabot, Meg: A neveletlen hercegnő naplója sorozat bármely kötete
8. osztály – kötelező
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
Ajánlott
Szabó Magda: Abigél
Kertész Imre: Sorstalanság
Boyne, John: A csíkos pizsamás fiú
Cohen-Scali, Sarah: Max
Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Kontra Ferenc: Gimnazisták
Saint-Exupéry, Antoine de: A kis herceg
Dickens, Charles: Copperfield Dávid
Nöstlinger, Christine: A csodagyerek
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi sorozat bármely kötete
IRÁNYELVEK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI MÉDIATARTALMAK KIVÁLASZTÁSÁHOZ
A lokális kultúra és médiumok tanulmányozása arra ösztönzi a diákokat, hogy önállóan gyűjtsék össze és elemezzék a különböző forrásokból származó információkat, és kritikusan értékeljék a médiaszövegeket és üzeneteket, azaz fejlesszék médiakultúrájukat. A különböző médiatartalmak és -jelenségek értelmezésével a diákok feltérképezhetik nemzeti kultúrájukat, szokásaikat és hagyományaikat. A különböző kulturális és vallási intézmények, események és rendezvények meglátogatásával, a közösség kulturális és társadalmi életének részeseként fejlesztik kreativitásukat, kritikai érzéküket. E terület eredménycéljainak elérése érdekében a tanár, figyelembe véve a diákok javaslatait, kiválasztja a diákok életkorának, érdekeinek és befogadóképességének megfelelő médiatartalmat és tudományos, illetve szórakoztató irodalmi szövegeket.
KÖZÉPISKOLA
KÖTELEZŐ VILÁGIRODALOM
Macuo Basó: Bár felhő-távol; Súgd meg titkodat; Szívem csordultig; A nyári hajnal; Riadok. Mécsem
Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz
Baudelaire, Charles: Egy dög; Kapcsolatok; Az albatrosz; Az ember és a tenger
Beckett, Samuel: Godot-ra várva,
Boccaccio, Giovanni: Hatodik nap, negyedik novella
Borges, Jorge Luis: A krimi
Gogol, Nyikolaj Vasziljevics: A köpönyeg
Kafka, Franz: Az átváltozás
Mann, Thomas: Mario és a varázsló
Marquez, Gabriel García: Száz év magány
Molière: Tartuffe
Ovidius: Átváltozások (Daedalus és Icarus, Orpheus és Eurydice, Pygmalion)
Puskin, Alekszandr Szergejevics: Anyegin
Shakespeare, William: Rómeó és Júlia
Villon, François: Nagy Testamentum (80, 84, 85, 86, 93, 95); Jó tanítás balladája a rossz életűeknek; Sírfelirat
Voltaire: Candide avagy az optimizmus
Wilde, Oscar: Dorian Gray arcképe
KÖTELEZŐ MAGYAR IRODALOM
Arany János-balladák (Ágnes asszony; Vörös Rébék; Szondi két apródja; Tetemrehívás; Tengeri-hántás)
Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne néki
Bodor Ádám: Sinistra körzet
Csokonai Vitéz Mihály : A Reményhez
Halotti beszéd és könyörgés
Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafához
József Attila: Tiszta szívvel; Téli éjszaka; Eszmélet; Óda; Kései sirató; Gyermekké tettél; Levegőt!; A Dunánál; Bukj föl az árból; Talán eltünök hirtelen
Karinthy Frigyes: A cirkusz
Katona József: Bánk bán
Kontra Ferenc: Az aranyhintó
Kosztolányi Dezső: Édes Anna
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Madách Imre: Az ember tragédiája
Móricz Zsigmond: Szegény emberek
Mészöly Miklós: Megbocsátás
Ómagyar Mária-siralom
Tóth Krisztina: Porhó
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Szózat
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
JAVASOLT ÉS AJÁNLOTT VILÁGIRODALOM
Alkaiosz: Bordal
Anakreón költészetéből szemelvények
Apollinaire, Guillaume: A megsebzett galamb és a szökőkút
Austen, Jane: Büszkeség és balítélet
Balzac, Honoré de: Goriot apó
Biblia (részletek)
Brecht, Bertolt: Koldusopera
Bronte, Emily: Üvöltő szelek
Byron: Don Juan (részletek), Childe Harold vándorútja (részletek), költészetéből szemelvények
Bulgakov, Mihail Afanaszjevics: A Mester és Margarita
Calvino, Italo: Ha egy téli éjszakán egy utazó...
Camus, Albert: Az idegen
Catullus költészetéből szemelvények
Cervantes Saavedra, Miguel de: Don Quijote (részletek)
Csehov, Anton Pavlovics: A három nővér; A sirály; szemelvények a novellisztikájából
Dante, Alighieri: Isteni színjáték (részletek)
Defoe, Daniel: Robinson Crusoe
Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics: Bűn és bűnhődés
Dürrenmatt, Friedrich: Az öreg hölgy látogatása; A fizikusok
Eliot, Thomas Stearns költészetéből szemelvények
Flaubert, Gustave: Bovaryné
Goethe, Johann Wolfgang von: Vándor éji dala; Faust (részletek); Az ifjú Werther szerelme
Heine, Heinrich költészetéből szemelvények
Hoffmann, Ernst Theodor Amadeus: Az arany virágcserép; Homokember
Homérosz: Íliász; Odüsszeia (részletek)
Horatius költészetéből szemelvények
Keats, John: Óda egy görög vázához
Orwell, George: Állatfarm; 1984
Oz, Ámosz regényeiből
Mallarmé, Stéphane költészetéből szemelvények
Petrarca költészetéből szemelvények
Poe, Edgar Allan: A holló, novellsiztikájából szemelvények
Rilke, Rainer Maria költészetéből szemelvények
Rimbaud, Arthur költészetéből szemelvények
Rushdie, Salman: A firenzei varázslónő; Sátáni versek
Shakespeare, William: Hamlet; A szentivánéji álom; szonettekből szemelvények
Stendhal: Vörös és fekete
Swift, Jonathan: Gulliver utazásai (részletek)
Szapphó költészetéből szemelvények
Szophoklész: Oidipusz király; Antigoné
Todi, Jacopone da: Himnusz a fájdalmas anyáról
Tolsztoj, Lev: Ivan Iljics halála
Vágánsdalokból szemelvények
Verlaine, Paul költészetéből szemelvények
Vergilius eclogáiból szemelvények
Vogelweide, Walter von der költészetéből szemelvények
Withman, Walt költészetéből szemelvények
JAVASOLT ÉS AJÁNLOTT MAGYAR IRODALOM
Ady Endre költészetéből szemelvények
Arany János költészetéből szemelvények
Arany László: A délibábok hőse
Babits Mihály költészetéből szemelvények
Balassi Bálint költészetéből szemelvények
Batsányi János költészetéből szemelvények
Bessenyei György: Magyarság (részletek)
Berzsenyi Dániel költészetéből szemelvények
Csokonai Vitéz Mihály költészetéből szemelvények
Darvasi László: A világ legboldogabb zenekara; A könnymutatványosok legendája
Esterházy Péter: Függő; Javított kiadás
Garaczi László: Pompásan buszozunk
Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia, regényeiből szemelvények
Janus Pannonius költészetéből szemelvények
Jókai Mór: Az aranyember
Juhász Gyula költészetéből szemelvények
Karinthy Frigyes: Így írtok ti (részletek)
Kármán József: Fanni hagyományai
Kemény Zsigmond: Ködképek a kedély láthatárán
Kertész Imre: Sorstalanság
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél, költészetéből szemelvények
Kölcsey Ferenc költészetéből szemelvények
Krúdy Gyula novellisztikájából szemelvények
Lackfi János költészetéből szemelvények
Márai Sándor: Halotti beszéd; Egy polgár vallomásai
Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részletek)
Mikszáth Kálmán novellisztikájából szemelvények, A Noszty fiú esete Tóth Marival
Móricz Zsigmond rövidprózájából (Tragédia; Szegény emberek) és regényeiből (Rokonok; Úri muri)
Nádas Péter: Leírás; Egy családregény vége
Nagy László költészetéből szemelvények
Nemes Nagy Ágnes költészetéből
Ottlik Géza: Iskola a határon
Örkény István: Egyperces novellák; Tóték
Parti Nagy Lajos költészetéből szemelvények
Pázmány Péter prédikációiból szemelvények
Petőfi Sándor költészetéből szemelvények
Petri György költészetéből szemelvények
Pilinszky János költészetéből szemelvények
Radnóti Miklós költészetéből szemelvények
Szabó Lőrinc költészetéből szemelvények
Szvoren Edina novellisztikájából szemelvények
Tandori Dezső költészetéből szemelvények
Tóth Árpád költészetéből szemelvények
Tóth Krisztina novellisztikájából szemelvények
Varró Dániel költészetéből szemelvények
Vajda János költészetéből szemelvények
Vörösmarty Mihály költészetéből szemelvények
Weöres Sándor: Psyché (részletek), költészetéből szemelvények
AJÁNLOTT FILMLISTA A KÖZÉPISKOLAI MÉDIAKULTÚRA TÉMAKÖRHÖZ
1. osztály
Hétköznapi vámpírok (What We Do in the Shadow, r: Clement, Jemaine; Waititi, Taika; 2014.)
Keresés (Searching, r: Chaganty, Aneesh; 2018)
2. osztály
300 (300, r: Snyder; Zack 2006.)
Sin City – A bűn városa (Sin City, r: Miller, Frank; Rodriguez, Robert; Tarantino, Quentin; 2005.)
Amélie csodálatos élete (Amélie, r: Jeunet, Jean-Pierre; 2001)
Hetedik (Se7en, r: Fincher, David; 1995.)
Saul fia (Saul fia, r: Nemes László; 2015.)
Gyűlölet (La Haine, r: Kassovitz, Mathieu; 1995.)
Nárcisz és Psyché (Nárcisz és Psyché, r: Bódy Gábor; 1980.)
3. osztály
Harcosok klubja (Fight Club, r: Fincher, David; 1999.)
Hatodik érzék (The Sixth Sense, r: Shyamalan, M. Night; 1999.)
Más világ (The Other, r: Amenábar, Alejandro; 2001.)
Szindbád (Szindbád, r: Huszárik Zoltán; 1971.)
Final cut: Hölgyeim és uraim (Final Cut: Hölgyeim és Uraim, r: Pálfi György; 2012.)
4. osztály
Aljas nyolcas (The Hateful Eight, r: Tarantino, Quentin; 2015.)
Buster Scruggs balladája (The Ballad of Buster Scruggs, r: Coen, Ethan; Coen, Joel; 2018.)
Pshycho (Psycho, r: Hitchcock, Alfred; 1960.)
Twin Peaks (Twin Peaks, r: Frost, Mark; Lynch, David; 1990.)
Trónok harca (Game of Thrones, r: Benioff, David; Weiss, D. B.; 2011.)
Andalúziai kutya (Un chien andalou, r: Buñuel, Luis; 1929.)
Ádám almái (Adam’s Apples; r: Jensen, Anders Thomas; 2005.)
Elégia (Elégia, r: Huszárik Zoltán; 1965.)
Persona (Persona, r: Bergman, Ingmar; 1966.)
Annie Hall (Annie Hall, r: Allen, Woody; 1977.)
Sátántangó (Sátántangó, r: Tarr Béla, 1994.)
A torinói ló (A torinói ló, r: Tarr Béla, 2011.)
Szegénylegények (Szegénylegények, r: Jancsó Miklós, 1966.)
Szerelem (Szerelem, r: Makk Károly, 1971.)
Édes Anna (Édes Anna, r: Fábri Zoltán, 1958.)
A tanító és a tanár szerepe
A tanítás és tanulás folyamatának kezdetén az irányítás a tanár feladata. A folyamatban egyre nagyobb teret kell nyernie a tanulói érdeklődés felkeltésének, a diákok önálló részvételének, ki kell alakítani belső motivációjukat. Ennek érdekében a tanulókat cselekvőként kell bevonni a tanórai munkába. A diákok önálló tanulásra való képességének kibonatkozását a tanári tevékenység elősegítheti, amennyiben a tanár ennek megfelelő feladatokat jelöl ki a tanítási-tanulási folyamatban.
A tanár felelőssége, hogy:
– átlássa és keretet adjon a tanulási folyamatnak,
– kezdeményezze az optimális pedagógiai légkör kialakítását,
– állandó nyitottsággal segítse az útkeresést,
– rendelkezzen a szükséges pedagógiai tudásanyaggal és eszköztárral,
– a tanár és a tanító önállóan készítsen és válasszon oktatási segédanyagokat osztálya számára,
– a tanítást a a tanulók képességeit és fejlesztési igényeit figyelembe véve szervezze meg,
– a diákjaival olyan mértékben ossza meg a tanulási-tanítási folyamat felelősségét, amennyire az a diák fejlődését elősegíti.
Törekednie kell arra, hogy a tanulók egyre növekvő mértékben legyenek felelősek a saját tanulási folyamatukért. Ez azt jelenti, hogy a diákok a megszokottnál nagyobb szabadsággal és ezzel együtt nagyobb felelősséggel rendelkeznek mind a saját tanulási folyamatukat, mind a közös tevékenységekben való részvételüket illetően. Adott kereteken belül, egyeztetés után dönthetnek határidőkről, időkorlátokról, a tanulnivalók súlyozásáról, arról, hogy ők mit hoznak be a csoport életébe. Ezért a diák felelőssége, hogy:
– a korának megfelelő önfegyelemmel vegyen részt az iskola életében,
– a feladatait a vállalásainak megfelelően végezze.
Az iskola életében a szülő is partnerként van jelen. Ezért a szülő felelőssége, hogy:
– az iskolával egyeztetve támogassa gyermeke fejlődését (házi feladat, szabályok betartása),
– segítse elő gyermeke önállóságát.
A tanulási folyamathoz azonban az is hozzátartozik, hogy a tanárok és az osztálytaníók az iskola könyvtárosával és más szakmai munkatárssal együttműködve számos oktatási eljárást alkalmazzanak, és ugyanakkor a tanulókat különböző tanulási stratégiákra, kommunikációs stratégiákra (hallgatás és olvasás, írás és beszéd), a szöveges munka elemzésére (kutatás és információ felhasználása) és az önálló tanulási szokások kialakítására ösztönzzék.
A tanító és a szakmai munkatársak oktató – és nevelőmunkájukat a tanulók képességeit figyelembe véve tervezik meg, ezzel arra ösztönözve őket, hogy aktívan vegyenek részt a tanulási tevékenységekben, ahol alkalmazhatják az elsajátitott tananyagot, amely ösztönzi őket a kritikus és kreatív gondolkodás fejlődésében. Lehetővé teszi a diákok számára, hogy különböző helyzetekben együttműködjenek és kommunikáljanak, fejlesszék az önállóságot, a kezdeményezési készséget, az egyéniség érzését, és támogassák teljes képességfejlesztésüket.
Taneszközök és forrásanyagok
A curriculumban kijelölt eredménmycélokhoz rendeljük hozzá a taneszközöket.
A tanulási és tanítási folyamat dinamikáját a tanárok és diákok, valamint a diákok egymás közötti közvetlen kommunikációja útján, valamint az infokommunikációs technológia alkalmazása által alakítjuk ki.
A magyar nyelv és irodalom oktatásának alapforrásai a különböző primér szövegek, az ismeretközlő szövegek és az ezeken alapuló bemutató, megjelenitő anyagok.
A tanár és a tanitó a Tudományos és Oktatási Minisztérium által jóváhagyott tankönyvekkel és tanítási segédeszközökkel rendelkezik. A tanulási és oktatási anyagokat szakemberekkel, iskolai könyvtárosokkal és szakmai munkatársakkal együtt határozza meg.
A magyar nyelv és irodalom oktatásában megjelenő szövegek olyan nyelvi modelleken alapulnak, amelyek összhangban vannak a tanuló életkorával és nyelvi tudásával, érdeklődési körével, valamint tapasztalataival és a korábban szerzett nyelvi készségeivel, képességeivel.
A tanulás és a tanítás forrásainak a tanulók számára hozzáférhetőnek és elérhetőnek kell lenniük.
A tanulási környezet kialakítása
Fontos, hogy az osztályterem a magyar nyelv oktatásához megfelelelő felszereltséggel bírjon, mind az irodalmi, a nyelvtani és a médiakultúrára vonatkozó tartalmak oktatásához szükséges eszközök rendelkezésre álljanak ott. A tantermek körültekintő berendezésével pozitívan lehet befolyásolni a diákok teljesítményét, így fontos, hogy a tantermi környezet motiválja a tanulókat. Az eredményes oktatási-nevelési folyamathoz szükséges, hogy a tanárok célszerűen, hatékonyan és kreatívan használják a tanteremben rejlő lehetőségeket.
Az osztályterem pozitív légkörének nagy szerepe van a közösségformálásban, valamint a közösséghez tartozás érzésének kialakításában. Előremutató, ha a tanuló aktív részese a munkakörnyezet kialakításának.
Az iskolában az oktató-nevelő munka akkor lehet hatékony és eredményes, ha a tanító és a tanuló egyaránt kiveszi a részét a tanításhoz és tanuláshoz nélkülözhetetlen rend és nyugalom megteremtésében és fenntartásában.
A tantárgy időszervezése
A magyar nyelv és irodalom tantárgy mind az általános, mind a középfokú oktatásban szerepel. Az elsőtől a nyolcadik osztályig a tervezett évi óraszám évfolyamonként 140 óra. A középiskolai oktatásban tagozatonként változó az éves órszám. A középiskolai képzés esetében az első három évben 140, a tanulmányokat lezáró tanévben 128 óra.
Az első négy osztályban a tanítás szervezése rugalmas, nincs csengetéshez, azaz időhöz kötött órarend, ez lehetővé teszi a tanárok számára a tanulók oktatási és nevelési igényeihez való nagyobb mértékű alkalmazkodást. A későbbi évfolyamokon 45 perces tanórákban szerveződik az oktatási-nevelési folyamat. Javasolt a blokkórák beiktatása.
A tanár és a tanitó saját évi tervével összhangban önállóan tervezi meg az új anyagot feldolgozó órák, a gyakorló órák, az ismétlésre szánt és rendszerező órák, valamint az ellenőrző órák évi elrendezését – figyelembe véve az oktatási és nevelési erdménycélok megvalósitását, valamint a tanulók előrehaladásának mértékét az adott osztályban. Az óraszámok úgy oszlanak meg a három fő témakörben, hogy valamennyi eredménycél megvalósuljon, létrejöjjön a tantárgyon belüli korreláció és integráció.
A tanulói csoportok kialakítása
A tanulókat születési évük szerint évfolyamokba sorolják. Az évfolyamok létszámától, vagy az évfolyamon felkínált tagozatok számától függően az évfolyam több osztályra bontható. Az osztályban csoportokat alakíthatunk ki a produktivitás érdekében, megfelelő munkalégkört teremtve, hogy a tanulók a kitűzött célokat el tudják érni. A tanulók saját céljaikat kitűzve együttműködnek, és önálló munkavégzéssel vesznek részt a csoportmunkában, elégedettséggel tölti el őket, hogy a csoport részesei. Valós és virtuális közegben csoportokat alakíthatunk ki az osztályban akkor is, ha a tanulókkal projekteket (egyéni, csoportmunkán alapuló, osztály – és iskolai) dolgozunk ki. A különleges bánásmódot igénylő tanulók (tanulásban akadályozott tanulók, kivételes képességű tanulók) részére a tanító a tanulók fejlettségi szintjéhez mérten tervezi meg az oktatói-nevelői munkát. Ezen esetek megkövetelik az óraszervezés tanulóhoz való igazítását: individualizált/differenciált munkaformát a tanulás céljainak megtervezésében, az elsajátítandó tananyag szintjének meghatározásában, a megfelelő stratégiák és módszerek megválasztásában a különböző célok elérésének érdekében, valamint az értékelés és az osztályozás módjaiban.
G. AZ OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI EREDMÉNYCÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
A magyar nyelv és irodalom tantárgy eredménycéljai megvalósításának értékelése körültekintő és szakszerű tervezést igényel, ami az előirányzott eredménycélok megvalósítása érdekében és az oktató-nevelő munka eredményességéről szerzett információk, adatok és tények birtokában történik.
A tanuló teljesítményéről adott értékelés célja, hogy segítse a tanuló és szülő objektív tájékoztatását, valamint hogy a tanítók és tanárok meghatározhassák a további fejlesztési feladatokat és célokat. A teljesítménnyel összhangban lévő értékelés segíti a tanulót további tanulási útjának kijelölésében.
A tervezés szem előtt tartja a tanulók előzetes tudását, aktuális fejlettségi szintjét, egyéni fejlődési lehetőségeit, életkori sajátosságait, az értékelés személyiségfejlődésükre gyakorolt hatását és a pedagógiai célokat.
Az értékelés három különböző megközelítésben történik:
– értékelés a jobb eredmény elérése céljából – a tanulók az aktuális tanegység elsajátítási szintjére vonatkozó rendszeres visszajelzésein és tapasztalatcseréjén (tanító és tanár – tanuló és tanuló – tanuló) alapszik. Az értékelés tanulókat a további ismeretszerzésre,tanulásra motiválja;
– a tanulási folyamat értékelése – a tanulók reflektálnak a tanulási folyamatra, értékelik saját és társaik teljesítményét az aktuális eredménycélok tekintetében; a visszajelzések a folyamatra és a létrehozott produktumokra vonatkoznak;
– a tananyag elsajátításának összegző értékelése – célja, hogy minősítse a diák tanulását, azaz az elsajátított ismereteinek és készségeinek szintjét az eredménycélok tekintetében; a tervezett tanulási szakasz (feldolgozás, ismétlés, gyakorlás, rendszerezés) folyamán vagy annak végén történik, és érdemjegy formájában valósul meg.
A magyar nyelv és irodalom tantárgyban az értékelés az oktatási-nevelési eredménycélokból indul ki, mely a három fő témakört öleli fel: nyelv és kommunikáció (A), irodalom és irodalmi alkotások (B), médiakultúra (C).
Mindhárom fő témakör alkotóelmeinek értékelésénél megfigyeljük, kísérjük és értékeljük az eredménycélok elsajátításának mélységét és mennyiségét, szem előtt tartva az affektív (nevelési célok) és a kognitív (oktatási célok) tudásterületre irányuló értékelést is.
Az oktatási-nevelési eredménycélokat, az eredménycélok kidolgozását és a kulcsfontosságú tartalmakat, valamint a tanulmányi előmenetel eredményének a »közepes« szint meghatározását megtalálhatjuk a tantárgyi curriculumban, míg a többi kidolgozott tanulmányi eredményszintet a módszertani kézikönyvek tartalmazzák.
Az értékelés három típusú mérés alapján történik:
– diagnosztikus mérés (előzetes felmérés) egy tanítási óra, tanulási egység, téma vagy program megkezdése előtt végzett adatgyűjtés, melynek fontos jellemzője, hogy előzetes tudást, illetve alapszintet mér, amely segíti a tanár tervezési munkáját, illetve a tananyag és a tanítás formájának kialakítását, valamint az eltérő tudással rendelkező tanulók önmagukhoz mért fejlődésének nyomon követhetőségét;
– a formatív (segítő) mérés szerepe, hogy alakítsa a tanulási folyamatot, rendszeres és folyamatos visszajelzést adjon a tanárnak és a diáknak egyaránt arról, hogy mennyit és hogyan sajátított el; ez fejlesztő értékelés, a tanulási folyamat közben történik, és lehetőséget ad a diáknak arra, hogy módosítsa addigi munkáját; a tanulók fejlődésének, illetve tudásának gyakori, interaktív módon történő értékelése;
– a szummatív (összegző, lezáró) mérés egy-egy tanulási szakasz lezárásaként értékel; ilyen a témazáró dolgozat, a záróvizsga vagy éppenséggel az érettségi is; célja, hogy minősítse a diák tanulását, az adott tananyag elsajátításának mértékét és módját; a minősítés osztályzatokkal, azaz ötfokozatú skálán jelölt érdemjegyekkel történik, majd papír alapú vagy elektronikus nyilvántartásba kerül; a teljes tanulási folyamat végéig a szummatív értékelés formatív, fejlesztő elemeket is magában foglalhat, lehetőséget biztosítva a tanuló számára egy következő tanulási periódusban a javításra és további fejlődésre.
A felmérésekhez használt eszköz – és feladatrendszert képezik a szóbeli és írásbeli, a csoportban és a párban végzett felmérések, a tesztek, a tanító vagy tanár által összeállított egyszerű vagy komplex feladatok, projektfeladatok, IKT-eszközökkel készített bemutatók, kiselőadások, valamint a tanulói mappákban szereplő egyéb munkák.
Az alapkészségek sikeres megalapozása érdekében az 1 – 2. évfolyam során az előzetes mérések kulcsfontosságúak a gyermekek képességeiben, kialakult készségeiben, előzetes tudásában meglévő jelentős eltérések miatt. Ezen mérési eredményekre támaszkodik a folyamatos tanulástervezés. Alapfeladat a tanulók hatékony és differenciált (személyre szabott) fejlesztése. Ennek célja, hogy a 2., teljességében pedig a 4. évfolyam végére minden tanuló biztos, automatizált, a tantárgyhoz köthető alapkészségekkel rendelkezzen (pl. írás, alapszókincs helyesírása, olvasás, szövegértés), és lépjen tovább az alapfokú képzés második nevelési-oktatási szakaszába.
Az iskolakezdést követő első félévet bevezető, fejlesztő szakasznak kell tekinteni, ezért a tanító ebben az időszakban a fejlesztő értékeléseket elsősorban szakmailag megalapozott megfigyeléseire építheti.
A nevelési-oktatási szakaszok váltásakor az első hónap folyamán formatív (segítő) mérés szükséges.
A tanulási terv elkészítéséhez és az alkalmazandó módszerek megtervezéséhez a pedagógus igénybe vehet konzultatív segítséget más szakemberektől.
Az oktatási és nevelési eredménycélok teljesítésének értékelése szöveges és érdemjeggyel kifejezett módon történik. Ez az értékelés nem feltétlenül a megszerzett osztályzatok aritmetikai középértéke, viszont a tanuló tanulmányi előmenetelének és önmagához viszonyított fejlődésének a mutatója.
A tanuló előmeneteléről való tájékoztatás lehet formális (tájékoztató a tanuló tanulmányi előmeneteléről, megjegyzés a bizonyítványban, adatok bejegyzése az e-anyakönyvben stb.) és nem formális (szülőkkel való beszélgetés, infomációcsere stb.).
A tanár értékelő tevékenysége során törekszik a tanuló egyes oktatási-nevelési szakaszban elért eredményének minél részletesebb leírására. Az értékelésnek konkrétnak, pontosnak és specifikusnak kell lennie a diák tanulmányi előmenetelével kapcsolatban a curriculum által rögzített elvárásoknak megfelelően.
Az érdemjegyekkel kifejezett osztályozás ötfokozatú skálán zajlik. Az év végi érdemjegy megállapítása betűvel és számmal történik (elégtelen -1, elégséges-2, közepes-3, jó-4, jeles-5).